Ha az éppen aktuális, lakosságarányos Covid-halálozást nézzük, Magyarország ismét az első helyen áll a világon. A Worldometers című statisztikai gyűjtőoldal szerint november 30-án az egymillió lakosra számított, újonnan jelentett (tehát nem az eddigi összes) koronavírussal összefüggő halálozásban Grúzia, Örményország, Ukrajna és Litvánia következik utánunk. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg ismét nálunk hal meg a legtöbb ember a koronavírus következtében. (A szerda reggeli legfrissebb adatok szerint Magyarországon eddig összesen 34 713 ember vesztette életét a Covid-19 miatt.)
Az Our World in Data idősoros kimutatásán látszik, hogy az uniós országok között november 29-én került Magyarország az első helyre a halálozásban a hétnapos mozgóátlag alapján (a mozgóátlag kisimítja az általában a statisztikai adatközlésekből származó hullámzásokat). Ezen a grafikonon csak a jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő EU-s országok láthatók.
Ezen a másik grafikonon az összes uniós ország aktuális Covid-halálozása látható lakosságarányosan. A sorrend az újonnan jelentett halálesetek alapján alakult ki.
Arról már többször írtunk, hogy az egyes országok különböző statisztikai módszerei miatt nem mindig vethetők össze egzaktan az egyes országok halálozási statisztikái. Az ugyanakkor más, sokkal pontosabb módszertan alapján is bebizonyosodott már, hogy Magyarország a Covid-halálozást tekintve az európai országok között a legrosszabb harmadban található. A magas halálozás a járványügyi intézkedések mellett erősen összefügg egy-egy ország lakosságának életmódjával, egészségi állapotával, és az egészségügy felkészültségével is. 2020-ban a koronavírus lett a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer betegségei mellett.
A napi új fertőzöttszámok továbbra is nagyon magasak, de most érhettük el a negyedik hullám csúcsát, mert az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga már némi csökkenést mutat (a halottak száma egyelőre nem csökken).
A magyar adatszolgáltatás teljesen kiszámíthatatlan, mióta az operatív törzs hétvégente nem közöl adatokat a járványról, csak hétfőnként teszi közé egyben a péntek és vasárnap közötti számokat. A nemzetközi statisztikákban emiatt úgy néz ki, mintha Magyarországon a nyár óta minden hétvégén „megszűnne a pandémia”, mintha nem lenne egyetlen új fertőzött sem.
A magyar adatközlés teljesen esetleges. Attól függ, hogyan dolgoznak a kórházak és a hivatalok, mennyi idő alatt tudják feldolgozni az adatokat. Jól látható, hogy hétfőnként általában még kevesebb új fertőzöttet és elhunytat jelentenek, de ezek a számok keddre mindig megugranak. Mindig a hét közepén vannak aztán a legmagasabb fertőzöttségi és halálozási mutatók.
Az itt következő grafikonon a hétvégéken azért láthatók azonos méretű oszlopok, mert a Telex – jobb híján – a hétfőn kiadott összesített hétvégi adatokat három napra lebontva, átlagolva jeleníti meg.
A Koronavírus Sajtóközpont korábban a Telex kérdésére elismerte: „A hétvégi elhalálozások összesítését és hitelesítését az egyes kórházak adminisztrációs okokból kisebb késéssel végzik, így pl. egy vasárnap elhunyt személyt nem hétfői, hanem a keddi adatközlésre jelentenek.” A Sajtóközpont szerint ugyanakkor ez nem általános, és az az összesített adatokat nem érinti.
Nyilvánvaló azonban, hogy ez a fajta adatszolgáltatás nem alkalmas a közvélemény rendes tájékoztatására. Többször előfordulnak ugyanis meglepő kiugrások, „adattorlódások” miatt fellépő emelkedések, amelyek félrevezető módon azt sugallhatják, hogy „berobbant a járvány” vagy szinte „megduplázódott az új fertőzöttek száma”. Ezért is érdemes mindenhol inkább a hétnapos mozgóátlagot nézni, ami kisimítja ezeket az eltéréseket, és jobban mutatja a valódi trendeket.
Az elmúlt 2 hónapban a Telex többször is kérdezte arról az Operatív Törzset, hogy mikor állnak vissza a napi adatközlésre a hétvégén is, de soha nem kaptunk választ egyetlen kérdésünkre sem.
A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>
