Mi az oka annak, hogy többször is nagyot csökkent nálunk az új fertőzöttek száma?

Több mint egy hónapja megszokhattuk, hogy naponta 4-6 ezerrel emelkedik az igazolt új fertőzöttek száma Magyarországon. Az utóbbi tíz napban azonban háromszor is előfordult, hogy ehhez képest 2000-3000 volt csak a napi emelkedés. Sőt, december 15-én, kedden rekordalacsony volt ez a szám: mindössze 1893 új fertőzöttről érkezett hír. Ilyen alacsony érték utoljára majdnem két hónappal ezelőtt (október 24-én) volt.

Ahogy nekünk a szerkesztőségben, úgy olvasóinknak is feltűnhetett a három csúcs és a három mélypont. Ha bárki is azt gondolná, hogy ennyire drasztikusan és hirtelen elkezdett volna visszaesni a fertőzöttek száma Magyarországon, annak csalódnia kell. Legutóbbi hírünknek nem véletlenül adtuk azt címet, hogy Erősen visszaesett az új fertőzöttek száma a statisztikában.

A most tapasztalható kilengéseknek ugyanis jelentős részben adminisztratív okai lehetnek. Nem mindegy, hogy a teszteket végző laborok mikor és milyen ütemezésben jelentik le az eredményeket az operatív törzsnek. Müller Cecília országos tisztifőorvos is utalt korábban „adattorlódásra”.

A furcsa kiugrásokat kutatva még inkább adminisztrációs okokra gyanakodhatunk, ha megnézzük, mely napokon mutatkozott csökkenés és emelkedés a statisztikákban:

Mindhárom esetben hétfőn, kedden és szerdán estek vissza jelentősen az adatok, hogy aztán a hét második felében ismét emelkedésnek induljanak. Feltehetően a laborok addigra tudták ömlesztve küldeni az adatokat, ez okozta aztán az újabb kiugrásokat.

A változásokat részben befolyásolhatta, hogy közben tömeges tesztelések is zajlottak az országban az egészségügyi, szociális dolgozók, tanárok, majd pedig a kormányhivatalok és járási hivatalok dolgozói körében. Ezek valamelyest növelhették a számokat, még ha – a hétnapos átlagot nézve – nem is jelentős mértékben. Az egészségügyi, szociális és oktatási intézményben letesztelt 181 506 ember közül például összesen 4436 pozitív esetet találtak (2,44 százalék), a kormány- és járási hivatalokban letesztelt 62 ezer dolgozónak pedig csak 1,29 százaléka volt fertőzött.

Mindezek mellé nem szabad elfelejteni azt, hogy itt most eleve csak a teszttel igazolt fertőzöttekről beszélünk. Mivel nagyon sokan teljesen tünetmentesek, szakemberek szerint a fertőzésen eddig már átesettek száma valójában 2 millió is lehet az országban, azaz a hússzorosa a statisztikában szereplőknek.

Kattintson ide a Telex legfrissebb híreiért!

Ha a valós helyzetet akarjuk tudni, érdemesebb a fenti grafikonon is a hét napos mozgóátlagot nézni. A Telex korábban 5 napos mozgóátlagot közölt, de ezt szakértők tanácsára 7 naposra emeltük, hogy a hét minden napjából pontosan egy legyen mindig az átlagban. A mozgóátlag emiatt eltünteti a héten belüli mintázat hatását, kisimítja a hektikus ugrásokat az adatokban, és így jobban jelzi a hosszú távú trendeket.

Az esetszámmal óvatosan kell bánni – mondta a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai munkacsoport tagja. Járványügyi jelentősége annak önmagában nincs, ha egy-egy alkalommal az előző naphoz képest nagyon csökken vagy nagyon emelkedik az esetszám. Epidemiológiai szempontból csakis a trendszerű eseményeket érdemes nézni, amit például a mozgóátlag jelez. A december eleji csúcs óta már az esetszámok mozgóátlaga is csökken.

A másik fontos szempont, hogy a statisztikákban megjelenő esetszám szoros összefüggésben áll az elvégzett tesztek számával. Az utóbbi időben a tesztek száma jelentősen emelkedett, nem kis részben a december elsejétől hetente elvégzett tömeges teszteléseknek köszönhetően. Bár a kétféle teszt adatainak keveredése a hivatalos adatközlésben megnehezíti az értelmezést, de

ha együtt, összességében nézzük a tesztelési aktivitás növekedését és az esetszámok csökkenő hétnapos mozgóátlagait, akkor ez így már erősebb bizonyíték arra, hogy a csökkenés valódi javulás, és hogy a november 11. után bevezetett intézkedések hatása áll a háttérben, mondta Ferenci.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!

A koronavírus esetén bármilyen korlátozó intézkedés hatása két vagy három hét múlva jelentkezik. Ha például valaki a korlátozás bevezetésének napján kapja el a vírust, az egy ideig lappang a szervezetében, aztán megjelennek az első tünetek. Újabb napok telnek el, amíg felhívja az orvost, az pedig megrendeli a tesztet. Több nap, amíg elvégzik a tesztet, majd még további idő, mire annak eredménye lesz, és ennek eredménye bekerül a statisztikába.

A mostani új fertőzések számai tehát azt az állapotot mutatják, hogy körülbelül két héttel ezelőtt hányan kaphatták el a vírust. Ferenci szerint ennél többet azért sem lehet mondani, mert a magyar rendszer csak a fertőzés igazolásának időpontját gyűjti, a tünetek jelentkezésének dátumát nem.

A halálozásoknál ugyanez a helyzet, csak ott még nagyobb a késleltetés, magyarázta a szakértő. A korlátozó intézkedések hatása itt legkorábban négy-öt héttel később jelentkezhet. A halálozásnál ugyanis az összes korábban felsorolt időhöz hozzájön, hogy a beteg előbb otthon próbál gyógyulni, majd kórházba kerül, aztán esetleg intenzív osztályra. Mindennek a hosszában nagy szóródás van, de a kórházi kezelés akár hetekig is tarthat.

Ezzel együtt is reménykedhetünk abban, mondta Ferenci Tamás, hogy most már a halálozások száma is valóban csökkenésnek indult. Elmondása szerint azért is lehet ebben bízni, mert

az esetszám és a halálozás dinamikája nemcsak a fent felvázolt járványügyi logikának, de a hasonló helyzetekben szerzett gyakorlati nemzetközi tapasztalatoknak is megfelel.

Jó példa erre Csehország, ahol a drámai fertőzési és halálozási számok miatt Magyarország előtt egy hónappal, október 14-én hoztak drasztikus korlátozó intézkedéseket. Ezek hatására október 27-én csökkenésnek indult az új fertőzöttek száma, valamint november 5. és 16. között tetőzött a haláleseteké, pontosan visszaigazolva a Ferenci által említett késleltetési időket.

Jól látszik azonban, hogy itt nincsenek lefutott meccsek. Egyik ország sem bízhatja el magát, ha kedvezőbb tendenciák látszanak: most nemcsak a németek kényszerülnek újabb szigorításokra, hanem a csehek is, mert náluk is újra megszaporodtak az esetek. Csehországban megint bezárják az éttermeket, a boltok nyitva maradhatnak, és korábban kezdődik az iskolai téli szünet is.