Unger Annát jelölik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére

Unger Annát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöki pozíciójára. Unger jelöléséről a bizottság csütörtök délelőtt szavazott, miután kedd délelőtt meghallgatták az elnökjelölti beszédét, majd válaszolt a képviselők és a kiválasztásban részt vevő civil szervezetek képviselőinek kérdéseire.

A 12 tagú bizottság 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodással döntött Unger jelöléséről. Unger mellett Ligeti Miklóst és Sárvári Nicholast hallgatta meg a bizottság, a teljes bizottsági jelöltválasztási folyamatot itt közvetítettük.

A Tisza egyik legfontosabb vállalása, azaz a múlttal való szembenézés miatt hozzák létre a hivatalt, kezdte a bizottsági ülést Hantosi István, a bizottság elnöke. Az elnökhelyettes-jelöltekről ezután zárt ülésen döntöttek, őket korábban zárt ülésen hallgatták meg, erre az időre a sajtót kiküldték a teremből.

A nyomozati elnökhelyettesnek Dr. Tasnádi Katalint javasolják. A közpénzügyi elnökhelyettesről később egy újabb körben fognak dönteni, az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították.

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Fő kutatási területe a demokrácia elmélete és gyakorlata, különös tekintettel a közvetlen demokrácia, a választások, valamint az amerikai politika témaköreire. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek.

Meghallgatásán arról beszélt, a már ismert korrupciós ügyeket is vizsgálni kell majd, de az új hivatal hozzáadott értékét inkább az jelentené, ha fel tudná tárni és össze tudná rakni az ezek mögött álló intézményi és döntéshozatali láncokat.

„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – kérdezte Unger, aki szerint nevükön kell nevezni a szereplőket: hivatalban lévő szereplők azért kaptak fizetést, hogy megvédjék a közvagyont, és ezt nem tették meg. Ezután arról beszélt: badarság azt gondolni, hogy hat év alatt jogerős ítéletek lesznek, de a hat év arra elegendő lesz, hogy feltárják a visszaéléseket, és eljussanak a vádemelésekig.

Az elnökről és a javasolt elnökhelyettesről jelen állás szerint pénteken, titkos szavazással fognak dönteni az országgyűlési képviselők. Megválasztásuk esetén hat évre szóló mandátumot kapnak, a jelölteknek ehhez a képviselők kétharmadának szavazatát kell megszerezniük. Hantosi István a Telexnek azt mondta, hogy a döntésben Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként természetesen ő is szavaz majd róluk. A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel.

A Fidesz és a KDNP korábban írásbeli tájékoztatást adtak arról, hogy nem fognak részt venni a meghallgatássorozat bizottsági ülésein, és csütörtök délelőtt sem vettek részt a bizottsági ülésen. A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és – a Mi Hazánk frakciójának javaslatára – a Magyarok Világszövetsége.

Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták. A három elnökjelölt hátteréről és a kiválasztási folyamat részleteiről hosszabban ebben a cikkben írtunk.

A jelöltek meghallgatásának legizgalmasabb pillanatait ebben a videóban gyűjtöttük össze.