Orbán Balázs lemondott az MCC éléről
Orbán Balázs pénteken lemondott az MCC alapítványának kuratóriumi elnöki pozíciójáról, jelentette be a Fidesz volt kampányfőnöke a Facebook-oldalán. Helyette Madarász László kuratóriumi tagot választották meg elnöknek.
Hétfőn a parlament megszavazta az Alaptörvény-módosítást, amelynek az egyik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő, ennek technikai részletei pedig a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepelnek.
„Meggyőződésem, hogy a tehetséggondozás ügye szempontjából az elmúlt évek hozták a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb sikereit, és az elmúlt hat évben közös munkánk eredményeként az MCC egy magánalapítványból egy nemzetközi elismertséggel is rendelkező, valódi magyar nemzeti intézménnyé vált” – írta Orbán, aki szerint a törvénymódosítás miatt az alapítvány helyzete a közeljövőben meg fog változni. Orbán közölte, hogy nem ért egyet a módosításokkal, és ellenezni fogja azokat, mert „valójában nem az építés, hanem a rombolás szándéka vezeti az új kormányzatot”.
Szerinte az alapítvány vezetőivel az elmúlt hónapokban értek el sikereket abban, hogy meg tudják védeni az intézményt, hiszen „még a készülő törvénymódosítás is elismeri, hogy az MCC nem szüntethető meg, nem államosítható, és hamarosan egy olyan, a diákok, munkavállalók, valamint a tehetséggondozásban részt vevők érdekeit figyelembe vevő megállapodást kell kötni, amely biztosítja az Alapítvány túlélését”.
„A következő két hónap legfontosabb feladata ezen tárgyalások sikerre vitele lesz. Ebben a legjobban úgy tudok segíteni, ha lemondok a kuratóriumi elnök tisztségemről, és a kormányzati szándékkal szembeni alapvető egyet nem értésemmel nem terhelem a tárgyalásokat” – indokolta döntését Orbán Balázs.
Az eredeti törvényjavaslat egyébként azt mondta ki, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja, és akár a kormány meg is szüntetheti ezeket. Később a törvényalkotási bizottságban pontosítottak a szövegen: kikerült az a rész, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, és a végleges verzió szerint a kormány helyett az állam gyakorolja a kekvák alapítói jogait. Kiegészítették a szöveget azzal, hogy a kekvák megszüntetése után az államra csak az államtól kapott vagyon száll vissza.
A korrekcióra azért volt szükség, mert több kekva hagyományos alapítványi formában működött már a 2021-es átalakítás előtt, és volt némi vagyonuk, amit nem az államtól kaptak. Ilyen például a harminc éve alapított, és elmúlt években rengeteg közpénzzel kitömött MCC is. Orbán Balázs májusban még éles hangú posztban kelt ki a módosítás ellen, szerinte „még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik” ezeknek az alapítványoknak az államosítása.
