Hiába várták a kisállamok, alig léptek valamit előre a G20-csúcson a klímavédelem ügyében

Tettek ugyan ígéreteket, de markáns vállalás nem született – így lehetne összefoglalni a klímavédelem szempontjából a hétvégi G20-csúcstalálkozót. A világ legnagyobb gazdaságainak állam- és kormányfői Rómában találkoztak, és megállapodtak ugyan a 15 százalékos globális minimumadóról, azonban a klímacélokban nem volt nagy az egyetértés.

Olyannyira nem, hogy több szereplő – például Oroszország vagy Kína elnöke – el sem ment a találkozóra. Joe Biden amerikai elnök ki is fejezte a csalódását emiatt, de ettől függetlenül szerinte sikerült „jelentős előrelépéseket” is tenni a glasgow-i ENSZ-klímakonferencia, azaz a COP26 előtt.

Igaz, a G20-as csúcs házigazdája, Mario Draghi olasz kormányfő abban reménykedett, hogy a klímakonferencia legfontosabb pontjaiban már a hétvégén meg tudnak állapodni a felek. A világ vezetői által a G20-csúcs végén kiadott hivatalos közleményben azonban már nem szerepen konkrétan a 2050-ig elérendő nulla szén-dioxid-kibocsátási cél, ami miatt több kisebb ország vezetője úgy nyilatkozott, hogy a G20-ak cserben hagyják őket.

Klímavédelem, minimumadó, oltásprogram

Bár a G20-as országok vezetői a zárónyilatkozat alapján elkötelezték magukat a párizsi egyezmény célkitűzése mellett, hogy 1,5 fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét, azonban alig rögzítettek konkrétumokat ehhez. Többek között ilyen pont lehetett volna például a nulla szén-dioxid-kibocsátás célja, amit a felek nem 2050-re, hanem „az évszázad közepére vagy annak környékére” ígértek. Vagy például a szénenergia kivonása: bár a vezetők azt ígérték, 2021 végéig leállítják a szénerőművek külföldi finanszírozását, a belföldi erőművekről semmit nem írtak a zárónyilatkozatban.

Pozitív példaként lehet viszont említeni azt, hogy a vezetők elismerték a „szén-dioxid-árképzési mechanizmusok és ösztönzők alkalmazását”, mint a klímaváltozás elleni fellépés egyik lehetséges eszközét.

Egy „stabilabb és igazságosabb nemzetközi adórendszer érdekében” megállapodtak a 15 százalékos globális minimumadóban is, amivel a netes óriáscégeket, például az Amazont, a Facebookot, az Apple-t, vagy a Google anyacégét, az Alphabetet céloznák meg. A tervek szerint 2023-ban lépne hatályba a szabályozás, de ez csúszhat is – elsősorban amiatt, mert ezt át kell ültetni a résztvevő országok nemzeti jogszabályai közé. A Guardian szerint Joe Biden amerikai elnök is erős hazai ellenállásba ütközhet a minimumadó terve miatt.

A zárónyilatkozat szerint a G20-as vezetők támogatják a WHO-t abban, hogy az év végéig a világ lakosságának 40 százalékát, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltsák a koronavírus elleni vakcinák valamelyikével. Emellett vállalták, hogy „együttműködnek a WHO által biztonságosnak és hatásosnak ítélt koronavírus-vakcinák elismeréséért” – ez valószínűleg azért került be a nyilatkozatba, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök panaszkodott a Szputnyik-vakcina nemzetközi engedélyezésének hiánya miatt.

Emellett a világ legnagyobb gazdasági hatalmai „folyamatosan figyelik a globális gazdasági kihívásokat, mint például az ellátási láncok megszakadását”, ahogyan az infláció alakulását és az energiaárak növekedését is. A klímaváltozás elleni harc jegyében pedig 100 milliárd dollárt juttatnának a legszegényebb országoknak a Nemzetközi Valutaalap segélyprogramján keresztül.

Volt, aki ígéretet sem tett a nulla kibocsátásra

„Ezek a vállalások (…) csak esőcseppek egy folyamatosan melegedő óceánban” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap a G20-csúcstalálkozó után. „A viták helyett összehangolt, valódi cselekvésre van szükség a szénfogyasztás, az autók, a pénzügyek és a fák ügyében. Nem reményekre, célokra és törekvésekre, hanem egyértelmű kötelezettségvállalásokra és konkrét menetrendre a változáshoz.”

Johnson szerint a G20-as ígéretek cselekvés nélkül „egyre üresebbnek hangzanak”, hiszen a klímaváltozás tekintetében „egy perccel járunk éjfél előtt”: „Ha Glasgow-n elbukunk, akkor az egészet elbuktuk. A párizsi megállapodás összeomlana az első elszámoláskor.”

Hasonlóan keményen nyilatkozott a COP26 klímacsúcs előtt António Guterres ENSZ-főtitkár: „Itt az ideje, hogy azt mondjuk, elég. Elég volt abból, hogy a szénnel gyilkoljuk magunkat. Elég volt abból, hogy a természetet vécéként kezeljük. Elég volt az égetésből, a fúrásból és a bányászatból. A saját sírunkat ássuk.”

Joe Biden amerikai elnök szerint a konkrét célkitűzések elmaradása ellenére „nagyon produktív” megbeszéléseket folytattak a G20-as csúcson, és várja, hogy a Glasgow-i COP26-on további lépéseket tegyenek a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben. Az viszont szerinte is „kiábrándító”, hogy a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozó Oroszország és Kína vezetői „tulajdonképpen nem jelentek meg”, hanem csak online jelentkeztek be, ahogyan majd a COP26-on is csak virtuálisan vesznek részt.

Mind Kína, mind Oroszország 2050 helyett csak 2060-ra érné el a klímasemlegességi célt, és úgy tűnik, nem is akarnak változtatni álláspontjukon: míg Peking legújabb klímavédelmi tervei alig változtak az elmúlt évekhez képest,

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot senki nem kényszerítheti arra, hogy 2050-ig nullára csökkentse a nettó kibocsátás mértékét.

De nemcsak Pekingből és Moszkvából érkezett ellenlobbi a konkrétabb cselekvés érdekében: Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sem szeretné, hogy országa legnagyobb exportcikke, a szén a történelem része legyen. Sőt, a világ legszennyezőbb országai közé tartozó India nem is tett ígéretet arra, mikorra csökkentené nullára a nettó szén-dioxid-kibocsátását.

Ha nem cselekednek a fejlett országok, nincs jövője a sebezhetőeknek

A Guardiannek több klímaszakértő is úgy nyilatkozott, hogy a G20-ak „cserbenhagyták a szegény és sebezhető országokat azzal, hogy nem állapodtak meg egy olyan éghajlatvédelmi tervben, ami biztosítaná a túlélésüket”. Többet vártak volna a római csúcstalálkozó résztvevőitől, és szerintük egyre távolabbra került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés – ami a klímakutatók szerint „bolygószintű határérték”.

„A látottak alapján úgy tűnik, hogy túllépjük a 1,5 Celsius-fokot. Ez nagyon aggaszt bennünket. Ez számunkra a túlélés kérdése (…) Azért vagyunk itt, hogy megmentsük a bolygót, nem pedig azért, hogy megvédjük a profitot. Vannak nagyon erős multinacionális cégek és lobbik ..., akik hasznot húznak a fosszilis tüzelőanyagok támogatásából”

– mondta a lapnak Gaston Browne, Antigua és Barbuda miniszterelnöke, aki a 39 országot képviselő Kis Szigetállamok Szövetségét is vezeti. Szerinte előbb-utóbb a fejlett országok is elszenvedik majd a klímaváltozás következményeit, hiszen nekik is vannak tengerparti területeik – azonban ha 1,5 fok felé nő a felmelegedés, rengeteg kisebb szigetet eláraszthat az emelkedő tengerszint. Éppen ezért kellene Browne szerint törekedni arra, hogy a gazdag országok 2040-re, a fejlődőek pedig 2050-re elérjék a nettó nulla kibocsátási értéket.

Steve Victor, Palau környezetvédelmi minisztere a Guardiannek arról beszélt, hogy a G20-as országok teszik ki a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékát. A konkrét célkitűzések hiányával viszont a kis szigetországok lakóinak jövőjét tették bizonytalanná.

„Ez számunkra nem egy elvont fogalom vagy politikai kérdés. Az éghajlatváltozás fenyegetését számunkra nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mi most éljük ezt meg.”

Victor szerint a fejlett országoknak meg kell mutatni, mennyire ambiciózusak a klímavédelem területén: „Ha 2030-ig nem sikerül felére csökkenteni a kibocsátást, akkor elveszítjük az esélyt arra, hogy a 1,5 Celsius-fokos határon belül maradjunk – és ezzel együtt azt a biztonságos jövőt is, amit a sebezhető országok lakói megérdemelnek.”