Megszűnt az MCC alapítványa, hamarosan eldőlhet a Mol-, a Richter-, a Libri- és a Mandiner-vagyon sorsa

Az erősen fideszes kötődésű elitképzőt, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2026. július 31-én megszűnt, miután korábban erről döntött az alapító magyar állam, azon belül is a Miniszterelnökség. A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok (kekva) a 2026. évi XVIII. törvény rendelkezései alapján szűnnek meg. Bár az MCC oktatással foglalkozik, hivatalosan az alapítvány nem a „felsőoktatási” kategóriába tartozott, vagyis nem egyetemet működtető alapítvány volt.
Az MCC egykoron a Tombor család ötlete volt, ők hozták létre a jogelőd intézményt. Magának a kekvának, vagyis az új működtetőnek 2020-ban magánalapítója volt Tombor András Fidesz-közeli üzletember édesapja, Tombor Balázs, aki 2 millió forinttal alapította az alapítványt. Mivel a magánalapító nem nyilatkozott arról, hogy továbbvinné ezt a kekvát, a Magyar Közlönyben ki is hirdették, hogy az alapítvány megszűnik. A folyamatot Veres Ildikó elszámolási biztos vezeti, neki lehet benyújtani a hitelezői igényeket.
Mi is ez az MCC?
A Telex rengetegszer foglalkozott az MCC-vel, de pár mondatban összefoglaljuk, hogy milyen intézményről is van szó. A Tombor család által 1996-ban alapított tehetséggondozó vagy elitképző egy, a felsőoktatási képzést kiegészítő magánoktatási intézmény volt, szakkollégiummal, különféle műhelyekkel, programokkal. A 2020-as „modellváltás” után, sokkal több állami segítség révén rengeteg egyéb tevékenységgel (fesztiválszervezés, nemzetközi lobbi, konferenciák, külhoni oktatási intézmények, juniorprogramok, könyvkiadás, média) bővült a csoport.
Az eredeti intézményt tehát 2020-tól irányították közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítvány révén, ez volt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, ami nagyon megerősítette a pénzügyi hátteret. Az alapítvány mindvégig erősen átpolitizált volt, 2020 és 2026 között a kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi politikai igazgatója, a 2026-os balul elsült Fidesz-kampány vezetője volt.
Mint később részletezzük,
az állam hirtelen úgy öntötte bele a forrásokat, mintha az egész felsőoktatási büdzsét inkább itt költené el.
Az alapítvány gazdálkodása igen nagy számokról szólt, az MCC-s alapítvány rengeteg vagyonelemet kapott, például a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10–10 százalékát, értékes ingatlanokat, rengeteg készpénzt. Az MCC-nek tehát bőséggel volt forrása, és nem is fukarkodott a költésekkel, év közben a központjába, nyáron az MCC Feszt nevű esztergomi fesztiváljára is előszeretettel invitált konzervatív vagy széljobbos nemzetközi sztárelőadókat.
Az MCC 2022-ben brüsszeli központot is nyitott, az agytrösztként és lobbiszervezetként is működő brüsszeli iroda ellen később vizsgálat indult, mert nem hozta nyilvánosságra a költségvetését. A 2026-os választás után a szervezet lemondta az MCC Feszt megrendezését, majd Orbán Balázs is lemondott az elnöki pozíciójáról.
Az MCC megítélése mindvégig szélsőséges volt, az erős fideszes kötődés miatt olykor „janicsárképzőnek” is nevezték. Közben azonban sok tehetséges fiatal vehetett részt olykor kifejezetten nívós programokon. Egy tanár azt mondta nekünk, „a fiatalok nem janicsárok, lehet nekik előadásokat tartani, de az elit nem programozható át, nem is igazán hiszem, hogy a mostani választásnál a mi diákjaink között ne lett volna többségben a Tisza”.

A gazdálkodási lépések közül nagy visszhangot váltott ki, hogy az MCC 2020-ban beszállt a Libri–Bookline-csoportba, majd pár év alatt „megette” az ország vezető könyves cégét. Mindezt úgy is lehetett értelmezni, hogy az MCC kiterjeszti a kulturális befolyását, de maga az MCC inkább azzal indokolta a felvásárlást, hogy a cég jó osztalékfizető, vagyis a megvásárlása segítheti az alapítvány céljainak finanszírozását, hiszen így jól termel a tőke. Az MCC aztán elkezdett a hazai médiában is terjeszkedni, megvásárolta az InfoRádió többségét, illetve a jobboldali Mandiner kiadásának tulajdonjogát.
Több miniszternek is lesz dolga az MCC-örökséggel
A most átadandó vagyonnal és az örökölt feladatokkal viszonylag sokaknak lesz dolga:
- A vagyont és a társasági érdekeltségeket a pénzügyminiszter, Kármán András gondozza.
- Az ingatlanfejlesztés körébe tartozó ingatlanok a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid gondoskodását élvezik majd.
- A társadalmilag hasznos korábbi tevékenységeket az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit, valamint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán veszi át.
Az elszámolási folyamat során izgalmas lesz, hogy a Librit, vagyis a vezető hazai könyvkereskedő céget a Pénzügyminisztérium tovább viszi-e – vetette fel dr. Varga Tamás ügyvéd a kérdést a Telexnek. Szerinte ez nem valószínű, így viszont felmerül a kérdés, hogy mikor és milyen gyorsan értékesíti az állam.
Mindez a médiaérdekeltségek esetében is felmerülhet, az InfoRádió munkatársai szerint ők sem érdemi beleszólást nem szenvedtek el, sem forrást nem élveztek az MCC-től, a rádiónak pedig lehet piaci értéke. A Mandiner már nehezebb dió, ott erős személyi összefonódás volt, hiszen Szalai Zoltán egyszerre volt az MCC igazgatója és a választás után leépítő Mandiner lapigazgató-főszerkesztője. Itt nyitottabb kérdés, hogy ezt a lapot tudja-e, akarja-e értékesíteni majd a tárca, vagy inkább bezárja.
Elvileg lehetne olyan konstrukció is, hogy valamit ebből a vagyonból a magánalapító Tombor Balázs kap vissza, akinek 2 millió forint érték visszajár. Valószínűbb, hogy ő készpénzt kap majd, és nem társasági részesedést, például úgy, hogy a Mandinert felértékelik, mondjuk, 20 millió forintra, és egy 10 százalékos pakettet Tombor Balázs kap (ez fiktív példa, nem tudjuk, hogy pontosan mennyit érhet a Mandiner).
Az MCC korábban sokat fizetett brüsszeli, amerikai lobbistáknak, nyár elején azonban felfüggesztették az MCC brüsszeli irodáját az Európai Unió lobbi- és kampányszervezeteinek adatbázisában, miután korábban vizsgálat indult a finanszírozása miatt. Az alapítvány sokat fizetett jobboldali sztárelőadóknak: ha az elszámolási biztos megnézi, hogy mennyire voltak célszerűek és megfelelően árazottak ezek a szerződések, akkor 2026. október 31-ig feljelentést is tud tenni. Visszhangot váltott ki az is korábban, hogy Sebastian Kurz megbukott osztrák kancellár is felnyalábolt nem kevés pénzt, de ő a Fidesz áprilisi veresége után a botrány láttán visszautalta az összeget.
Ha a későbbi folyamatban lesznek is büntetőeljárások, attól még be lehet zárni az alapítványt – mondta Varga Tamás. Az esetleges vagyonvisszaszerzések onnantól a törölt alapítvány esetében a magyar államot illetik meg.
Az állam majd eldönti, mit akar értékesíteni
Tombor Balázs alapítványához tehát 2020-ban csatlakozó alapítóként társult a magyar állam. Sokat emlegettük, hogy utána dőlt a pénz, az állam az alábbi vagyoni juttatásokat adta 2020-tól kezdődően:
- 2020 májusában 10–10 százalékos Mol- és Richter-részvénypakettet és közel 6 milliárd forintnyi ingatlant;
- 2020 augusztusában 36,3 milliárd forint készpénzt;
- 2020 decemberében egy ingatlanportfóliót (Pécs, Révfülöp, Zalaegerszeg), majd 94,5 milliárd forint készpénzt;
- 2022 februárjában 13 milliárd forint készpénzt;
- 2022 novemberében két ingatlant (Kaposvár és Budapest I. kerület);
- 2023 márciusában 5 milliárd forint készpénzt;
- 2024 februárjában újabb 5 milliárd forint készpénzt;
- 2025 márciusában 5+24 milliárd forint készpénzt.
A vagyonnal kapcsolatban voltak „próbálkozások”. Nagyon érdekes volt az MCC alapító okiratának XX./2. pontja, amely azt mondta ki, hogy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót, azaz Tombor Balázst illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás (értsd: a 2 millió forint) mértékét meghaladja. „A csatlakozó (azaz a Magyar Állam) a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt.”

A 2021-es kekva-törvényt megváltoztató Tisza-féle törvény szerint azonban az MCC Alapítvány alapító okirata Alaptörvény- és kekva-törvény-ellenes, így nem alkalmazható. Azaz Tombor Balázs az MCC vagyonának elszámolásakor 2 millió forint készpénzre lesz jogosult, de annál nem többre.
Az is megállapítható, hogy a kormány döntése alapján az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítheti az államra visszaszálló vagyonelemeket (Richter, Mol, Libri, Mandiner, InfoRádió), vagyis az állam majd eldönti, mit akar értékesíteni. Az biztos, hogy első körben az államra biztosan visszaszáll egy halom ingatlan, illetve nagyon sok értékes társasági részesedés.
Erről 2026. július 14-ig minden nem felsőoktatási kekva esetében a kuratóriumoknak el kellett készíteniük egy tételes kimutatást (kvázi évközi mérleget), és az előterjesztéshez mellékelni kellett az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, iratjegyzéket a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról. Az előterjesztést és mellékleteit a kuratórium a határidő lejárta utáni napon megküldi a nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak – magyarázta Varga Tamás.
Az elszámolási biztos és az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel a kuratóriumot, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás.
A záros határidőn belül elvégzendő feladatok után a nem felsőoktatási alapítvány és az elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az elszámolási biztos átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. Az alapítvány kuratóriumi tagjai ebben a jegyzőkönyvben nyilatkoznak többek között az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, az alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, az alapítvány vagyonára vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról.
Azaz nemcsak a kuratórium elnöke írja ezt alá, hanem minden kuratóriumi tag. Miközben korábban „sütemény volt tejszínhabbal” egy zsíros kuratóriumi tagság, a folyamat végén rémálommá vált, nem véletlenül menekültek riadtan a korábbi tagok, és lehetett tömeges lemondási hullámot tapasztalni. A kuratórium tagjai ugyanis a feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak. Vagyis elképzelhető, hogy a kuratóriumi tagok most nem alszanak jól.
Az pedig a jövő kérdése, hogy az állam szeretné-e megtartani az egyre nagyobb Mol- és Richter-érdekeltségét, vagy esetleg piacra dobja. Az is kérdés, hogy piaci körülmények között ki csap majd le az MCC további érdekeltségeire, így a Librire és a Mandinerre, a feleslegessé váló ingatlanokra, és egyáltalán valami megmarad-e az MCC három évtizedes tevékenységéből.