Matolcsyék eddig nem segítették az elherdált MNB-vagyon visszaszerzését. Talán majd most

Október 21-én felgyorsultak az események az MNB-ügyben, egész nap a jegybanki alapítványok ügye tartja lázban a hazai közvéleményt. Reggel a Telex értesülése alapján kiderült, hogy Matolcsy Györgyöt és két társát őrizetbe vették. Nem sokkal délután fél négy után véget ért a volt jegybankelnök gyanúsítotti kihallgatása, védője a Telex helyszíni tudósítójának azt mondta, a többórás kihallgatás során védence nem tett vallomást, az ügyészség indítványozta védence letartóztatását. Fia, Matolcsy Ádám és a szintén a Matolcsy-körhöz tartozó Stofa György ellen közben körözést adtak ki.

A nyomozók nagyon pontosan körbelőtték azt az öt személyt, akik a legutolsó pillanatokig, a legőrültebb tranzakciókban is kitartottak a zavaros üzelmek végrehajtásában. A nagy kérdés jelenleg az, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás megkezdése segíti-e a jegybanki vagyon megmentését, vagy a letartóztatott és üldözött szereplők még elkeseredettebben védekeznek.

Az biztos, hogy a korábbi MNB-s kör már egyáltalán nem egységes. A Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó további fő haszonhúzók hiányoznak a mai rendőrségi intézkedésekből, hiszen Száraz István vagy Somlai Bálint neve a pletykákban sem szerepelt. Mindez jelentheti azt, hogy ők együttműködőbbek, de azt is, hogy olyan üggyel kezdődik a számonkérés, ami nem őket illeti. Ebben a cikkben most nem az ügy büntetőjogi elemeivel foglalkozunk, hanem azt nézzük meg, milyen hatása lehet a jegybank új vezetésének vagyonmentő munkájára.

A Feldspar-gate

A Magyar Nemzeti Bank 2025 márciusától regnáló vezetése (Varga Mihály elnökkel az élen), illetve az MNB-alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezetője, Hegedüs István másfél éve dolgoznak azért, hogy az alapítványok elképesztő vagyonvesztését mérsékeljék. Matolcsy György volt MNB-elnök tavaly március óta minden fórumon azt hangoztatta, hogy nincs is veszteség az MNB-alapítványok működésében, és fia is hasonló hangnemben nyilvánult meg, ha olykor válaszolt a Telex kérdéseire.

Október 21-én nemcsak Matolcsy György őrizetbe vétele szólt az MNB-ügyről, szintén reggel a Válasz Online izgalmas cikket publikált arról, hogyan sikerült majdnem megmenteni 200 milliárd forintot az elvesztegetett vagyonból. A lap által feldolgozott Feldspar-gate-ről már másfél éve is azt hallottuk, hogy az MNB-alapítványok egyik legfontosabb cégének, a luxusingatlanos svájci Ultima SA-nak kulcsmozzanata.

Miről van szó pontosan? A Feldspar-ügy érintetti köre nagyon hasonló ahhoz az ügyhöz, a 2025. február 28-i vagyonátmentési kísérlethez, ami miatt a szerdai őrizetbe vételek történtek. Mindkét ügyben azonos az, hogy

amikor már borulni látszott minden, a különféle magánhaszonhúzók nem a kár enyhítésén dolgoztak, hanem valamilyen érthetetlen arroganciával még az utolsó utáni pillanatban, a nagy lebukás után is próbáltak befolyást szerezni, vagyont kimenteni.

A Feldspar-ügy pontos leírását valóban érdemes a Válasz Online-on elolvasni, de pár elemmel ki tudjuk egészíteni. Az MNB-alapítványt és vagyonkezelőjét ugyanis már 2024-ben majdnem csődbe vitte egy egészen döbbenetesen elbaltázott ügylet. Az alapítványi vagyonkezelő, vagyis az Optima Befektetési Zrt. beszállt egy bonyolult konstrukcióval a nevezett svájci tőzsdei cégbe, az Ultimába, de olyan előnytelenül, hogy messze az értékén felül megvett papírokat, sőt opciók révén későbbi, drága részvényvásárlásokra is elkötelezte magát. Ne úgy képzeljük el, hogy az Optima 10–20 százalékkal többet fizetett a részvényekért, inkább a valós érték többszöröséről van szó.

A 105 svájci frankon megvett részvények mellett az Optima további hatalmas pakettek megvásárlására vállalt kötelezettséget. Előbb 2024. december 10-én 108 millió svájci frankot (44 milliárd forint), majd 2025. december 10-én 180 millió svájci frankot (74 milliárd forint) kellett volna fizetnie. Vagyis ennyiért kellett volna Ultima-papírokat venni, úgy, hogy valójában egy fillérje nem volt már az alapítványi vagyonkezelőnek.

Ez a jegybanki vagyonkezelő, az Optima csődjét jelentette volna. Egyben azt is, hogy végképp veszélybe kerültek volna az Optima hitelezői, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány, mert a kölcsöneinek visszafizetése is kétséges lett volna.

Drágán jött a segítség

Ha valaki bajban kér segítséget, annak meglesz az ára. 2024-ben előbb egy bonyolult struktúrában a görög Johannisz Papalekasz ingatlancézár segített, de úgy, hogy azon halálra kereste magát, hiszen nagyon olcsón lett az Ultima főtulajdonosa. A magyar fél annyit mondhatott el, hogy legalább az MNB alapítványai nem lettek fizetésképtelenek. A görög milliárdos eleve csak 60 frankot adott a papírokért, de azokat is részben némileg kétséges apportokkal teljesítette. Az Optima viszont így is örült, hiszen levegőhöz jutott, és a nagyobb bajt egyelőre megúszta.

A görög eurómilliárdos a Yoda nevű cégével kötött Optima-szerződésben volt azonban egy kikötés: az MNB-alapítvány megpróbálta bevonni Száraz Istvánékat, Matolcsy Ádám régi barátját is a dealbe.

Az volt az alku, hogy a Feldspar nevű svájci cég kötelezettséget vállal, hogy az MNB-t kimenti a nagy mínusz egy részéből, és visszavesz később részvényeket, ha az MNB-n ragadna a pakett.

A Feldspar-csoport ekkor nem volt szegény cég, mert a tulajdonosához tartozott például az MBH-csoport 23 százaléka. Azt lehetett tudni, hogy a görög fél nagyon jól jár a magyarok rovására, az Optima is biztos lehetett benne, hogy a sajtó majd megírja ezt a drámát – a Telex eddigre már több nagy cikkben követte az eseményeket –, kellett egy menekülő útvonal. Az Ultimát magát is ekkor már nagyon szorongatták: a bankok, a Raiffeisen, a REYL Intesa Sanpaolo már nagyon dörömböltek a pénzükért.

Az MNB végül Papalekasz úrnak köszönhetően ki tudta fizetni a 2024-es kötelezettségét, sőt 2025-ben már az új, a Varga Mihály elnöksége alatt felálló Optima-menedzsment is ki tudta tárgyalni a csőd elkerülését.

Azonban óriási kár éri a magyar befektetőt:

• az Optima többségi részvényes szeretett volna lenni az Ultimában, de kisebbségbe szorult;
• az MNB 105 frankért vett részvényeket és 60 frankért adta el őket;
• még a kárenyhítésben, a Feldspar-opcióban lehetett bízni, de a cég fantomizálta magát.

Mire utalunk utóbbival? Említettük, hogy a svájci menedzserek által irányított Feldspar korábban a Száraz-birtokolta Quartz-csoporthoz tartozott, de végül egy ismeretlen ukrán nő vette át. Lehetetlen elképzelni, hogy a Feldspar gazdát cserélhetett volna az Optima jóváhagyása nélkül, de mégis ez történt. Pereskedni majd biztosan lehet, de nem egyértelmű, kin lehetne behajtani a hatalmas veszteséget. Magyarországon nem ritka az a módszer, hogy egy cégnek adótartozása, hitele vagy más kötelezettsége van, és végül olyan külföldiek lesznek a tulajdonosok, akiken ez már nem könnyen behajtható.

Miért nem reparálnak?

Matolcsyék közben mentek előre, idén szeptemberben a legnagyobb nyugalommal bukkantak fel újra az MBH tulajdonosi struktúrájában. A Válasz Online pedig most bemutatta, hogy Matolcsy Ádám hű emberei azt is megakadályozták, hogy Száraz egy Ultima–MBH cserével segítse a veszteségek térülését.

Forrásaink maguk sem értik, hogy miként lehetett az elmúlt másfél évben ennyire elzárkózó, ennyire gátlástalan a Matolcsy-kör. Gazdasági bűncselekményeknél nagyon sokat nyom a latba a kárenyhítés, de ennek még a gondolatától is elzárkózott Matolcsy Ádám, miközben Száraz István teljesen más stratégiát választott. Úgy tűnik, a csapat nem érzi, hogy vége a kapzsiságnak, konstruktívnak kellene lennie: ehelyett 2026 közepén Matolcsy Ádám még a maga nevére vett 6,2 százaléknyi MBH-részvényt.

Matolcsyék ezzel Mészáros Lőrincet is magukkal rántották. Mészáros fél éve még azt hihette, hogy minden marad a régiben, növelheti az MBH-ban a részesedését, de 2026 vége felé egy ilyen háttérdeal a Matolcsy-körrel már nagyon rosszul mutat.

Hozzátehetjük, arra semmilyen magyarázat nincs, hogy egy ilyen értékes vagyonelemre, az MBH 6,2 százalékára miért nem csapott le eddig az ügyészség.

Korábban elvileg volt olyan információ, hogy 90 milliárd forint értékpapírt már zároltak ebben a körben. Sajnos jó esély van arra, hogy ez csak „látványpékség”: mivel nem volt arról hír, hogy az érintett kommunikációs, ingatlanos, vagyonkezelő és építőipari cégeknél elindultak volna a csődeljárások, bejelentkeztek volna a bankok, vélhetően igazán érdemi vagyonelemeket nem zároltak.

Zavar vagy segítség?

Az MNB alapítványi vagyonának értékmentése nagyban zajlik, az alapítvány Ultima melletti másik nagy befektetése, a GTC eladása folyamatban van, és az Ultima értékének növelése is zajlik.

Ha Matolcsy Györgyéket letartóztatják, és Matolcsy Ádámot is lekapcsolják, az elijesztheti a befektetőket, de ha személyükben a múlt egy fékje kikerül, az javíthatja az átláthatóságot.

Ami egészen biztos, hogy bár a szerdai események apropója a 2025. február 28-i sikertelen átjátszási kísérlet volt, nem ez volt az MNB-alapítvány elmúlt 10 évének legsúlyosabb ügye. Ha beindulnak a vizsgálatok, a részvényügyletek, az ingatlanos csiki-csukik, a túlárazott szolgáltatószerződések ügyeiben olyan kapu nyílik meg, amit évekig, évtizedekig nehéz lesz lezárni. A társadalmi igazságérzetet viszont biztosan nagyban kiszolgálja a számonkérés folyamata.

Végezetül az értékmentésnek az is fontos eleme lenne, ha a jegybank megmutatná: fontos neki, hogy minél több értéket mentsen meg, hiszen még mindig euró százmilliók múlhatnak a döntésein.

Az MNB-botrányt tavaly filmben is feldolgoztuk, amit itt lehet megnézni: