Fél évvel a választás előtt kötöttek állami szervek több tízmilliárdos szerződést a kötelezően használt iratkezelőt fejlesztő Fauszt-céggel

„Abszolút nem mai használatra van kitalálva” – mondta a Telexnek egy minisztériumi dolgozó a Poszeidon iratkezelőről, amit pár kivétellel az összes minisztériumban, kormányhivatalokban és állami cégekben is kötelező használni. A minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”. Egy másik, egykori minisztériumi dolgozó is arról számolt be, rémálom a Poszeidon: rossz minőségű, egyáltalán nem modern, nem rugalmas, nem felhasználóbarát és olyan programokat fejlesztettek bele, amikre semmi szükség nincs.

A beszámolók szerint a se nem modern, se nem felhasználóbarát szoftvert mégis kötelező használni a minisztériumok többségében iratkezelésre. A Poszeidont 2023-ban, egy nem nyilvános kormányhatározattal tették kötelezővé több száz állami szervnél. A szoftver licencét ugyan ingyen megkapták az állami szervek, de a bevezetéssel és a fenntartással járó költségeket saját forrásból kell megoldaniuk. A szoftverrel nemcsak a MÁV-nál, a Nemzeti Vagyonkezelőnél és a kormányhivatalokban kezelik az iratokat, hanem a legtöbb minisztériumban is.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. végső tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül Fauszt Zoltán, aki korábban Palkovics László egykori innovációs miniszter üzlettársa volt. Fauszt és Palkovics 2000 és 2014 között mások mellett tulajdonosai voltak az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-nek. Palkovics korábban, még oktatási államtitkárként azt mondta, Fauszt Zoltán valóban a barátja, de ennek semmi szerepe nincs abban, hogy az üzletember milyen közbeszerzéseket nyer. Fauszt egyébként 2019 és 2020 között tagja volt annak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, ami az Orbán-kormány véleményező és tanácsadó testülete volt. A tanács többek között a kormányzati informatikai beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát is elemezte.

Fauszt cégei rengeteg, több tízmilliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket az Orbán-kormányok alatt. A minisztériumok többségében használt iratkezelő szoftveren kívül a vállalkozóhoz köthető cégek fejlesztették a közoktatási intézményekben homályos jogszabályi alappal egyeduralkodóvá vált adminisztrációs rendszert, a Krétát és a magyar egyetemeknek egyre drágábban adott Neptunt is.

Licenc ingyen, használat horror áron

2024-ben írt arról az Átlátszó egy keretszerződés alapján, hogy a Poszeidon bevezetése az állami szférában az ingyenes licenc ellenére akár 82 milliárd forintba is kerülhet.

Arról egyébként, hogy a Poszeidon licencét ingyen kapják meg az érintett szervezetek, maga Rogán Antal döntött. Az állami szervek, intézmények, cégek, alapítványok informatikai beszerzéseinek koordinációjáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) oldalán olvasható tájékoztatás szerint 2021 decemberében kapták meg örökös használatra a Poszeidon licencét, miután az előző kormány felkérte a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy intézze ezt el.

2025 elejétől kezdve szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni. Kivételnek számít a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsarut használják erre. A Poszeidon nemcsak a minisztériumoknak, de az állami cégeknek is rengeteg pénzbe kerül. Már a választás után, április 22-én tették közzé annak a közbeszerzési eljárásnak az eredményét, amely szerint a Poszeidont fejlesztő cég, az SDA DMS

a 30 százalékos opcióval együtt több mint 30 milliárd forintos, három évre szóló keretszerződést kötött 2025 szeptemberében 22 állami szervvel és céggel, köztük olyanokkal, mint a Magyar Államkincstár vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság.

Az utóbbi eljárást a DKÜ bonyolította le. Ez az az ügynökség, aminek a vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették a pozíciójából. Lenkei utódja a DKÜ gazdasági vezérigazgató-helyettese, Kovács Miklós lett, aki egy Telexhez eljutott levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.

Egy termék, de az milliárdokat hoz

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2022 és 2024 között rendkívül magas bevételarányos nyereséget ért el. Az Opten cégadatbázisa szerint 2024-ben 6 milliárd 264 millió volt a nettó árbevétele, 2 milliárd 529 millió az adózott eredménye. 2023-ban 4 milliárd 2 milliós bevétel mellett 1 milliárd 227 millió forint adózott eredménnyel zárt. 2022-ben 3 milliárd 899 millió forint volt a bevétele, az adózott eredménye pedig 953 millió forint.

2025-ben viszont nagyon máshogyan alakultak a számok a cégnél, legalábbis az adózott eredményt nézve biztosan. A nettó árbevételük 387 ezer forinttal növekedett ugyan 2024-hez képest, az adózott eredményük csak 776 millió 522 ezer forint volt – ez közel kétmilliárd forinttal kevesebb, mint amennyit az előző évben sikerült elérniük.

Egyebek között az utóbbi számokról és arról is kérdeztük az SDA DMS-t, hogy van-e egyáltalán más terméke a cégnek, mint a sokat kritizált, kormányhatározattal kötelezővé tett Poszeidon iratkezelő szoftver. A cég válaszából, bár ezt kategorikusan nem jelentették ki, kiderült, hogy kizárólag a Poszeidonból él a társaság, más konkrét terméket egyáltalán nem említettek. „Az SDA DMS Zrt. a cégcsoport több mint három évtizedes magyar szoftverfejlesztési tudására és a Poszeidon 2005-ben indult fejlesztési előzményeire épít” – írták a válaszban.

Kérdeztük őket arról is, hogy lehet az, hogy az SDA DMS 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett a 2024-es adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – írta a cég a válaszban. Leginkább a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel, technológiai beruházásokkal indokolták azt, hogy ennyivel rosszabb volt a 2025-ös adózott eredményük, mint a 2024-es.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyébként hogyan tudták 2024-ben a nettó árbevételük majdnem felét profitként realizálni. Szerintük a szoftverfejlesztő társaságok működéséből adódik, hogy az „akár éveken át tartó termékfejlesztési és beruházási szakaszokat követő értékesítési és támogatási fázisok egy-egy adott üzleti évben az átlagosnál magasabb eredményhányadot mutathatnak”. „A 2024-es év az SDA DMS Zrt. számára egy kedvező projektösszetételű és magas működési hatékonyságú év volt. A 2025-ös adatok ugyanakkor jól mutatják, hogy az eredményhányad iparági sajátosságként évről évre változhat, különösen akkor, ha a társaság jelentős fejlesztési és működési ráfordításokat vállal a jövőbeli termékfejlesztés érdekében.”

Megkérdeztük azt is, mennyibe került eddig összesen az államnak a Poszeidon, de azt is, mit gondol a cég, meg tudnának-e élni a piacról, állami megrendelések nélkül. Az egyik kérdésre kitérő választ adtak, azt írták, nem rendelkeznek „teljes körű, megrendelői oldalon összesített adattal arról, hogy az államnak, állami szerveknek vagy állami vállalatoknak összesen mennyi költsége merült fel a Poszeidon és kapcsolódó moduljai kapcsán”.

A másik kérdésre viszont magabiztosan válaszolták, hogy „az SDA DMS Zrt. szakmai és technológiai felkészültsége piaci környezetben is teljes mértékben versenyképes, megoldásait és moduljait jelenleg is számos piaci és versenyszereplő alkalmazza”. „A társaság tudatosan olyan szegmensre specializálódott, ahol kiemelten fontos a jogszabályi megfelelés, az információbiztonság, a nagyintézményi működés, az integrálhatóság és a hosszú távú támogatás” – írta a cég. Szerintük a közfeladatot ellátó szervek és intézmények kiszolgálása

„nem működési gyengeséget, hanem specializált versenyelőnyt jelent”.

Végül kérdeztük őket arról is, hogyan reagálnak arra, hogy több minisztériumi dolgozó szerint nagyon rossz minőségű a szoftver, sokan a minisztériumokban effektíve nem is tudják használni. Meg akartuk tudni azt is, van-e bármilyen lehetőség arra, hogy visszajelzést adhassanak a rendszer használói a rendszer minőségéről.

Azt írták, hogy a cég „a Poszeidonnal kapcsolatos felhasználói és megrendelői visszajelzéseket szerződéses támogatási, ügyfélkapcsolati és fejlesztési folyamatokban kezeli”. Szerintük ezekben a folyamatokban strukturáltan bejelenthetők és értékelhetők a felhasználói észrevételek, hibajelzések, fejlesztési javaslatok, működési tapasztalatok.

A Telexnek nyilatkozó minisztériumi dolgozók Poszeidonról tett állításaira azzal reagáltak, hogy „egy ilyen rendszer esetében a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi, iratkezelési, szervezeti és eljárásrendi kötöttségektől”. „Az SDA DMS Zrt. komolyan veszi a használhatósági visszajelzéseket; a társaság naprakész e-learning anyagokkal, train-the-trainer képzésekkel és szükség esetén kiegészítő oktatásokkal támogatja a megrendelői oldali felhasználást, hiszen közös cél a zökkenőmentes és jogszerű intézményi működés biztosítása” – írta a cég.

Mi lehet a sorsa?

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere június elején arról posztolt, hogy „modern, átlátható és hatékony digitális államot” építenek, olyan közigazgatást, ami „valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”. „Mesterségesen létrehozott, elavult technológiákon alapuló monopóliumok helyett modern, egymással nyílt szabványok mentén összekapcsolható rendszereket építünk, amiket mindenki biztonságosan, kényelmesen használhat” – írta a miniszter.

Kérdéseket küldtünk a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak, hogy megtudjuk, mi a tárca terve a Poszeidonnal, arra utalt-e a miniszter, hogy ki akarják vezetni a közigazgatásból a Fauszt Zoltánhoz köthető cég iratkezelőjét. „A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek Tanács Zoltán. Nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem az, hogy biztosítsák a

„a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést”.

Kérdeztünk arról is, hogy a Poszeidonhoz hasonlóan egy másik Fauszthoz köthető cég által fejlesztett rendszer, a közoktatási intézményekben használt Kréta sorsa mi lesz az új kormány alatt. „A Poszeidonhoz hasonlóan a Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, azaz egyből kizárta ezeknél a rendszereknél a piaci verseny lehetőségét. Itt is azt tudom mondani, hogy nem az a cél, hogy bármilyen rendszert kivezessünk, hanem, hogy megfelelő, hatékony, modern informatikai támogatása legyen az oktatásnak” – írta a miniszter.