Mi az oka annak, hogy többször is nagyot csökkent nálunk az új fertőzöttek száma?

2020. december 17. – 08:32

frissítve

Mi az oka annak, hogy többször is nagyot csökkent nálunk az új fertőzöttek száma?
Védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint egy hónapja megszokhattuk, hogy naponta 4-6 ezerrel emelkedik az igazolt új fertőzöttek száma Magyarországon. Az utóbbi tíz napban azonban háromszor is előfordult, hogy ehhez képest 2000-3000 volt csak a napi emelkedés. Sőt, december 15-én, kedden rekordalacsony volt ez a szám: mindössze 1893 új fertőzöttről érkezett hír. Ilyen alacsony érték utoljára majdnem két hónappal ezelőtt (október 24-én) volt.

Ahogy nekünk a szerkesztőségben, úgy olvasóinknak is feltűnhetett a három csúcs és a három mélypont. Ha bárki is azt gondolná, hogy ennyire drasztikusan és hirtelen elkezdett volna visszaesni a fertőzöttek száma Magyarországon, annak csalódnia kell. Legutóbbi hírünknek nem véletlenül adtuk azt címet, hogy Erősen visszaesett az új fertőzöttek száma a statisztikában.

A most tapasztalható kilengéseknek ugyanis jelentős részben adminisztratív okai lehetnek. Nem mindegy, hogy a teszteket végző laborok mikor és milyen ütemezésben jelentik le az eredményeket az operatív törzsnek. Müller Cecília országos tisztifőorvos is utalt korábban „adattorlódásra”.

A furcsa kiugrásokat kutatva még inkább adminisztrációs okokra gyanakodhatunk, ha megnézzük, mely napokon mutatkozott csökkenés és emelkedés a statisztikákban:

Mindhárom esetben hétfőn, kedden és szerdán estek vissza jelentősen az adatok, hogy aztán a hét második felében ismét emelkedésnek induljanak. Feltehetően a laborok addigra tudták ömlesztve küldeni az adatokat, ez okozta aztán az újabb kiugrásokat.

A változásokat részben befolyásolhatta, hogy közben tömeges tesztelések is zajlottak az országban az egészségügyi, szociális dolgozók, tanárok, majd pedig a kormányhivatalok és járási hivatalok dolgozói körében. Ezek valamelyest növelhették a számokat, még ha – a hétnapos átlagot nézve – nem is jelentős mértékben. Az egészségügyi, szociális és oktatási intézményben letesztelt 181 506 ember közül például összesen 4436 pozitív esetet találtak (2,44 százalék), a kormány- és járási hivatalokban letesztelt 62 ezer dolgozónak pedig csak 1,29 százaléka volt fertőzött.

Mindezek mellé nem szabad elfelejteni azt, hogy itt most eleve csak a teszttel igazolt fertőzöttekről beszélünk. Mivel nagyon sokan teljesen tünetmentesek, szakemberek szerint a fertőzésen eddig már átesettek száma valójában 2 millió is lehet az országban, azaz a hússzorosa a statisztikában szereplőknek.

Kattintson ide a Telex legfrissebb híreiért!

Ha a valós helyzetet akarjuk tudni, érdemesebb a fenti grafikonon is a hét napos mozgóátlagot nézni. A Telex korábban 5 napos mozgóátlagot közölt, de ezt szakértők tanácsára 7 naposra emeltük, hogy a hét minden napjából pontosan egy legyen mindig az átlagban. A mozgóátlag emiatt eltünteti a héten belüli mintázat hatását, kisimítja a hektikus ugrásokat az adatokban, és így jobban jelzi a hosszú távú trendeket.

Az esetszámmal óvatosan kell bánni – mondta a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai munkacsoport tagja. Járványügyi jelentősége annak önmagában nincs, ha egy-egy alkalommal az előző naphoz képest nagyon csökken vagy nagyon emelkedik az esetszám. Epidemiológiai szempontból csakis a trendszerű eseményeket érdemes nézni, amit például a mozgóátlag jelez. A december eleji csúcs óta már az esetszámok mozgóátlaga is csökken.

A másik fontos szempont, hogy a statisztikákban megjelenő esetszám szoros összefüggésben áll az elvégzett tesztek számával. Az utóbbi időben a tesztek száma jelentősen emelkedett, nem kis részben a december elsejétől hetente elvégzett tömeges teszteléseknek köszönhetően. Bár a kétféle teszt adatainak keveredése a hivatalos adatközlésben megnehezíti az értelmezést, de

ha együtt, összességében nézzük a tesztelési aktivitás növekedését és az esetszámok csökkenő hétnapos mozgóátlagait, akkor ez így már erősebb bizonyíték arra, hogy a csökkenés valódi javulás, és hogy a november 11. után bevezetett intézkedések hatása áll a háttérben, mondta Ferenci.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!

A koronavírus esetén bármilyen korlátozó intézkedés hatása két vagy három hét múlva jelentkezik. Ha például valaki a korlátozás bevezetésének napján kapja el a vírust, az egy ideig lappang a szervezetében, aztán megjelennek az első tünetek. Újabb napok telnek el, amíg felhívja az orvost, az pedig megrendeli a tesztet. Több nap, amíg elvégzik a tesztet, majd még további idő, mire annak eredménye lesz, és ennek eredménye bekerül a statisztikába.

A mostani új fertőzések számai tehát azt az állapotot mutatják, hogy körülbelül két héttel ezelőtt hányan kaphatták el a vírust. Ferenci szerint ennél többet azért sem lehet mondani, mert a magyar rendszer csak a fertőzés igazolásának időpontját gyűjti, a tünetek jelentkezésének dátumát nem.

A halálozásoknál ugyanez a helyzet, csak ott még nagyobb a késleltetés, magyarázta a szakértő. A korlátozó intézkedések hatása itt legkorábban négy-öt héttel később jelentkezhet. A halálozásnál ugyanis az összes korábban felsorolt időhöz hozzájön, hogy a beteg előbb otthon próbál gyógyulni, majd kórházba kerül, aztán esetleg intenzív osztályra. Mindennek a hosszában nagy szóródás van, de a kórházi kezelés akár hetekig is tarthat.

Ezzel együtt is reménykedhetünk abban, mondta Ferenci Tamás, hogy most már a halálozások száma is valóban csökkenésnek indult. Elmondása szerint azért is lehet ebben bízni, mert

az esetszám és a halálozás dinamikája nemcsak a fent felvázolt járványügyi logikának, de a hasonló helyzetekben szerzett gyakorlati nemzetközi tapasztalatoknak is megfelel.

Jó példa erre Csehország, ahol a drámai fertőzési és halálozási számok miatt Magyarország előtt egy hónappal, október 14-én hoztak drasztikus korlátozó intézkedéseket. Ezek hatására október 27-én csökkenésnek indult az új fertőzöttek száma, valamint november 5. és 16. között tetőzött a haláleseteké, pontosan visszaigazolva a Ferenci által említett késleltetési időket.

Jól látszik azonban, hogy itt nincsenek lefutott meccsek. Egyik ország sem bízhatja el magát, ha kedvezőbb tendenciák látszanak: most nemcsak a németek kényszerülnek újabb szigorításokra, hanem a csehek is, mert náluk is újra megszaporodtak az esetek. Csehországban megint bezárják az éttermeket, a boltok nyitva maradhatnak, és korábban kezdődik az iskolai téli szünet is.