„Távozni is lehet az EU-ból” – többen ezt is jelezték Orbánnak a melegellenes törvény miatt az Európai Tanácsban

2021. június 24. – 23:05

frissítve

„Távozni is lehet az EU-ból” – többen ezt is jelezték Orbánnak a melegellenes törvény miatt az Európai Tanácsban
Orbán Viktor az Európai Tanács csütörtöki ülésén – Fotó: Olivier Matthys / Pool via Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Az ülésről beszámoló különböző források alapján össztűz alá vették az uniós állam- és kormányfők Orbán Viktort, amikor az Európai Tanács csütörtöki ülése után rendezett vacsora előtt tartottak vitát a melegellenes magyar törvényről, amit Áder János még szerda este írt alá. Az Euronews brüsszeli tudósítója szerint a vitán Orbánnak azt mondták, „most túl messzire ment” az LMBTI-közösség kipécézésével és „aláásásával”.

A tudósító szerint Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta Orbánnak: „Egy meleg férfi vagyok, és egy zsidó férfi unokája. Tudom milyen az, amikor kipécéznek és megbecstelenítenek – ne csinálja ezt.” Az Irish Times tudósítója és a Politico szerint Bettel hozzátette:

„Nem lettem meleg. Az vagyok, ez nem döntés kérdése. Látja, hány LMBTI-fiatal követ el öngyilkosságot. Ez nagyon rossz. Ez megbélyegző. Tisztelem magát, de ez egy vörös vonal. Ez az alapvető jogokról szól, hogy lehetünk mások.”

Mark Rutte még a csütörtöki munkavacsora előtt mondta azt, hogy a melegellenes törvénnyel Magyarországnak nem lenne keresnivalója az Európai Unióban – ezt a források szerint megismételte a vitán is: „Viktor, ha ezt csinálja, miért akar egyáltalán az EU-ban maradni?” A holland kormányfőhöz pedig állítólag csatlakozott portugál kollégája is: aki szerint ha nem szereti az EU értékeit, megvolt a választási lehetősége, és követhette volna Norvégia vagy Svájc példáját, ehelyett Magyarország a csatlakozás mellett döntött – mondta António Costa a Politico szerint, ezzel a pusztán kereskedelmi kapcsolatok lehetőségére hívva fel Orbán figyelmét.

Az állam- és kormányfők többsége szerint a melegellenes passzusokkal teletűzdelt pedofiltörvénynek „semmi köze a gyermekvédelemhez vagy a keresztény értékekhez”, és csak a politikai haszonszerzésről szól. Az EUrológus forrása szerint

Angela Merkel német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő pedig arra figyelmeztette Orbánt, hogy nem lehet összekeverni a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát.

Az Euronews tudósítója szerint a vitában egyedül a magyar miniszterelnök két legfontosabb uniós szövetségese, a lengyel és a szlovén kormányfő állt ki Orbán Viktor mellett. Dave Keating brüsszeli szabadúszó újságíró szerint pedig a vita során nem változott sem Orbán, sem a kritikusok álláspontja.

Orbán a csúcsra érkezve is arról beszélt, hogy a törvény nem a homoszexualitásról szól, hanem a gyermekek védelméről: „Nincs ilyen [melegellenes] törvényünk, a gyermekek védelméről hoztunk törvényt.” Orbán szerint a törvény kritikusai anélkül bírálják a magyar jogszabályt, hogy azt elolvasták volna. Rutte csúcs előtti kijelentésére pedig Varga Judit igazságügyi miniszter szólt vissza a Facebookon.

Minden eddiginél keményebb szankciók Belarusz ellen

A melegellenes törvényről szóló vita előtt csütörtökön napirendre került a Belarusz elleni gazdasági szankciók kérdése is: az uniós állam- és kormányfők minden eddiginél szélesebb körben hoztak szankciókat Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen. Mint ismert, egy hónappal ezelőtt térítették el a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát a belarusz hatóságok terrorveszélyre hivatkozva – majd leszállították a gépről a Nexta nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset.

A csütörtökön meghozott intézkedések szerint többek között megtiltják az uniós vállalkozásoknak, hogy különböző árukat importáljanak, illetve üzleti kapcsolatba lépjenek belarusz bankokkal, kőolajvállalatokkal –

és megtiltották az ország fő exportcikkének, a műtrágyában használt kálisónak a behozatalát is.

A szankciók szerint az európaiak „sem közvetlenül, sem közvetve nem adhatnak el, szállíthatnak, adhatnak át vagy exportálhatnak Belaruszba” olyan kommunikációs berendezéseket, technológiát vagy szoftvereket, amelyek megfigyelésre használhatók.

A Reuters arról ír, hogy diplomaták szerint a szigorúbb szankciókról szóló döntés szokatlanul gyorsan született, ami tükrözi, hogy a kormányok milyen komolyan vették a Ryanair-járat elleni incidenst. A szankciók mindaddig életben maradnak, amíg Lukasenko nem egyezik bele az új választásokba, és nem engedi szabadon a politikai foglyokat.

Téma volt a migráció és a járványkezelés is

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén emellett szó volt a migrációról: bár a Politico tudósítása szerint elkerülték a legnehezebb kérdéseket, de sikerült közös álláspontra jutni például arról, hogyan gyorsítsák fel azoknak a bevándorlóknak a kitoloncolását, akiknek elutasították a menedékjogi kérelmét. Az elismert menekültek Unión belüli elosztására viszont nem sikerült megoldást találni.

A Tanács emellett állásfoglalásában elítélte azt, hogy egy ország a menekültek átengedésével fenyegetve akar kizsarolni jobb pozíciót az Európai Unióval szemben.

Bár az utóbbi években Törökország próbálkozott ezzel nagyrészt sikeresen, az utóbbi időkben Marokkót és Belaruszt vádolják ilyen módszerekkel: májusban 8000 emigráns lépett be Marokkóból Spanyolország észak-afrikai enklávéjába, Ceutába, miután az afrikai ország szándékosan lazított egyet a határellenőrzésen. Belarusz pedig a litván kormány szerint szintén migránsokat küldött át a belarusz-litván határon, a balti állam ugyanis Alekszandr Lukasenko rezsimjének egyik leghangosabb kritikusa.

A Tanács elfogadott egy állásfoglalást is a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban: örülnek az oltási program sikerének, és annak, hogy összességében egyre inkább visszaszorulóban van a járvány. A Politico viszont arról ír diplomaták közlése alapján, hogy egyes vezetők – köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök – is

tiltakoztak az ellen, hogy az uniós digitális Covid-igazolványban szerepelhessenek az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett oltóanyagok is – mint például az orosz Szputnyik V vakcina.

Az állam- és kormányfők szerint „továbbra is ébernek és összehangoltnak kell maradni az új fejlemények, különösen a variánsok terjedése miatt”, éppen ezért csak óvatosan és koordináltan nyitnák meg az Unió külső határait harmadik országok felé.

Aggódik a magyar jogállamiság miatt az Európai Parlament is

Az Európai Tanács mellett ülésezett csütörtökön az Európai Parlament is: a testület elfogadott egy jelentést az uniós tagállamok jogállami helyzetéről, a képviselők szerint ugyanis az EU értékeinek sérülése az Unió egészét veszélybe sodorja. A Parlament szerint a várhatóan júliusban megjelenő éves jogállamisági jelentésnek ki kellene terjednie a jogsértések szélesebb körére – és külön kiemelték Magyarország példáját is „a civil társadalomra és a médiára fokozódó nyomás” és a „kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok problémás helyzete” miatt.

A jelentés szerint a magyar kormány megszegi az uniós szerződéseket azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a civil szervezetek finanszírozásának korlátozásával kapcsolatban – emiatt pedig pénzügyi szankciókat kellene alkalmazni Magyarország ellen.

Szintén elfogadtak egy állásfoglalást az EP-ben a szexuális és reproduktív egészséghez szükséges ellátásról – eszerint el kellene törölni a tagállamokban a menstruációs termékek áfáját, és garantálni kellene a nők számára a biztonságos és legális terhességmegszakítást. Utóbbi téma főleg Lengyelország példája miatt kapott az elmúlt hónapokban figyelmet, a varsói alkotmánybíróság döntése nyomán ugyanis gyakorlatilag teljesen betiltották az abortuszt a beavatkozást eddig is keményen szabályozó országban. A tavaly októberi döntés miatt több százezres tüntetések zajlottak a legnagyobb lengyel városokban, a varsói tüntetésekről még novemberben riportot is írtunk, idén januárban viszont hivatalosan is életbe lépett az abortusztörvény szigorítása.

Ezek mellett az EP csütörtökön elfogadta a klímarendeletet, amiről még áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. Eszerint kötelező cél lesz 2050-re elérni a klímasemlegességet, 2030-ig pedig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.