Alkotmányellenesnek nyilvánították Lengyelországban a beteg magzatok abortuszát

Alkotmányellenesnek találta csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság a beteg magzatok abortuszát is lehetővé tevő jelenleg hatályos előírást, a döntéssel pedig gyakorlatilag teljesen betiltották az abortuszt a beavatkozást eddig is keményen szabályzó országban. Az államfői szóvivő elégedettséggel, az ellenzék felháborodással nyugtázta a döntést – írja az MTI.

Papíron nem tiltás, a valóságban az

Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetetése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény a terhesség minden fázisában megengedi az abortuszt. A most alkotmányellenesnek minősített előírásra hivatkozva Lengyelországban évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, köztük Down-szindrómás magzatokon is, dacára annak, hogy ennek besorolása a törvényben körülírt betegségek közé sokak szerint jogi és erkölcsi kételyeket vet fel.

Az alkotmánybírák a lengyel alkotmány minden ember élethez való jogáról, illetve ennek törvényi védelméről szóló tételeire alapozták a döntést, valamint azon alkotmányos előírásra, miszerint az emberi és állampolgári jogok az ember természetes és elidegeníthetetlen méltóságából erednek. Az ítélet megindoklását bemutató bíró kiemelte, hogy az emberi élet a fejlődésének minden szakaszában éréket jelent, a születés előtti szakaszban, emberi lényként élethez való joggal rendelkezik. Mint mondta, a gyógyíthatatlan betegség ténye önmagában nem jogosíthat a terhességmegszakításra. Az ítélet kapcsán két alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.

Az alkotmánybírósági eljárást tavaly 119 parlamenti képviselő kezdeményezte, köztük a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyes tagjain kívül az ellenzéki Lengyel Parasztpártból és a Kukiz´15 tömörülésből álló frakció, valamint a radikális jobboldali és az újliberális kispártokat tömörítő Konföderáció képviselői is. A lengyel alsóházban eddig további megvitatásra várt a 2017-ben benyújtott, szintén a beteg magzatok művi vetélését tiltó polgári kezdeményezés, melyet több mint 830 ezer választópolgár írt alá. A kormánypárton belül nem volt egységes álláspont a tervezet kapcsán, de most már nem is lesz, az alkotmánybírósági döntés nyomán ugyanis a tervezet okafogyottá vált, az említett előírás ugyanis érvénytelen.

A terhességmegszakítás tilalma alóli, a nemi erőszak következtében fogant életre, valamint az anya életét veszélyeztető terhességre vonatkozó kivételek továbbá is érvényben maradnak.

Elintézték fű alatt

A lengyel szabályozás eddig is elég szigorú volt, a mostani döntéssel azonban gyakorlatilag teljesen betiltották a terhességmegszakítást az országban, a beteg magzatokra hivatkozva elvégzett abortuszok ugyanis eddig az összes elvégzett beavatkozás 98 százalékát tették ki. A lengyelek nagy része az elmúlt évben végzett felmérések alapján ellenezte a további szigorítást, és bár a katolikus egyház komolyan lobbizott ezért, a kormány korábban mindig akkora ellenállásba ütközött, hogy végül annyiban hagyták a dolgot. Azzal, hogy most a tavaly kezdeményezett alkotmánybírósági eljárással tiltották be a dolgot, a kormány sikeresen megszabadult a parlamenti vitától, a koronavírus-járvány miatti intézkedésekkel pedig a 2016-ban látott százezres tüntetésre sem volt esély. A tárgyalás idején az alkotmánybíróság székhelye előtt ennek ellenére az életvédő szervezetek, valamint az abortusztilalmat ellenző szervezetek képviselői is tüntettek.

A tavalyi évben hivatalosan csupán nagyjából ezer terhességmegszakítást végeztek Lengyelországban, de a nőjogi szervezetek becslései alapján évente 80 és 120 ezer között van azoknak a nőknek a száma, akik külföldre mennek az abortuszért. Köztük olyanokkal, akik egyébként a hazájukban is elvégeztethetnék a beavatkozást, de az azt körüllengő stigma és nehézségek miatt inkább nem teszik. Malgorzata Szulecka, a Helsinki Alapítvány jogásza a BBC-nek azt mondta, hogy teljesen megalapozatlan döntés született, ami embertelen bánásmódhoz vezet majd. Egy lengyel aktivista azt is hozzátette, hogy az 1993-as törvény az ENSZ kínzást megtiltó intézkedésére alapult, ez alapján pedig elképesztő, hogy arra fognak kényszeríteni nőket, hogy szüljenek meg torz magzatokat, melyeket az eddigi szabályozás alapján elvetethettek volna. Az Európai Bizottság emberjogi biztosa úgy fogalmazott, hogy szomorú nap ez a női jogoknak.

Az ítéletet a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Borys Budka parlamenti sajtóértekezletén embertelennek nevezte. Szerinte a bírák a kormányzó Jog és Igazságosság elnökének, Jaroslaw Kaczynskinek politikai utasítását hajtották végre, és úgy vélte, azzal, hogy a koronavírus-járvány idején megváltoztatják a jogot, poklot teremtenek a lengyel nők számára. Az egyházi személyiségek közül Marek Jedraszewski krakkói érsek az alkotmánybírák bátorsága és tisztességessége iránti tiszteletét fejezte ki, és hálát adott az életvédők tevékenységéért. Andrzej Duda lengyel elnök szóvivője elégedettségét fejezte ki, hogy „az alkotmánybíróság az élet oldalára állt”.