Magyarország blokkolta a közös uniós részvételt a Biden-féle demokráciacsúcson
2021. december 2. – 16:00
Magyarország nem járult hozzá, hogy az Európai Unió formálisan is részt vegyen a Biden-féle jövő heti amerikai demokráciacsúcson, ahová az EU tagállamok közül egyedül minket nem hívtak meg. Mivel az uniós külpolitika konszenzust igényel, így nem is lehet egységes álláspont. Gulyás Gergely a Kormányinfón azzal reagált a hírre, hogy Magyarországnak nincsenek olyan súlyos demokráciaproblémái, mint Amerikának, és a Biden megválasztása körüli republikánus konteót hozta fel szavai alátámasztására.
Az EU-s nagykövetek szerdai ülésén Magyarország felszólalt az Európai Unió közös részvétele ellen a jövő csütörtök-pénteki amerikai demokráciacsúcson, miután oda egyetlen uniós tagállamként Magyarországot nem hívta meg az Egyesült Államok – értesült a Bloomberg hírügynökség. Ezzel Magyarország blokkolja a közös uniós részvételt, amit megtehet, hiszen a külpolitika konszenzusos döntéseket igényel az Európai Unióban.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón az Euronews ezzel kapcsolatos kérdésére azt hangsúlyozta, hogy ha valahova Magyarországot nem hívják meg, akkor nem lehet közös uniós álláspont. A lisszaboni szerződés szerint egységes álláspont kell – mondta, majd azzal folytatta, hogy „amerikaiakhoz kell fordulni ebben a kérdésben”.
Nincsenek Magyarországnak olyan súlyos demokráciaproblémái, mint az Egyesült Államoknak. Ha tudunk segíteni, és Amerika úgy gondolja, hogy kér tőlünk jótanácsokat, akkor állunk rendelkezésre. Magyarországon nem tartunk ott, hogy a választópolgárok közel egyharmada úgy gondolja, hogy a demokratikus választást elcsalták, és remélem, hogy nem is fogunk, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást"
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Joe Biden amerikai elnök több mint száz országot hívott meg a december 9–10-i virtuális csúcstalálkozóra, amelynek központi témája a demokrácia lesz, és várhatóan a Kína és Oroszország elleni frontot szeretné ezzel erősíteni az Egyesült Államok. Az uniós tagállamok közül csak Magyarország hiányzik a meghívottak listájáról, az Európai Bizottsággal kialakult jogállamisági vitája ellenére az USA-val jóval szorosabb szövetségben lévő Lengyelország is meghívást kapott, Magyarország azonban nem.
A magyar diplomáciai képviselő a szerdai uniós fórumon a Bloomberg információi szerint azt képviselte, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel ET-elnök nem szólalhat fel a csúcstalálkozón az egész EU nevében, mert nincs közös egyeztetett uniós álláspont. A meg nem nevezett magyar diplomata a hírügynökség szerint arról beszélt, hogy az Egyesült Államok az oszd meg és uralkodj stratégiáját alkalmazza az uniós tagállamokkal szemben, és az EU „stratégiai autonómiájáról" folyatott viták során ezt figyelembe kellene venni, magyarul az EU-nak nagyobb távolságot kell tartania Amerikával szemben. Más kérdés, hogy ha az uniós tagállamok szembeállításáról van szó, ebben az esetben úgy néz ki, hogy egyedüli távolmaradóként Magyarország áll az egyik oldalon, a többi 26 pedig a másikon.
Az EU a magyar blokkolás előtt azt tervezte, hogy a demokrácia globális terjesztését szolgáló különböző uniós kezdeményezéseket és szakpolitikákat fogja letenni az asztalra. Az EU jogi apparátusa szerdán lényegében a magyar álláspontot alátámasztva azt jelezte, hogy a tagállamok közötti egyet nem értés miatt az Európai Unió nem tehet le közös írásos javaslatot az asztalra, és ilyet az uniós vezetők sem képviselhetnek, csak a korábban már elfogadott közös uniós álláspontot képviselhetik a csúcson.
