A gazdagok előbb kapnak vakcinát? Már most bírálják a világ legnagyobb gyártóját

Akár egy katasztrófafilm forgatókönyve is lehetne. A világot támadás éri. Egy addig ismeretlen vírus tűnik fel, ami ellen nincs védőoltás. A vírus által okozott betegség ugyan a többség számára túlélhető, de mivel a betegség kimenetele bizonytalan, az országok egészségügyi rendszere és gazdasága kezd összeomlani. Az egyetlen megoldás a vakcina.

Amelyik országnak először van vakcinája, az jár jobban, az tud a leggyorsabban kikeveredni a válságból és újabb előnyökre szert tenni a nemzetközi versenyben. Vakcinát pedig az erős, befolyással bíró, technológiailag fejlett és gazdag országok tudnak először kifejleszteni vagy venni maguknak. Vajon mi van akkor, ha ez a különbségtétel nemcsak a gazdag és a szegény országok, de a gazdag és a szegény emberek között is fennáll? Vajon akinek több pénze van, az hamarabb tudja majd beoltatni magát, hamarabb érezheti biztonságban magát, és hamarabb térhet vissza a normális élethez? Mi lesz a többiekkel?

A világ legnagyobb gyártója kereskedelmi forgalomba hozná

Indiában még nem született meg a döntés a koronavírus elleni oltás engedélyezéséről, máris komoly vita indult, ami bőven az ország határain kívül is hullámokat ver. Az indiai Serum Institute, a világ legnagyobb vakcinagyártója ugyanis azt tervezi, hogy elég hamar kereskedelmi forgalomba is hozza az oltóanyagot, amelyet aztán bárki megvehet magának. Már akinek lesz rá pénze.

A cég az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina gyártásába kezdett bele úgy, hogy az oltóanyag alkalmazását még nem is engedélyezték az indiai egészségügyi hatóságok. Adar Poonawalla, a cég vezetője az indiai NDTV-nek azt mondta: elsőként egy adott mennyiségű oltóanyag-kontingenst gyártanak le az indiai kormányzatnak, hiszen ott is érvényes az oltási rend. Előbb az egészségügyi dolgozókat és a veszélyeztetett betegeket oltják be, de aztán a cég szeretné pénzért is elérhetővé tenni a vakcinát.

A Serum Institute januárra 100 millió adag vakcinát tud legyártani, de 2021 júliusáig 300-400 millió adag oltóanyagot fog készíteni. (A vállalat évente 1,5 milliárd adag oltást állít elő a különféle betegségek megelőzésére). Terveik szerint már a jövő év első hónapjában kereskedelmi forgalomba is tudnak hozni oltóanyagot, amit az emberek maguk vehetnek meg.

Három dollárért az államnak, 13 dollárért a patikáknak

A különbség az árban van. Míg az indiai kormány egy adag vakcináért 250 rúpiát, azaz kb. 3 dollárt (900 forintot) fizet, a vakcináért a vevők a szabadpiacon ennek több mint négyszeresét, 13 dollárt (kb. 3800 forintot) is kifizetnek – mondta a cég elnöke. Utóbbi összeg magyarországi viszonylatban sem sok, de India szegényei számára megfizethetetlen, ahol sok családban az egy főre jutó havi jövedelem 1000 forintnak megfelelő összeg körül van.

A cég terveit azonnal éles bírálatok érték helyi és nemzetközi humanitárius szervezetek részéről. A fő ellenérv az, hogy jelen helyzetben a vakcina nem lehet üzleti kérdés, az elosztásnak az igazságosság elvei mentén kell zajlania. Nem fordulhat elő az, hogy egy országban az anyagilag jobb helyzetben lévő társadalmi csoportok előbb kapják meg az oltást, csak azért, mert pénzük van.

Anna Marriott, a vagyoni egyenlőtlenségek ellen és a társadalmi igazságosságért küzdő Oxfam jogvédő szervezet egészségügyi szakértője a Reutersnek azt mondta: jelenleg még jóval nagyobb a kereslet a vakcina iránt, mint amekkora a kínálat, és a gazdagabb országok szeretnék előre bebiztosítani magukat, hogy 2021-re legyen elegendő oltóanyaguk. A szegényebb és a gazdagabb országok közötti különbség azonban megszüntethető lenne, az elosztás pedig igazságosabb, ha a kormányok megfelelő szabályozást hoznának a tömeges oltásra. Marriott szerint a jelen helyzetben a gyógyszergyártóknak nyilvánossá kellene tenniük kutatási eredményeiket, hogy még több gyártó tudjon beszállni a vakcina-előállításba.

A vakcina vészhelyzeti alkalmazására vonatkozó szabályok kizárják, hogy az oltást először a gazdagok kapják meg Indiában – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a Serum Institute elnöke. Ezt erősítette meg Rajesh Bhushan, az indiai egészségügyi minisztérium államtitkára is. Ő azt mondta: Indiában is természetesen elsőként az egészségügyi dolgozókat és az alapbetegségekkel küzdő, idős embereket fogják beoltani, rajtuk kívül a rendőrség és a biztonsági erők tagjai kapnak még elsőként az oltásból. Ez a priorizált csoport az 1,3 milliárd lakosú Indiában számítások szerint 10 millió embert jelent. Ha őket beoltották, februárban vagy márciusban megnyílik a lehetőség arra, hogy onnantól bárki megkaphassa az oltást.

Ha a Telex legfrissebb híreit akarja látni, kattintson ide!

Orbán Viktor se kap azonnal oltást

Amikor az első szállítmányok megérkeznek Magyarországra, biztosan nálunk sem lesz mindenki számára azonnal elérhető az oltóanyag. Előre bejelentették már, hogy nálunk is az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett betegek és korcsoportok majd meg először az oltást. Az is tudható, hogy Orbán Viktor nem lesz az elsők között, akiket beoltanak, mert ő nem tartozik egyik priorizált csoportba sem. Ezzel szemben például Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a világ vezetői közül meglehetősen kilógva maga „ajánlotta fel”, hogy szívesen lesz az elsők között, akiket beoltanak, Oliver Stone amerikai filmrendező pedig épp Oroszországban járt, úgyhogy beadatta magának az ottani vakcinát.

A helyzet kicsit hasonló ahhoz, ami idén ősszel az influenza elleni oltásokkal történt. A korábbi években aki akarta, megvehette magának a patikában az oltást, és beadathatta azt a háziorvosával vagy egy fizetős oltóközpontban. A kormány idén felháborodást okozott azzal, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva az egyik gyártóval megállapodva visszavonta a patikákból és a fizetős oltóközpontokból a 100 ezer, kereskedelmi forgalomra szánt négykomponensű oltást is, hogy azt is elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjai kaphassák meg.

Más kérdés, helyes lépés volt-e ezek után, hogy összesen 1,4 millió adag vakcina birtokában a kormány lépten-nyomon arra biztatta a lakosságot, hogy mindenki oltassa be magát influenza ellen. Ebből lett az, hogy a háziorvosoknak adagolva juttatták el a vakcinát, 2000-3000 fős praxisok előbb 150-200 adagot kaptak, aztán pedig már inkább csak 2-3-at hetente. (Múlt keddi hír, hogy a háromkomponensű influenzaoltás 83 százalékát használták fel eddig, a négykomponensű oltóanyagnak ugyanakkor csak a 36 százalékát.)

A nemzetközi helyzet fokozódik

A koronavírus elleni oltóanyag nemcsak egészségügyi, hanem stratégiai kérdés is. Nem véletlen, hogy mind a fejlesztésben, mind a lakosság oltásában olyan kiélezett világverseny folyik, ami az atomfegyverek, a közép-hatótávolságú rakéták fejlesztéséhez vagy a világűr meghódításáért folyó harchoz hasonlít.

Ahogy azonban az alábbi térképen is látszik, a szegényebb országok hasonló lemaradásban vannak a lakosság beoltását tekintve, mint az űrversenyben. Az Economist Intelligence Unit pesszimista becslése szerint a legfejlettebb országokban és államszövetségekben (az EIU az OECD országokat, köztük Magyarországot sorolta ebbe a kategóriába) 2021 szeptemberére lehetnek széles körben elérhetőek a koronavírus-vakcinák (azaz ekkor fogják megkezdeni az egészséges, nem veszélyeztetett korú/állapotú lakosság tömeges beoltását), míg a világ legszegényebb országaiban egészen 2022 áprilisáig kell majd várni erre.

A WHO adatai alapján legalább 200 gyártó fejleszt jelenleg koronavírus elleni vakcinát. Ezek közül van olyan, amely már abba a fázisba jutott, hogy el is kezdték vele beoltani az egészségügyben dolgozókat. Elkezdődött a vakcinálás első szakasza Oroszországban, Kínában, az Egyesült Királyságban, és megindult az oltási program az Egyesült Államokban és Kanadában is.

Milyen esélyekkel indul vajon ebben a versenyben Magyarország? Szerencsére az Európai Unió tagjai vagyunk, így első lépésben Magyarország is részesedhet a Pfizer vakcinájából, amely már december 21-én megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Magyarország arányosan részesedik az Európai Unió által megrendelt 300 millió Pfizer–BioNTech-vakcinából.

Az jól látható, hogy Szijjártó Péter minisztériuma, akárcsak a lélegeztetőgépeknél, itt sem bíz semmit a véletlenre, és minden lehetséges más forrásból is próbál oltóanyagot szerezni. Tudható, hogy az oroszokkal és három kínai gyártóval is tárgyaltak. A hivatalos közlés szerint Magyarország kormánya összesen 17,5 millió adag külföldi vakcinát kötött le különböző gyártóknál, de azok még nem érkeztek be az országba. Amint a lekötött vakcinák megérkeznek, és azokat a hatóság engedélyezi, elkezdődhet a beoltás.

Az EU-s jogszabályok szerint eredetileg csak olyan vakcinát lehet forgalomba hozni az unió 27 tagállamában, amely rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével. A járványhelyzetre való tekintettel azonban erről a tagállamok most nemzeti hatáskörben dönthetnek. Így tudták megkezdeni előbb az oltást a Pfizer–BioNTech-vakcinával a britek is, akik még mindig az uniós szabályok szerint működnek.

A grafikon készítéséhez használt módszertanról a cikk végén található keretes írásban olvashat.

Decemberben kis mennyiségű orosz oltóanyag érkezik Magyarországra, hogy az itteni szakemberek bevizsgálhassák azt, és ha megfelelő, illetve megvannak a szükséges engedélyek, akkor az oroszok január második-harmadik hetétől tudják vállalni a nagy mennyiségű szállítást. A világon először elkészült Szputnyik V nevű orosz vakcinával egyelőre annyi a probléma, hogy a nagy versenyben nem várták meg a vakcina bevetésével a klinikai tesztek harmadik fázisának eredményeit. Ugyanez igaz a kínai vakcinákra is.

Mekkora üzlet?

Ha sikerül is garantálni a vakcina igazságos elosztását a világban, akkor sem mehetünk el amellett, hogy a vakcinagyártás ma a világ egyik legnagyobb üzlete. A CNN azt írta: Wall Street-i elemzők szerint 2021-ben a Pfizer és a Moderna gyógyszercégek összesen 32 milliárd dolláros (mintegy 9370 milliárd forintos) bevételre tehetnek szert a Covid-oltóanyagból.

A Pfizernek 2020-ban várhatóan 975 millió dolláros bevétele lesz a vakcinából, ami jövőre 19 milliárdra nőhet. Az eddig szinte ismeretlen Modernához 2019-ben mindössze 60 millió dollár folyt be, a 2021-es évre viszont már 13,2 milliárd dollárt várnak. A Moderna részvényei a tőzsdén 700 százalékos emelkedést produkáltak, és most már 62 milliárd dollárra becsülik a vállalat értékét.

A várható pénzügyi nyereségek miatt itt is felmerülnek etikai aggályok, hiszen például a Moderna vagy az AstraZeneca a vakcinafejlesztéshez állami támogatásokat is kapott. A gyógyszercégek azzal utasítják vissza a nyerészkedés vádját, hogy a vakcinafejlesztés egyáltalán nem számít jövedelmező ágazatnak a gyógyszeriparon belül, és a fejlesztések hatalmas költségeit nem mindig fedezik az eladások.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!