A koronavírus lett a harmadik leggyakoribb halálok 2020-ban Magyarországon

A koronavírus lett a harmadik leggyakoribb halálok 2020-ban, csak a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer különböző betegségeiben haltak meg többen, valamint van még ott egy egyéb kategória is, írja a G7 a KSH adataira hivatkozva. A lap szerint az adatokból azt látni, hogy a legtöbb halálok esetében nincs eltérés a korábbi trendekhez képest, azaz a tavalyi többlethalálozást egyértelműen a járvány okozta.

2020-ban a KSH adatai szerint több mint 141 ezren haltak meg Magyarországon, ennél utoljára csak 1999-ben haltak meg többen, az elmúlt nagyjából másfél évtizedben pedig jellemzően évi 10-15 ezerrel haltak meg kevesebben az országban, írja a lap. A koronavírus külön kategória lett a KSH halálozási adataiban 2020-ra.

Az adatok szerint 2020-ban csökkent a balesetben és légzőrendszeri betegségben meghaltak száma, 2020 végéig pedig 8981-en haltak meg koronavírusban. Ez a G7 szerint kevesebb, mint amennyiről év végéig az operatív törzs beszámolt, náluk ugyanis december 31-én már több mint 9500 halottat tartottak nyilván.

Kit tekintenek a koronavírus áldozatának?

A járvány kezdete óta kérdés: kit is tekintünk a koronavírus áldozatának. Ha egy évek óta ágyhoz kötött, cukorbeteg, szív- és érrendszeri és emésztőrendszeri betegségekkel küzdő idős ember elkapja az influenzát vagy a koronavírust, akkor ő miben hal meg? A különböző alapbetegségekkel küzdő, szívbeteg, tüdőbeteg, daganatos beteg idős emberek amúgy is legyengült szervezetét olyan mértékben meg tudja terhelni a vírus, hogy az amúgy is az élet és a halál határmezsgyéjén egyensúlyozó emberek végül a fertőzés elkapása után nem sokkal elhunynak. Sok esetben nehéz meghatározni náluk, hogy ha nem kapták volna el a vírust, akkor vajon még hány napig-hétig-hónapig maradtak volna életben.

Ez a teória tavaly tavasszal még inkább igaz lehetett, a harmadik hullámban azonban egyre kevésbé volt az. Covid-osztályokon dolgozó orvosok beszámolója szerint ugyanis a vírus brit változata sokkal kiszámíthatatlanabb az eredeti, vuhani verziónál, és már sokkal inkább a középgenerációt sújtja. A vírus egészséges és fiatalabb emberek tüdejét és szerveit is képes olyan gyorsan tönkretenni, hogy már nem lehet megmenteni őket. Az ő esetükben sokkal egyértelműbb, hogy a Covid–19-cel együtt járó tüdőgyulladás vagy sokszervi gyulladás okozza a halált.

Magyarországon mindenkit a Covid áldozataként tartanak nyilván, aki a klasszikus tüneteket mutatja, vagy akinek a szervezetében a betegsége alatt vagy korábban kimutatták a koronavírust. A kormányszóvivőt idézve ez akár olyan extrém esetekhez is vezethet, hogy egy autóbalesetben meghalt koronavírusos ember is bekerül a statisztikába. Ugyanígy felkerült egy időre a hivatalos elhunytlistába egy nyolc hónapos kisbaba is, aki valójában meningococcus fertőzés okozta vérmérgezésben halt meg, de nála is igazolták a koronavírust. Müller Cecília országos tisztifőorvos ugyanakkor azt mondta, balesetben meghalt covidos nem kerül be a statisztikába.

Ne felejtsük ki közben a dolog másik oldalát se: főleg a járvány kezdetén sok koronavírusos haláleset kimaradhatott a statisztikából. Magyarországon kevés tesztet végeztek, és még most sem teljesítjük ebben a WHO ajánlásait. Aki tavaly egy idősotthonban halt meg vagy az otthonában, és addig nem végeztek rajta Covid-tesztet, nem is boncolták fel, az bizony kimaradhatott a statisztikából. Mostanra már az a szakmai ajánlás, hogy csak igazolt Covid–19-fertőzött elhunyt esetében nem kell boncolást végezni.

Tóth G. Csaba, a KSH Népesedéstudományi Intézetének munkatársa egy nemrég megjelent tanulmányában az elmúlt évtized mortalitási folyamatait követve arra jutott, hogy a koronavírus-járvány nélkül 2020-ban 128,7 ezren haltak volna meg. Tavaly végül a valóságban 10,3 ezerrel többen haltak meg ennél. A számolás azonban nem ilyen egyszerű, mert 2020-ban viszonylag enyhe volt az influenzajárvány, ezért a modell is felülbecsülte a várható halálozást.

A kutató szerint érdemesebb ezért a koronavírus megjelenésétől és első hivatalos halálos áldozatától (március 16.) végezni a számolást. Március és december között így a többlethalandóság 13,7 ezer volt Magyarországon, ami összesen 14 százalékkal volt magasabb a korábbi átlagnál. Ahogy Tóth G. Csaba írja, ez a 14 százalékos emelkedés 2020-ban megfelelt az uniós átlagnak. Ferenci Tamás biostatisztikus is végzett nemrég számításokat, ő arra jutott, hogy koronavírus-járvány idején mérhető többlethalálozást nézve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található. Ezzel megdőlt az a kormányzati állítás, hogy csak a hivatalos magyar Covid-halálozási statisztikák túloznak, és más számítás szerint a középmezőnyben vagyunk. Erről itt írtunk bővebben.