Egyáltalán nem biztos, hogy Oroszországból jön a Szputnyik V

„A magyar szakemberek megtekintették a vakcinát kidolgozó Gamalea Intézetet, megismerkedtek a klinikai kutatásokkal, részletesen megszemlélhették az előállítás gyakorlati feladatainak előírásszerűen megfelelő gyártósorokat” – idézte pénteken az orosz egészségügyi minisztérium hivatalos honlapja a tárcavezetőt, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában járt, hogy a koronavírus ellen kidolgozott orosz oltóanyagról tárgyaljon.

Mihail Murasko szavait azonban árnyalja, hogy a megtekintés nem abban az objektumban történt, ahol a Magyarországra szánt vakcinák készülnek.

Legalábbis az orosz híradások arról szólnak, hogy a külföldi piacokra készülő vakcinákat nem Oroszországban, hanem partnerországokban gyártják majd le.

Nem mind használja, aki gyártja?

Jelenleg India, Brazília, Dél-Korea és Kazahsztán jelentette be, hogy beindították a gyártást – áll a Szputnyik V vakcina hivatalos oldalán, azt azonban egyelőre nem tudni, valójában hol tartanak ezek a tavaly év végéig bejelentett gyártási megállapodások a gyakorlatban. Annyi tudható, hogy Kazahsztán a maga kétmillió vakcináját belföldön gyártaná le, Brazília a kért tízből nyolcmilliót szintén maga állítana elő, India pedig teljesen saját gyártásból fedezné a 100 millió adag Szputnyik V-re leadott igényét.

Kérdés az is, számol-e Dél-Korea belső használatra a Szputnyik V-vel: a novemberi megállapodást az RFPI és (Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap) a dél-koreai GL Raphával kötötték, a gyártást a hozzá tartozó Hankook Korus Pharm bonyolítja le. Évente 150 millió adag Szputnyik V legyártását vállalta a cég – ez jóval több, mint amennyi elméletben is szükséges lenne az 51 milliós országnak. Ehhez képest Mun Dzsein államfő január 11-én úgy nyilatkozott, hogy az országban februárban indul meg az oltás, amikor megérkeznek külföldről a megrendelt oltóanyagok.

Ez azt is jelenthetné, hogy a Szputnyik V gyártása még nem indult meg, ám nem így van: Yonhap koreai hírügynökség december végi beszámolója szerint az országban valóban legyártottak valamennyit a Szputynik V-ből, és azt még az év vége előtt Moszkvába szállították. A dél-koreai gyártású vakcinák Oroszországon keresztüli exportját januári indítással tervezték, nem tudni, hogy a kis számban eddig már külföldre leszállított orosz vakcina onnan származik-e.

Pénteken Törökországgal is született egy megállapodás a Szputnyik V helyi legyártásáról. Konkrét számokról nem, csupán milliós tételekről beszélnek, amely később bővíthető, ám már most is kimondott cél, hogy a törökországi igényeken túl fedezzék belőle a külföldi megrendeléseket is.

India is jóval igényei felett gyártana, a tervek szerint 300 millió adagot évente, jelentős részben tehát India is más országok – tehát helyi és nem orosz – igényeit elégítené ki.

1,2 milliárd nem jön le egy gyártósorról

A gyártók bevonása érthető, hiszen kétségtelen, hogy az orosz kapacitás nem lenne elegendő arra az 1,2 milliárd dózisra, amelyre az RFPI-nek 50 országból előjegyzése van. Egyelőre a hazai igények kielégítése is lassan megy. Igaz, az oroszok nincsenek egyedül az előállítás mennyiségi nehézségeivel: a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca is kénytelen volt átütemezni a beígért szállításokat – erről is olvashat a vakcinák EU-s és Magyarországra vonatkozó beszerzéseiről szóló cikkünkben.

Szijjártó Péter eddigi nyilatkozataiból nem derült ki, hogy pontosan hol készülnek a Magyarországra szánt orosz vakcinák, így az sem, hogy láthatták-e magyar szakemberek azokat a helyszíneket. Hogy erre egyébként igényt tart-e a magyar kormány, az kérdés, különösen annak ismeretében, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) múlt szerdán annak ellenére adott vészhelyzeti engedélyt az orosz vakcinának, hogy a hatóság által felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg a vakcinával szemben.

Nem rossz, talán a németek is gyártani fogják

A kritikák lényege nem az, hogy a Szputynik V feltétlenül rossz, veszélyes vagy hatástalan oltóanyag lenne, hanem hogy a tesztelés szempontjából kulcsfontosságú harmadik klinikai vizsgálati fázist – amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást – beelőzve elkezdték széles körben alkalmazni ezeket a készítményeket, illetve, hogy az azóta lefutott klinikai vizsgálatok eredményeit nem tették közzé. (Ez a kritika érvényes a kínai vakcinákra is.)

A Szputnyik V forgalmazásra hivatalos engedélyt eddig tíz ország adott: a volt Szovjetunióból Belarusz és Türkmenisztán, Dél-Amerikából Argentína, Bolívia, Paraguay és Venezuela, Afrikából Algéria, a Közel-Keleten a Palesztin Hatóság és az Egyesült Arab Emírségek, Európából Szerbia és az EU-n belül eddig egyetlenként Magyarország.

Azonban nem kizárt, hogy idővel az EU is zöld utat adhat az orosz vakcinának. Angela Merkel korábban elmondta, hogy kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.

„Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk” – mondta a német kancellár.

Arról, hogy honnan érkeznek Magyarországra vakcinák a gyártásért felelős, és a magyar kormánnyal a beszerzésről szerződést aláíró Oroszországi Közvetlen Befektetési Alaphoz (RFPI) fordultunk, ahol kérdéseinkre későbbre ígértek választ.