Magyarországot nem hívta meg a demokráciacsúcsra az amerikai elnök
2021. november 24. – 09:12
Joe Biden amerikai elnök mintegy 110 országot hívott meg a december 9-én és 10-én megrendezendő virtuális csúcstalálkozóra, amelynek központi témája a demokrácia lesz – közölte kedden az amerikai külügyminisztérium. Az európai uniós tagállamok közül Lengyelország az Európai Bizottsággal kialakult jogállamisági vitája ellenére meghívást kapott, Magyarország azonban nem.
A meghívottak listáján nem szerepel sem Kína, sem Törökország, sem pedig Oroszország, ugyanakkor rajta van Tajvan, amelyre Kína saját területeként tekint. A Közel-Keletről egyedül Izrael és Irak kapott meghívást, az Egyesült Államok regionális szövetségesének számító Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek viszont hiányzik a névsorból.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint a videókonferencia keretében megrendezendő demokráciacsúcson mindenekelőtt a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelemről, a korrupció elleni harcról és az emberi jogok támogatásáról lesz szó. „Az Egyesült Államok olyan országokat hív meg a három hét múlva esedékes demokráciacsúcsra, amelyek magasra teszik a lécet maguk és mások számára a demokratikus értékek, politikák és intézmények megújítása terén” – mondta a Népszavának Uzra Zeya, az amerikai külügyminisztérium polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára.
A Telex még november 19-én küldött kérdéseket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy megtudjuk, kapott-e meghívást Magyarország a találkozóra, de kérdéseinkre még most sem kaptunk választ.
A magyar demokrácia aggasztó mértékben épül le az International Institute for Democracy and Electoral Assistance (International IDEA) nevű stockholmi, a demokráciák helyzetével foglalkozó szervezet friss jelentése szerint, többek közt kifogásolják a veszélyhelyzettel járó rendeleti kormányzást, illetve azokat a közelmúltban benyújtott törvénytervezeteket, amelyek nehezíthetik az ellenzék dolgát.
Az Európai Bizottság a Balatonról, Ferihegyről és az agrártámogatásokról kérdezi a magyar kormányt abban a levélben, amely a jogállamisági mechanizmus első, informális lépését jelenti. A Bizottság szerint rendszerszintű problémák és az elszámoltathatóság hiánya jellemzi itthon a korrupciós helyzetet, az összeférhetetlenség miatt aggályos lehet a miniszterek és államtitkárok kuratóriumi tagsága a hazai egyetemek nagy részét fenntartó „közérdekű alapítványokban”, hiszen ezek az egyetemek uniós támogatásban is részesülhetnek.
Brüsszel és Budapest vitájának részleteit ebben a cikkünkben szedtük össze.