Sértené az alapvető szabadságjogokat az a törvénytervezet, amelyet a hatalmat puccsal magához ragadó mianmari katonai vezetés léptetne életbe, a korábbiaknál sokkal szigorúbban szabályozva az internetszolgáltatók működését. A cél a stabilitás biztosítása és a közbiztonság védelme a gyakorlatban azonban a junta elleni társadalmi összefogás megnehezítését is szolgálhatja.
A törvénytervezet miatt aggodalmának adott hangot a legnagyobb internetes vállalatok egy csoportja is csütörtökön – írta az MTI.
A 36 oldalas tervezetet kedden küldték el a telekommunikációs vállalatoknak véleményezésre, alig egy héttel az után, hogy a hadsereg puccsal átvette a hatalmat Aung Szan Szú Kjí demokratikusan megválasztott kormányától – közölték civil szervezetek. A mianmari helyzetről és Nobel-békedíjas, de az utóbbi években a rohingjákkal szembeni fellépés miatt a nemzetközi porondon árnyaltabban megítélt Aung Szan Szú Kjíről itt olvashatja bővebb cikkünket.
A javaslat a cenzúra példátlan lehetőségét rejti magában, és sérti a magánélethez való jogot, a demokratikus normákat, illetve a politikai alapjogokat – figyelmeztetett az Asia Internet Coalition nevű szövetség, amelynek az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon is tagja.
A Reutershez eljutott tervezet szerint a jogszabály célja a bűncselekmények megelőzése, a közbiztonság védelme, és annak megakadályozása, hogy az elektronikus technológiát felhasználva kárt okozhassanak az államnak, vagy alááshassák az ország stabilitását.
A törvény kötelezné az internetszolgáltatókat, hogy távolítsák el a „gyűlöletkeltő, valamint az egység szétzúzását és a nyugalom megzavarását célzó tartalmakat”, az álhíreket és pletykákat, illetve a mianmari kultúrával össze nem egyeztethető – például pornográf – tartalmakat. A Telenor mobilszolgáltató szóvivője, Cathrine Stang Lund elmondta, hogy tudnak a tervezetről, és éppen vizsgálják a javaslatot.
Több mint 150 mianmari civil szervezet közleményében azt írta: a javaslat sérti az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát, az adatvédelmi szabályokat és a magánélethez való jogot.
Napokkal a múlt heti hatalomátvételt követően a junta letiltotta a Facebookot, a Twittert és más közösségimédia-platformokat, ahol bírálói addig hangot adhattak véleményüknek. A hadsereg egy napig blokkolta az internetet, de ez sem akadályozta meg a tüntetőket abban, hogy utcára vonuljanak. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden szerdán közölte: szankciókat vezetnek be a katonai puccsban résztvevőkkel és családtagjaikkal szemben, és befagyasztják „a burmai kormányzat mintegy egymilliárd dolláros egyesült államokbeli vagyonát” is.
