A norvég telekommunikációs szolgáltató, a Telenor helyreállította az adathálózatát Mianmarban – közölte a társaság vasárnap. A hadsereg hétfőn vette át a hatalmat a délkelet-ázsiai országban, az internethálózatot szombaton tették elérhetetlenné, írja a Reuters.
„A Telenor Mianmar országosan helyreállította az adathálózatot a közlekedési és kommunikációs minisztérium (MoTC) utasításait követve” – áll a cég közleményében. Úgy tűnik, vasárnapra már részben helyreállították az internet-hozzáférést az országban. A hadsereg korábban letiltotta a Facebookot, a Twittert és az Instagramot is, hogy így akadályozza meg az emberek mozgósítását.
Vasárnap tízezrek gyűltek össze Mianmarban, hogy tiltakozzanak a hét napja történt katonai puccs ellen. A tömeg az őrizetbe vett politikai vezető, Aung Szan Szú Kjí szabadon engedését követeli. A 2007-es, demokratikus reformokhoz vezető sáfrányos forradalom óta nem volt ekkora tüntetés Mianmarban. Az egyik 37 éves tüntető, Myo Win azt mondta az AFP-nek, hogy addig tartanak ki, amíg nem lesz demokrácia az országban.
A mostani tüntetések második napja tartanak, a legnagyobb az ország legnépesebb városában, Rangunban, ahol a tömeg az skandálja, hogy nem akarnak katonai diktatúrát. A demonstrálók piros lufikat fújtak, ezzel utalva Aung Szan Szú Kjí pártjának színére. A tömeg a város központjában lévő Sule Pagodához vonult, ahol rendőri járművek és katonai tisztek állomásoznak, erőszakról azonban nem érkezett jelentés. A hadsereg nem oszlatta fel a tüntetéseket, de a BBC délkelet-ázsiai tudósítója, Jonathan Head szerint mindenki arra készül, hogy ezt hamarosan megpróbálják, számol be a BBC.
A katonai puccs két hónappal a novemberi választás után történt, amit az NLD (Nemzeti Liga a Demokráciáért) párt nyert meg. A hadsereg szerint csalás történt a választáson, és azok után, hogy 2011-ben demokratikus berendezkedésre állt át az ország, most ismét a hadsereg vette át a hatalmat. A letartóztatott Aung Szan Szú Kji nemzeti hős Mianmarban, mindössze kétéves volt, amikor a szabadságharcos édesapját kivégezték, nem sokkal azelőtt, hogy az ország 1948-ban függetlenné vált a britek alól. A politikusnőt 1991-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták munkásságáért. 1989 és 2010 között szinte folyamatosan katonai őrizetben volt, majd 2015-ben hatalmas fölénnyel nyerte meg a választást.
Ugyanakkor Aung Szan Szú Kji rengeteg nemzetközi kritikát kapott a 2017-es rohingya népirtás miatt, amiért képtelen volt megakadályozni a muszlim kisebbség ellen elkövetett bűncselekményeket, és mert nem ítélte el a katonai vezetőket az emberi jogok súlyos megsértéséért. A hétfői katonai hatalomátvételről és Mianmar helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.