Megszavazta az Európai Néppárt frakciója az új szabályzatot, ami miatt a Fidesz belengette a kilépést
2021. március 3. – 09:25
frissítve
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja szerdán délelőtt megszavazta az új eljárási szabályzatának jóváhagyását, aminek esetére Orbán Viktor korábban kilépést lengetett be. A Telex úgy tudja, hogy 148 képviselő szavazott mellette, 28-an ellene.
A szavazás után Novák Katalin közzétette a Twitterén Orbán Viktor levelét, amiben megírta Manfred Webernek, az EPP frakcióvezetőjének, hogy képviselőik azonnal kilépnek, amiről Deutsch Tamás és Gál Kinga EP-képviselők is közleményt adtak ki. A reakciókat ebben a cikkünkben követhetik>>>
A kormánymédia, köztük a Magyar Nemzet pedig egybehangzóan azt írta már órákkal a szavazás előtt, hogy a Fidesz szerdán kilép a Néppárt frakciójából.
Emlékeztettek, hogy Orbán Viktor vasárnap Manfred Webernek, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének azt írta: „ha a Fideszt nem látják szívesen, mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a képviselőcsoport tagjai maradjunk”. A miniszterelnök levelében kifejtette, hogy az Európai Néppárt huzamosabb ideje vezetői és politikai válsággal küzd. „Bár ígéretek sora hangzott el”, hogy a jövővel kapcsolatban belső egyeztetéseket folytatnak, ezt nem tartották be, még a decemberben írt levelére sem kapott választ Orbán Viktor – tették hozzá.
Ehelyett – mint írta – „a belső szabályok átírása került az asztalra, rekordsebességgel és azzal a céllal, hogy megkönnyítsék képviselőink kizárását, vagy amennyiben ez a próbálkozás sem kapná meg a szükséges többségi támogatást, úgy megteremtenék a választott európai parlamenti képviselőink képviselőcsoportból történő kizárásának sebtében összetákolt és jogilag megkérdőjelezhető feltételeit”.
A Néppárt frakciójának tervezett új szabályai alapján többek között bevezetnek egy csoportos tagfelfüggesztésre, azaz a tagsággal járó jogok felfüggesztésére vonatkozó újabb eszközt is. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy ne csak egy képviselő jogait lehessen felfüggeszteni, hanem egy teljes tagpárti delegációét is – egyszerű többséget igénylő frakciódöntéssel akkor, ha a tagpárt amúgy fel van függesztve az Európai Néppárt pártcsaládjában. A frakció tagjainak 15 százaléka is kezdeményezheti majd egy tag vagy akár egy csoport felfüggesztését vagy kizárását, ebben az esetben kétharmados többségre lenne szükség a döntéshez.
Az EPP uniós frakciójának kommunikációs igazgatója, Pedro Lopez de Pablo a Telexnek azt mondta, a képviselőcsoporton belül az előzetes tárgyalások szerint széles támogatást élvezett a javasolt alapszabály-módosítás, aminek elfogadásához kétharmados többség kellett.
A magyar kormány hamarosan az uniós bíróságon támadja meg a jogállamisági rendeletet, amit az Európai Néppártban sokan, állítólag már a német tagok is nehezen tudnának megemészteni. Sokkal inkább ez, illetve a magyarországi események, mintsem az EPP frakciójának alapszabály-módosítása vezetett a szakításhoz. Az idáig vezető útról ebben a cikkünkben írtunk részletesen>>>
Két éve tart a huzavona
A Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel, a Néppárt EP-frakciójában viszont eddig zavartalan volt a kormánypártok működése, a fideszes delegáció minden tagja fontos posztokhoz, és rengeteg plusz pénzt jelentő bizottsági, jelentéstevői feladathoz juthatott.
Csakhogy eközben évek óta szinte folyamatos a Fidesz körüli vita, és a koronavírus okozta járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit.
A Fidesz tagsága ismét napirendre került tavaly év végén, miután Orbán Viktor politikai vétóval fenyegette meg az európai közösséget a hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási alap blokkolásaként. Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa lehetett volna a tét, amelyet a magyar kormányfő az úgynevezett jogállamisági kritériumok miatt nem kívánt elfogadni. Ekkor a pártbeli feszültségre Donald Tusknak, az Európai Néppárt pártcsalád elnökének, valamint Manfred Webernek megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.
Tovább növelte a konfliktust Szájer József bukásának ügye, valamint Deutsch Tamás szintén fideszes EP-képviselő megnyilvánulásai. Az Európai Néppárt harminc politikusa kezdeményezte Deutsch kizárását a politikai csoportból Manfred Weber frakcióvezetőnél és Simon Busutil frakció főtitkárnál. A néppárti képviselők azt írták: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait, miután a fideszes politikus egy nyilatkozatában a Gestapóhoz és az AVH gondolkodásmódjához hasonlította Manfred Weber érvelését. Weber ugyanis azt mondta, aki betartja a jog uralmának követelményét, annak nincs oka tartani az ezzel kapcsolatos szabályoktól, mire Deutsch azzal állt elő, hogy ilyet a Gestapo vagy a magyar AVH tisztjei szoktak mondani.
Deutsch ugyanakkor az EPP-képviselőknek küldött levelében azt állította, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat – amelyek szerint ő a frakcióvezetőt a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna – azonnal tisztázta a frakcióvezetőnek még az interjú másnapján küldött levelében, melyben bocsánatot is kért Manfred Webertől. Végül ugyanakkor év végén Deutschot felfüggesztették, aki jelenleg így nem szólalhat fel a képviselőcsoport nevében az EP plenáris ülésén, nem dolgozhat egyes ügyek előadójaként vagy árnyékjelentéstevőként, és nem tölthet be tisztséget sem az EP-ben.
Ezután alakították meg a frakció új eljárási szabályzatán dolgozó munkacsoportot. December óta több javaslat is felmerült, végül február végére jutottak el ahhoz a verzióhoz, amiről szerdán a szavazást tartották.