Kiengedték a börtönökből a rabokat, a tüntetéseket pedig lövésekkel oszlatja fel a katonaság Mianmarban

Százezrek vonultak ismét Mianmar utcáira, hogy a február 1-jei katonai puccs ellen tiltakozzanak, írja az MTI. Kilenc napja tartanak ki a tüntetők Rangunban és más nagyvárosokban, azonban vasárnap először páncélos katonai járművek is megjelentek az utcákon.

A helyi sajtó szerint lövéseket is leadott a katonaság az ország északi felén, hogy feloszlassák a tiltakozókat. Azt egyelőre nem tudni, hogy éles lőszert vagy gumilövedékeket vetettek be a lakosság ellen, írja a Reuters – bár volt már példa az elmúlt napok tüntetései során arra, hogy éles lőszert is bevetettek a civilek ellen.

Az amerikai nagykövetség figyelmeztetést adott ki az állampolgárainak, és arra kérte őket: ne menjenek sehová, húzódjanak biztonságba. Az Egyesült Államok mellett pedig Kanada, az Egyesült Királyság és több európai uniós tagállam nagykövetsége pedig arra szólította fel a hadsereget, hogy ne alkalmazzon erőszakot „a tiltakozókkal és civilekkel szemben, akik legitim kormányuk megbuktatása ellen tüntetnek”.

A polgári engedetlenségi akciók a puccs után pár nappal indultak el először az egészségügyben, aztán egyre több szektorban: a helyi média szerint leálltak a vonatok az ország egyes részein, és több erőműben is dühös tömeg várta az odavezényelt katonákat. A junta fenyegetésekkel próbálja rávenni a közalkalmazottakat a munkára, éjjelente pedig tömegesen hurcolják el az embereket a tudósítások szerint.

Szombaton ráadásul a katonaság széles jogkörökkel ruházta fel magát, hogy embereket vehessenek őrizetbe, és magánlakásokat kutathassanak át. Sőt, 23 ezer foglyot engednek szabadon a börtönökből, ami miatt a helyiek attól tartanak, így akar a hadsereg erőszakot szítani: a ranguni Tin Myint felidézte, hogy az 1988-as demokráciapárti tüntetések idején is bűnözőket szabadíthatott a lakosságra a hadsereg, így az erőszak megugrásával tudták megindokolni a hatalmuk megerősítését.

Még február 1-jén hirdette ki a hatalomátvételt a mianmari hadsereg, mert szerintük elcsalták a novemberi választást az országban – amit toronymagasan nyert meg a demokráciapárti Aung Szan Szú Kjí. Egy évre szóló szükségállapotot rendeltek el, a puccs után pár nappal viszont elindult egy polgári engedetlenségi mozgalom országszerte. Miközben a junta a tiltakozások miatt törvénybe iktatná az internet cenzúrázását, Joe Biden amerikai elnök szankciókat ígért a katonai puccs szervezői ellen. Részletesen itt írtunk a puccs hátteréről.