A saját sírunkat ássuk, elég volt az égetésből, a fúrásból és a bányászatból – elkezdődött a COP26 klímacsúcs Glasgowban

2021. november 01. – 14:54

frissítve

A saját sírunkat ássuk, elég volt az égetésből, a fúrásból és a bányászatból – elkezdődött a COP26 klímacsúcs Glasgowban
Boris Johnson brit miniszterelnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár köszönti Joe Biden amerikai elnököt a COP26-on Glasgowban 2021. november 1-jén. Christopher Furlong / Pool via Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

November 1-je hétfő délután elkezdődött Glasgowban az ENSZ COP26 klímakonferencia (melynek céljáról itt olvashat részletesebben), amelyen a világ országainak vezetői tanácskoznak arról, hogyan kellene visszatérni a 2015-ben Párizsban megcélzott keretek közé, és 1,5 fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét.

A konferenciára a legnagyobb országok elnökei, miniszterelnökei egyenesen a G20-csúcsról érkeztek Rómából, ahol szintén megállapodtak, hogy 1,5 fok alatt kell tartani az emelkedést, de az ehhez szükséges konkrétumokat alig rögzítettek.

James Bond-helyzet, valódi világvégével

A BBC tudósítása szerint a hétfői napot a COP26-on Boris Johnson brit miniszterelnök nyitotta azzal, hogy James Bondhoz hasonlította a világ vezetőit – azzal a különbséggel, hogy a Bond-filmekkel ellentétben most egy valós veszélytől kell megmenteni az utolsó pillanatban a világot.

Kifejtette, hogy a két fokot meghaladó globális hőmérsékletemelkedés már veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, három foknál megemelkedik az erdőtüzek és a ciklonok száma, négy foknál pedig „egész városoknak mondhatunk búcsút”. Szerinte

„fékezhetetlen lesz a világ haragja és türelmetlensége”, ha a glasgow-i COP26-on nem születnek végre valódi megoldások a problémára.

„Minél tovább nem cselekszünk, annál rosszabb lesz a helyzet, és annál magasabb lesz az ár, amit fizetnünk kell, mikor végül a katasztrófa miatt kénytelenek leszünk cselekedni” – mondta. A klímaváltozás szempontjából az emberiség számára „egy perc van már csak hátra az órán éjfélig”, „ketyeg a világvége-szerkezet”, de megvan a technológiánk a leállítására, és azonnal cselekednünk kell, zárta a beszédét.

Boris Johnson nyitóbeszéde. Fotó: Steve Reigate / Pool via Reuters
Boris Johnson nyitóbeszéde. Fotó: Steve Reigate / Pool via Reuters

Akiknek 2 fok plusz már halálos ítélet

A brit miniszterelnököt olyan klímaaktivisták követték a színpadon, akik a világnak a klímaváltozás által különösen fenyegetett részeiről érkeztek. Az Amazonas-medencéből érkezett Txai Surui arról beszélt, ő mindössze 24 éves, de népe már 6000 éve ugyanott él. Az apja azt mondta neki, hogy hallgasson a csillagokra, a Holdra, az állatokra és a fákra, de most az éghajlat melegszik, az állatok eltűnnek, és a növények nem virágoznak úgy, mint korábban.

„A Föld beszél: azt mondja, hogy nincs több időnk” – mondta. „Az őslakos népek az éghajlatváltozás frontvonalában vannak, ezért az itt születő döntések középpontjában kell lennünk” – zárta beszédét.

Az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaival szembesülő nemzetek képviseletében elsőként Barbados miniszterelnöke állt színpadra. Mia Mottley arra figyelmeztette vezetőtársait, hogy

1,5 Celsius-fokos emelkedéssel a hozzájuk hasonló nemzetek még túlélnek, de 2 fok számukra halálos ítélettel ér fel.

„Mi nem akarjuk ezt a halálos ítéletet, és azért jöttünk ma ide, hogy elmondjuk: próbáljuk erősebben”. Rámutatott, hogy a Covid-járvány idején az államoknak sikerült 9 billió dollárt a világgazdaságba pumpálniuk, és azt mondta, ehhez hasonlóan a következő 20 évben évente 500 milliárd dollárt lehetne egy alapba helyezni a klímasemleges átmenet finanszírozására.

A szén-dioxid-szint stabilitásának köszönhet mindent az emberiség

David Attenborough, a környezetvédelem és a tudományos ismeretterjesztés világszerte ismert alakja is felszólalt.

Sir David arról beszélt, hogy a Földdel való kapcsolatunkat lényegében egyetlen szám – a légkör szén-dioxid-koncentrációja – határozza meg.

Amikor ez vadul ugrált és a globális hőmérséklet emiatt ingadozott, akkor a Földön „brutális és kiszámíthatatlan világ” volt, amelyben őseink időnként csak elenyésző számban tudtak létezni. Amikor a szén-dioxid-szint stabilizálódott, és az éghajlat számunkra barátságossá vált, nem változott plusz-mínusz egy foknál nagyobb mértékben. „Mindazt, amit az elmúlt tízezer évben elértünk, ez stabilitás tette lehetővé” – mondta, hozzátéve, hogy ez a stabilitás most töredezik, és ez éppen azokat fenyegeti a leginkább, akik a legkevésbé felelősek érte.

Attenborough egy fokkal pozitívabb hangulatban zárta a felszólalását: „Ha külön-külön elég erősek vagyunk ahhoz, hogy destabilizáljuk bolygónkat, akkor együtt biztosan elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megmentsük. Az én életemben szörnyű hanyatlás tanúi voltunk. A tiétekben csodálatos fellendülés következhet be – és kell is, hogy bekövetkezzen.”

David Attenborough beszél az ENSZ klímakonferenciáján 2021. november 1-jén – Fotó: Steve Reigate/Pool via REUTERS
David Attenborough beszél az ENSZ klímakonferenciáján 2021. november 1-jén – Fotó: Steve Reigate/Pool via REUTERS

ENSZ-főtitkár: A saját sírunkat ássuk

António Guterres ENSZ-főtitkár még keményebb hangvételben folytatta a felszólalások sorát.

„Vagy mi állítjuk meg, vagy ő állít meg minket. És itt az ideje, hogy azt mondjuk, elég. Elég volt abból, hogy a szénnel gyilkoljuk magunkat. Elég volt abból, hogy a természetet vécéként kezeljük. Elég volt az égetésből, a fúrásból és a bányászatból. A saját sírunkat ássuk.”

Guterres szerint „illúzió”, hogy az országok közelmúltbeli bejelentései a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről fordulatot hoznak. Azt mondta, hogy ha az aktuális COP után a világ nem halad a helyes irányba, akkor az országoknak ezentúl minden évben – és nem ötévente, mint jelenleg – aktualizált tervekkel kellene visszatérniük. Guterres beszédét egy Trainspotting parafrázissal zárta (valószínűleg a skóciai helyszín miatt): „Válasszuk az ambíciót, válasszuk a szolidaritást, válasszuk a jövőnk védelmét és az emberiség megmentését”.

Mozgósítsuk a magánszektort is

A brit királyi családot a trónörökös, Károly walesi herceg képviselte, miután II. Erzsébet királynőnek egészségügyi okokból végül ki kellett hagynia a COP26-ot (bár Boris Johnson szerint „jó formában van”). Erzsébet korábban nyilvánosan elégedetlenkedett amiatt, hogy a világ vezetői inkább csak beszélni szeretnek a klímavédelemről, cselekedni nem.

Károly arról beszélt, a Covid-járvány megmutatta, hogy a határokon átnyúló válságok „mennyire pusztítóak” lehetnek, az éghajlatváltozással kapcsolatban pedig szó szerint kifutottunk az időből, de tudjuk, mit kell tennünk: sürgősen csökkentenünk kell a szén-dioxid kibocsátását.

A trónörökös szerint a növekvő adósságoktól sújtott országok megsegítéséhez „hatalmas, katonai jellegű kampányra van szükség, hogy a globális magánszektor erejét mozgósítsuk”.

Arra kérte az országokat, hogy fogjanak össze, és teremtsék meg azt a környezetet, amely lehetővé teszi, hogy minden gazdasági ágazata megtegye a szükséges lépéseket. „Tudjuk, hogy ehhez nem dollármilliókra, hanem trilliókra lesz szükség.” – mondta.

Erdoğan megsértődött a britekre, nem utazott el a konferenciára

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos vita miatt nem vesz részt a klímakonferencián – írja a dpa német hírügynökség.

A tervek szerint Erdoğan a hétvégi, Rómában tartott G20-csúcsról repült volna a klímakonferenciára. Azonban vasárnap késő este azt közölte a repülőgépén vele együtt utazó újságírókkal, hogy a terv megváltozott, és Glasgow helyett hazautazik, mert Törökország biztonsági protokollal kapcsolatos igényei „nem teljesültek” – írja az állami Anadolu hírügynökség. Erdoğan elmondása szerint a konferenciát rendező brit fél csak „az utolsó pillanatban” tájékoztatta, hogy nem tudják teljesíteni Törökország kérését.

„Ez egy olyan ügy, amely nemcsak a saját biztonságunkat, hanem országunk hírnevét is érinti” – mondta Erdoğan anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. A török elnök azzal is vádolta a briteket, hogy más világ vezetőinek biztonsági kéréseit jóváhagyták, de az övét nem. „Ez sem felelt meg a diplomáciai gyakorlatnak. Ezt nem tudtuk elfogadni” – mondta.

Erdoğan ezzel csatlakozott Hszi Csin-ping kínai elnökhöz, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és Jair Bolsonaro brazil elnökhöz azon vezetők sorában, akik úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt személyesen a konferencián.

Kína 2060-ra, India 2070-re ígér klímasemlegességet

Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen nem jelent meg a klímacsúcson, csak egy levelet küldött Boris Johnsonnak. Ebben ismét megerősítette a korábbi vállalásaikat, miszerint Kína 2060-ra klímasemleges lesz, bár azt nem részletezte, hogy ezt miként fogják elérni. Nemzetközi szakértők csoportja szerint az eddigi kínai intézkedések „elégtelenek” a vállalások teljesítése szempontjából.

Jelenleg Kína a Föld legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, 2019-ben 11 535 megatonna szén-dioxidot eregettek a légkörbe, ami több mint kétszerese az Egyesült Államok kibocsátásának. Ugyanakkor az egy főre jutó kibocsátás mértékét tekintve Kína globálisan nincs a tíz legszennyezőbb ország között. Hszi Csin-ping szerint országa a jövőben nagy mértékben a zöld energia irányába mozdul el, a pekingi Csinghua Egyetem kutatói pedig úgy becsülik, hogy 2050-re az energiaszükségletük 90 százalékát nukleáris és megújuló energiaforrások fogják biztosítani.

A kínai elnökkel szemben India miniszterelnöke, Narendra Modi elutazott Skóciába. Modi öt fontos vállalást – vagy ahogy ő fogalmazott, „elixírt” – tett országa részéről:

  • India 2030-ra 500 gigawattra növeli nem fosszilis energiakapacitását.
  • India 2030-ra energiaszükségletének 50 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezi.
  • 2030-ra India 1 milliárd tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását.
  • 2030-ra 45 százalékkal csökkentik a gazdaságuk szén-dioxid-intenzitását.
  • És végül, hogy 2070-re elérik a zéró kibocsátási célt.

Modi beszédében a 2015-ös párizsi klímakonferencia óta elért indiai eredményeket méltatta: „Ma az egész világ elismeri, hogy India az egyetlen nagy gazdaság, amely teljesítette a párizsi kötelezettségvállalásait” – mondta. India a világ negyedik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió után. India 2019-ben 2597 megatonna szén-dioxid-kibocsátásért volt felelős.

Biden bocsánatot kért Trump lépése miatt

Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért a konferencián, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből. „Nem kellene, de mégis bocsánatot kérek azért, hogy az Egyesült Államok a korábbi kormányzat idején kilépett a párizsi egyezményből, és ezért némileg lemaradtunk” – mondta Biden.

Az amerikai elnök szerint döntő jelentősége lesz annak, milyen lépéseket tesznek még ebben az évtizedben a klímaváltozás feltartóztatása érdekében, hogy ezzel elkerüljék a jövendő nemzedékek szenvedését. „Egyikünk sem lesz képes megúszni a legrosszabbat, ha nem tudjuk megragadni ezt az alkalmat” – tette hozzá. Biden szerint az Egyesült Államokat és más fejlett országokat nagy felelősség terheli amiatt, hogy a felmelegedő klíma nagy árat fizettet a szegényebb államokkal, amelyek a világ károsanyag-kibocsátásának elenyésző hányadát okozzák. (MTI)

Áder: Nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig a 24. órában vagyunk

A klímakonferencián Áder János köztársasági elnök képviseli Magyarországot. Felszólalásában Áder kijelentette: a helyzet kritikus mivoltára, a 24. órára, az emberiség döntő jelentőségű pillanatára figyelmeztető drámai hangütésű mondatok elhangzottak már Durbanben, Cancúnban, Koppenhágában – vagyis korábbi éghajlatváltozási ENSZ-konferenciák helyszínein – is, márpedig „nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk”.

Szerinte nehéz sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet – jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja – folyamatosan romlik. Márpedig a légkör szén-dioxid-koncentrációja nőtt az elmúlt 25 évben, és sajnos a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta is – mondta Áder.

Áder János köztársasági elnök az ENSZ klímakonferenciáján 2021. november 1-jén – Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP / POOL
Áder János köztársasági elnök az ENSZ klímakonferenciáján 2021. november 1-jén – Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP / POOL

A köztársasági elnök szerint őszinte számvetésre van szükség az egyes országok eredményeit illetően, és a PR-mutatványok helyett cselekvés kell. Másodsorban szükséges az is, hogy a nagy kibocsátók, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátás nyolcvan százalékáért felelnek, mielőbb megállapodásra jussanak a csökkentés üteméről – mondta. Áder szükségesnek nevezte, hogy azok az országok, amelyekben az egy főre eső kibocsátás jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot, vállaljanak nagyobb szerepet az ambícióemelés finanszírozásában.

Áder azt is elmondta a konferencia hétfői nyitónapján, hogy Magyarország a világ kibocsátásának 0,13 százalékáért felel, ugyanakkor vállaljuk, hogy 2050-re klímasemleges ország leszünk. Mindemellett „2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést” – mondta. (MTI)