Miért van olyan sok cukorbeteg áldozata a koronavírus-járványnak?

2020. november 17. – 12:48

frissítve

Miért van olyan sok cukorbeteg áldozata a koronavírus-járványnak?
Koronavírussal fertőzött beteget kezelnek egy kórházban Bolognában 2020. október 29-én – Fotó: Michele Lapini / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A cukorbetegek a koronavírus egyik legveszélyeztetettebb csoportjába tartoznak, nagyobb arányban kerülnek súlyos állapotba a fertőzést elkapók, és kétszer nagyobb a halálozás kockázata náluk. Rettegniük azonban nem kell: a jól kezelt és kontrollált cukorbetegséggel a rizikófaktor is csökkenthető.

A Lancet orvosi szaklap a múlt héten közölt tanulmányában azt írta, a diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszeres eséllyel alakul ki náluk súlyos betegség, vagy haláloznak el, miután megfertőzi őket a koronavírus.

Ezt a Lancet egy másik kutatása is megerősítette, az adataik szerint az Egyesült Királyságban a koronavírus áldozatainak 30 százaléka szenvedett cukorbetegségben is.

Úgy találták, hogy az 1-es típusú cukorbetegeknél közel háromszoros volt a halálozás kockázata, míg a 2-es típusú diabétesznél kétszeres a nem cukorbetegekhez képest.

Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun megbetegedés, az immunrendszer maga semmisíti meg a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így a szervezet képtelen feldolgozni az energiaforrásnak számító glükózt, a cukor pedig a vérben halmozódik fel. A 2-es típusú cukorbetegség gyakran életmódhoz, elhízáshoz kötődik, ebben az esetben a szervezet egyszerűen nem termel annyi inzulint, hogy csökkentse a vércukorszintet.

Az Egyesült Államok adatai hasonló képet mutatnak, tízből négy áldozatnak volt diabétesze, a 65 év alatti korosztálynál az esetek közel felében volt súlyosbító tényező a cukorbetegség. De szinte bármelyik másik ország hozzáférhető statisztikáit nézzük meg, a diabéteszesek az egyik leginkább veszélyeztetett csoport. A koronavirus.gov.hu-n az áldozatok alapbetegségeit is feltüntetik, a honlapon november 17-én a 3281 halálos áldozat közül 894-nél jeleztek cukorbetegséget is, de az esetek döntő többségében a cukorbetegséghez egyéb problémák is társultak.

Hogy miért magas kockázatú a cukorbetegség, azt egyszerre több dolog is magyarázza. A diabéteszesek eleve hajlamosabbak a fertőzésekre, a betegséggel járó anyagcserezavar gyengíti a szervezet védekezőképességét. A folyamatosan magas vércukorszint kiváló tápanyag egy csomó mikroorganizmusnak (gomba, baktérium), amikkel folyamatosan küzd a szervezet. Az immunrendszer ebben a folyamatos harcban legyengül, amit ki tudnak használni a kórokozók, így a koronavírus is.

Arra azonban egyetlen adat sem utal, hogy a koronavírust nagyobb arányban kapnák el a cukorbetegek, mint mások.

Egy másik fontos tényező, hogy a cukorbetegséggel sok esetben olyan szövődmények (szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, vesekárosodás) járnak, amelyek önmagukban súlyosbító tényezőnek számítanak. Koronavírus-fertőzés esetén még nehezebb pályára kerülhetnek a betegek, hiszen a szerveiket kettős támadás éri. Szintén gyakori, hogy a 2-es típusú cukorbetegséggel komoly túlsúly is jár, ami szintén jelentős rizikófaktor a Covid-19 esetében. A túlsúllyal járó anyagcsere-rendellenességek szintén gátolják a szervezet védekezését, és sokszor az érrendszer is károsodott már a túlsúlyosaknál, ami szintén hátráltató tényező.

A diabétesz-világnap alkalmából szervezett ingyenes vércukormérés egy budapesti aluljáróban 2016-ban – Fotó: Marjai János / MTI

Többször írtak már arról, hogy van, akinél nem is közvetlenül a vírus okoz halált, hanem az általa kiváltott heves immunreakció, az úgynevezett citokinvihar. Ebben az esetben éppen a nagy mennyiségben, gyorsan felszabaduló fehérjemolekulák okoznak gyulladást, ami jobban károsítja a szerveket, mint maga a vírus. Mivel a cukorbetegek egy részének eleve van valamilyen krónikus gyulladásos betegsége, esetükben még durvább lehet az immunválasz.

„Itt gyakorlatilag két világjárvány, a diabétesz és a koronavírus találkozott. És ha nagy számok találkoznak, akkor arányaiban sokkal több cukorbeteg kerül súlyos állapotba. Azt a tévhitet viszont eloszlatnám, hogy minden cukorbeteg súlyos beteg lesz”

– mondta kérdésünkre dr. Vándorfi Győző diabetológus-belgyógyász. Megjegyezte, itthon körülbelül a népesség 10 százaléka igazoltan cukorbeteg, de a valóságban kétszer ekkora lehet a diabéteszesek aránya – vagyis nagyjából kétmillió ember lehet érintett itthon.

Ha egy cukorbeteg kórházi ellátásra szorul a koronavírus-megbetegedése miatt, a gyógyításának fontos eleme, hogy a glükózszintjét is folyamatosan ellenőrizzék, illetve kellően alacsonyan tartsák.

„Hogy egy cukorbetegnek milyen a prognózisa a koronavírus esetén, az nagy mértékben függ attól, hogy milyen volt az alapállapota. Ha karban volt tartva, az évek alatt jól beállították a vércukorszintjét, az esélyei nem annyira rosszak, mint ahogy a statisztikák mutatják. Egy ér- vagy veseszövődmény persze rontja a kilátásokat” – mondta a diabetológus, aki úgy látja, hogy a koronavírus-járvány az egészségtudatosságot is felértékelheti, többen ellenőriztethetik majd rendszeresen magukat a cukorbetegek közül is.

A diabetológus azt tanácsolja, hogy a járvány alatt a cukorbetegek fokozott figyelemmel tartsák be a védekezési előírásokat, maradjanak otthon, ügyeljenek a helyes maszkviselésre, és szedjenek D-vitamint, naponta legalább háromezer egységnyit.

Az elmúlt hetekben egyre több vakcina fejlesztése ért az utolsó fázisába, a cukorbetegnek azonban nem biztos, hogy tökéletes védelmet nyújtanak majd az eltérő immunfunkcióik miatt. A szakirodalom megemlékezik arról, hogy az influenzaoltások gyakran nem hatékonyak az idősebb cukorbetegeknél, illetve a bármilyen életkorú, de rosszul kezelt diabéteszű pácienseknél. Esélyes, hogy előfordulhat hasonló a koronavírus-vakcináknál is.