Mit árulnak el a 25 ezer koronavírus-áldozat alapbetegségei?

2021. április 19. – 07:20

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.

A koronavírus napi statisztikáinak ismertetésénél rendszeresen elhangzik, hogy többségében idős, krónikus betegek az áldozatok. Ez jó részben igaz is, de a harmadik hullámban egyre több fiatal is kerül súlyos állapotba vagy hal meg, és olyanok is, akiknek nincs ismert alapbetegségük. A több mint 25 ezer magyarországi koronavírusos áldozat nagy többségénél azonban jeleznek valamilyen társbetegséget, jellemzően egy-kettőt, de olyan is akad, akinél tíz betegséget is megjelölnek a Covid mellett.

Már a kiindulópont, hogy kit nevezünk, nevezhetünk krónikus betegnek, az sem teljesen tisztázott. A tankönyvi definíció szerint

az a krónikus beteg, akinél hat hónapnál régebb óta fennáll egy betegség.

Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke azt mondta, a gyakorlatban nagyjából azokat a betegségeket lehet ide sorolni, amelyeknek a kiváltó okát nem tudják megszüntetni, de kezelni lehet ezeket. Például a magas vérnyomást gyógyszerekkel be lehet állítani, de az okozóját, az érelmeszesedést nem tudják megszüntetni.

Április 18-ig összesen 25 184 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, az alábbi táblázatban a leggyakrabban említett alapbetegségeiket gyűjtöttük össze, vagy jeleztük a leginkább érintett szerveket. Mivel több alapbetegség is szerepelhet egy-egy áldozatnál, ezért van összesítve 25 ezernél jóval több említés.

Ahogy a koronavirus.gov.hu statisztikáit böngésztük, kiderült, hogy egy-egy betegségtípust több elnevezéssel is illettek – az elírásokat és helyesírási hibákat leszámítva is. Csilek szerint ez nem is meglepő. „Olyan mennyiségű adatokat szolgáltatnak a kórházak, hogy külön munkacsoportokat kellett erre ráállítaniuk, az adatokat szakképzett személyek írják be, de nem olyanok, akik minden orvosi kifejezést betéve tudnának, emiatt is lehetnek eltérő megnevezések. Létezik ugyan a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO-kód is, de azzal sem lehet mindent lekódolni, a betegségek megítélése is változik, például a szívelégtelenség is sokféle módon leírható. Az orvosi nyelv mára a latin–görög–magyar–angol nyelv keverékévé vált, ebből is lehetnek eltérések. Kulturális különbségekből is adódhatnak, hogy melyik betegséget hogyan hívják. Ha egy idősebb kolléga azt mondja, hogy bárzsing, a fiatalabb csak néz, hogy miről van szó, pedig régen a nyelőcsövet hívták így.”

Alapbetegségek nagyságrendi említése a koronavírus áldozatai között – Grafika: Bakró-Nagy Ferenc / Telex

Csilek arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány előtt még sosem volt olyan betegség, amelyiknél részletesen le kellett volna jelenti az alapbetegségeket, és mivel nem tudják még, hogy mely társbetegségek relevánsak, minden olyan betegségtípust lejelentenek, ami a betegfelvételnél kiderül, vagy kiolvasható egy páciens dokumentációjából.

Csilek úgy látja, hogy a koronavírusos áldozatok alapbetegségei összefüggést mutatnak azzal, ami az egész populációra jellemző. „A halottak nagy része az idős, és a leggyakoribb betegségtípusok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri panaszok is a 40 pluszos korosztálynál jellemzők, ezért nem véletlen, hogy ugyanazt a statisztikát kapjuk. Ez a betegség persze nem válogat, ha egészségesek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy nulla az esélyünk arra, hogy belehaljunk.”

Hogy miért rosszabbak az esélyeink valamilyen másik betegséggel, ha megkapjuk a koronavírust, arra az infektológus tanpéldát hozott. „Ha egy futópályán elindítunk egyszerre egy edzetlen 70 kilós és egy 120 kilós embert, az első eljut egy kilométerig, a túlsúlyos meg talán 200 métert sem tud megtenni a számára túl erős terhelés miatt. A Coviddal járó láz és gyulladások is megterhelik a szervezetet, aminek emiatt energiát kellene felszabadítania, egy érelmeszesedett, krónikus vese- vagy májelégtelen betegnél ez jóval nehezebb, ahogy egy tüdőszövet-károsodásnál is fenntartani a többi szerv megfelelő oxigénellátását. Egy teljesen egészséges ember talán észre sem veszi, ha átmenetileg kiesik a tüdőkapacitásának egy része.”

Egy amerikai tanulmány szerint a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívelégtelenséggel, krónikus vesebetegséggel vagy rákkal diagnosztizált krónikus betegeknél a legnagyobb a halálozási kockázat, ha megfertőződnek koronavírussal. A krónikus vesebetegnél több mint háromszoros a kockázat, ami elsősorban immunológiai problémákkal magyarázható. A szívelégtelenségnél kétszeres, a daganatos megbetegedéseknél, cukorbetegségnél, magas vérnyomásnál körülbelül másfélszeres a halálozás valószínűsége.

Miért nincsenek pontos adataink az alapbetegségekről? – Módszertanunk
A koronavírus.gov.hu oldalon közzétett részletes halálozási adatokban nem lehetséges keresni, az adatsor nem tölthető le egyben, csak oldalanként 50 halott adatait kimásolva lehet elmenteni. Ez jelenleg 504 oldalt jelent. Az elhunytak adataihoz nem tartozik dátum sem, csak egy sorszám. A betegségek nem csak eltérő néven szerepelnek (latin, ill. többféle magyar elnevezéssel), hanem négy-ötféle helyesírással, illetve ezeknek több módon elgépelt változataival is. A 25 ezer halotthoz 65 ezer alapbetegség tartozik, ezt az adatbázist legjobb tudásunk szerint megtisztítottuk, de így is csak körülbelüli számot tudunk rendelni egy-egy betegséghez.

Magyarország az egészségügyi mutatók alapján elég rosszul áll, a 37 OECD-országot vizsgáló kutatásokban rendre az élmezőnyben szerepel. A 2017-as adatsorokat összehasonlítva százezer főre vetítve Litvánia után nálunk hal meg a második legtöbb ember (575 fő) a keringési rendszer betegségei miatt. A koronavírus-áldozatok adataiból is kiolvasható, hogy sokan érintettek ebben, kétharmaduknál regisztráltak magas vérnyomást (itthon is ez a leggyakoribb alapbetegség), 44 százaléknál pedig valamilyen szívet érintő betegséget találunk. Hangsúlyozzuk, a két csoport között jelentős átfedés van.

Itthon a harmadik legtöbbször rögzített alapbetegség a cukorbetegség. Az áldozatok közel egyharmadánál jegyezték fel ezt. Csilek hangsúlyozta, nemcsak azért vannak a rizikócsoportban a cukorbetegek, mert gyakran magas vérnyomás és veseproblémák is társulnak a diabéteszhez, hanem egy komplex immunológiai problémát is jelent a betegségük, hiszen esetükben egy eleve legyengült immunrendszernek kéne harcolnia a koronavírussal is. A cukorbetegek veszélyeztetettségéről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk.

Az OECD listáján a cukorbetegséggel is befértünk a top 10-ba, ahogy az anyagcserét érintő betegségekkel is. Mexikó után nálunk volt a második legtöbb májbetegségben elhunyt. A légzőszervi megbetegedések száma is viszonylag magas, a 12. helyen állt Magyarország négy évvel ezelőtt.

Az infektológus szerint is visszatükröződhet ez az általánosan rossz egészségi állapot a koronavírusos statisztikákban. „Bár vannak különbségek a nyugati kórházak és a hazaiak között, nem akarom elhinni, hogy rosszabbul gyógyítanánk, itt is ugyanazokat a gyógyszereket kapják a betegek, és ugyanolyan lélegeztetőgépre kapcsolják, mint máshol. Nem véletlenül adódnak ilyen számok, ha nem sportolunk, és mellette egész nap zabálunk.

A koronavírus lényegében nem különbözik más akut betegségektől, hiszen például egy szalmonellafertőzés is le tud győzni olyanokat, akiknek már vannak más betegségeik.”

Csilek szerint az alapbetegségeknél fokozott figyelmet kéne fordítani a túlsúlyosokra (ez egyébként az áldozatok nagyjából 5 százalékánál volt feltüntetve), mert, ahogy arról korábbi cikkünkben mi is írtunk, a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak. „Érzékeny téma, mert nehéz meghatározni a túlsúlyt, mint betegséget, nem úgy működik, mint a magas vérnyomás. Egyrészt kevesen kezelik úgy, hogy orvoshoz forduljanak vele, és egy anamnézis során is általában csak extrém túlsúly esetében írják be az orvosok betegségként. Az viszont biztos, hogy alulmérjük ennek a szerepét a súlyosbodó állapotoknál” – mondta Csilek.

A 2017-es OECD-felmérés szerint a felnőtt lakosságunk 30 százaléka elhízott, és ennél jóval többen tartoznak a túlsúlyos kategóriába.

Magyarországot Európa legkövérebb nemzetének is lehetne nevezni.

A statisztikákban szintén alulreprezentáltnak tűnnek az alkoholizmussal küzdők, összesen csak 123 említés van róluk, miközben ha elfogadjuk Zacher Gábor állítását, miszerint 800 ezer alkoholbeteg van Magyarországon, ennek a számnak legalább 10-15-szörösét kellene látnunk a statisztikában. Persze a kevés számú említés abból is adódik, hogy sok esetben rejtve maradó problémáról van szó, még ha az alkoholizmussal járó szervi problémákat külön azonosítják is az orvosok.

Az infektológust arról is megkérdeztük, hogy miért lehet súlyosbító tényező a demencia, amit nem feltétlenül kötünk össze létfontosságú szervek problémáival. Csilek szerint nem valószínű, hogy máshogy működne a vírus az esetükben, inkább a demencia technikai jellegű problémái miatt kerülnek rosszabb állapotba a betegek. Például olyan tudatzavar jelentkezik, ami miatt nem ismeri fel, hogy lázas vagy fullad.

A fentebb látható ábránkon az alapbetegséggel nem rendelkezők vagy adathiányos betegek számának alakulását mutatjuk be. Az ezzel kapcsolatos tendenciákról nemrég külön cikkben is megemlékeztünk, de érdemes most is kiemelni a főbb megállapításokat. Tavaly novembertől idén március elejéig sok olyan nap volt, amikor egyetlen alapbetegség nélküli beteg sem halt meg, március 10-e után viszont látványosan megemelkedett az alapbetegség nélküliek aránya, az utóbbi egy hónapban négyszeresére nőtt az előző időszakhoz képest.

Az elmúlt napokban pedig további növekedést figyelhettünk meg, vannak olyan napok, amikor a hét százalékot is eléri az arányuk. Azt még a kutatók sem minden esetben tudják, hogy a Covid milyen hatásmechanizmussal járul hozzá a halálokhoz, de az alapbetegség nélküliek súlyos állapotát leginkább a nálunk is terjedő brit variánshoz kötik.