Nem kevés feszültséget okoz általános iskolás és gimnazista diákok százezreinek megnyitni a Kréta rendszerét, hogy megtudják, milyen jegyet kaptak a dolgozataikra. Azoknak, akik úgy döntenek, érettségi után továbbtanulnak, már az egyetem első napjaiban meg kell ismerkedniük a távolról sem felhasználóbarátságáról híres Neptun rendszerével, hogy aztán szétstresszeljék magukat, amikor tárgyfelvétel van, vagy megnéznék, milyen jegyet kaptak a vizsgájukra.
Hogy a stresszes szituációkon kívül mi köti össze a Neptunt és a Krétát? Egyrészt az, hogy mindkettő kiépüléséhez, az oktatásinformatikai piacon betöltött egyeduralkodó szerepéhez közpénzmilliárdok kellettek. Másrészt az, hogy mindkettőt olyan cégek fejlesztették, amelyek mögött Palkovics László egykori innovációs és technológiai miniszter barátja, Fauszt Zoltán áll.
Fauszt érdekeltségei messze túlmutatnak a magyar egyetemeken használt Neptunon és a magyar iskolákban használt Krétán. Állami cégekben, kormányhivatalokban, több minisztériumban is olyan szoftvert használnak a közalkalmazottak, amit egy Fauszt végső tulajdonában álló cég fejlesztett. Még akkor is egy Fauszt-féle szoftverrel találkozunk, ha jogosítványt akarunk szerezni.
A miniszter barátja
Hadházy Ákos 2017-ben, még az LMP társelnökeként tárta fel Fauszt fontos barátságát, egyben üzleti kapcsolatát az akkor a közoktatásért és felsőoktatásért felelős Palkovics Lászlóval, későbbi innovációs miniszterrel. Fauszt és Palkovics 2000 és 2014 között mások mellett tulajdonosai voltak az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-nek, amiből aztán Palkovics kiszállt, majd az Opten cégadatbázisa szerint 2021-ben meg is szűnt. Palkovics korábban, még oktatási államtitkárként arról beszélt az RTL-nek: Fauszt Zoltán valóban a barátja, de ennek semmi szerepe nincs abban, hogy az üzletember milyen közbeszerzéseket nyer.
Fauszt egyébként 2019 és 2020 között tagja volt annak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, ami az Orbán-kormány véleményező és tanácsadó testülete volt. A tanács többek között a kormányzati informatikai beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát is elemezte.
Hadházy 2017-ben összegyűjtötte, hogy az RC Invest Zrt.-n keresztül Fauszt érdekeltségébe tartozó, a köz- és felsőoktatási tendereken rendre taroló SDA-cégcsoport 2011 és 2017 között részben nyílt pályázatokon kívül összesen 4,8 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket.
Azóta viszont még sokkal több közpénz vándorolt Fauszt érdekeltségeihez.
- A Neptunt fejlesztő, jelenleg Campus Codeworks Zrt. néven működő cég még SDA Informatika Zrt.-ként 2024-ben kerekítve 4 milliárd 234 millió forintos nettó árbevétel mellett 188 millió forintos adózott eredményt ért el. 2022–2024-ben összesen 550 millió forint volt a cég nettó eredménye.
- A Krétát fejlesztő, jelenlegi nevén Educational Development Informatikai Zrt. 2024-et 7 milliárd 854 millió forint nettó árbevétel mellett körülbelül 287 millió forintos adózott eredménnyel zárta. 2022–2024 folyamán a 800 millió forintot közelítette az itteni adózott eredmény.
- Az állami szférában használt iratkezelő szoftvert, a Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. az előbbi cégekhez képest sokkal magasabb bevételarányos nyereséget ért el mindhárom vizsgált évben. 2024-ben 6 milliárd 264 millió volt a nettó árbevétele, 2 milliárd 529 millió az adózott eredménye. 2023-ban 4 milliárd 2 milliós bevétel mellett 1 milliárd 227 millió forintos adózott eredménnyel zárt. 2022-ben 3 milliárd 899 millió forint volt a bevétele, az adózott eredménye pedig 953 millió forint. Ez így összesen több mint 4,7 milliárd forint tiszta haszon.
Az egyik Fauszt-féle rendszer, a Kréta monopolhelyzete fokozatosan épült ki, de ebben a legfontosabb lépés – vagyis az, hogy ez miniszteri jóváhagyással történt meg – gyakorlatilag nem kapott nyilvánosságot. A Kréta Tudásbázis oldala a rendszer törvényi alapjaként két jogszabályra hivatkozik: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. rendeletre, amit az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adott ki.
A 2011-ben elfogadott köznevelési törvénybe egy későbbi törvénymódosítással került bele az a bekezdés, ami kvázi kötelezővé tette a Kréta rendszerét.
Mindezt úgy, hogy a törvényben igazából nem szerepel az, hogy a Kréta rendszerét kötelező használni az állami iskolákban. Az viszont benne van, hogy az intézményekben használt nyomtatványok „a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el”. Ezután szerepel a törvényben az a rész, hogy az állami iskolák „rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni”.
A 2012-es rendeletben arról határozott az Emmi, hogy a nevelési-oktatási intézményekben elektronikus okirat „a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat”. Vagyis mindkét hivatkozott jogszabályban szerepel, hogy olyan rendszert kell alkalmazni az állami fenntartású iskolákban, amelyet a felelős miniszter jóváhagyott.
2018 januárjában Kunhalmi Ágnes akkori MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról írt, már 883, tankerületi központok által fenntartott intézményben használták a Kréta elektronikus napló modulját. Ugyanakkor azt írta, abban az évben „az összes, tankerületi központok által fenntartott intézmény tesztelni fogja a rendszert, hogy felkészüljön a jövő évi aktív használatra”.
Vagyis egyértelműen utalt arra, hogy kötelező lesz a Kréta használata az összes állami fenntartású közoktatási intézményben. Mégis, csak 2018 augusztusában Kásler Miklós akkori emberminiszter hagyta jóvá, hogy a Kréta legyen a közoktatás elektronikus adatnyilvántartásának kötelező rendszere. A miniszteri jóváhagyásnak egyébként hivatalos nyoma az azóta meg is szűnt minisztérium részéről nincs, de a Kréta Facebook-oldalán egy posztban leírták, hogy „2018. augusztus 15-én az Emberi Erőforrások Minisztere jóváhagyta a KRÉTA rendszert, mint a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást”.
Egyre drágábbak
2023-ban csak a Kréta terméktámogatására, egy egyszereplős közbeszerzéssel nettó 3,7 milliárd forint értékű, 2025. január végéig szóló szerződést kötött a rendszert üzemeltető, egy vagyonkezelőn és a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül Fauszt tulajdonában álló Educational Development Informatikai (EduDev) Zrt. és a Klebelsberg Központ. Az indoklás szerint azért ennek az ajánlatnak kellett nyernie, mert „a szerződést csak bizonyos gazdasági szereplő teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat”.
2025-ben még sokkal több közpénzről szóló szerződést kötött az EduDev Zrt. és a Klebelsberg Központ. A Kréta rendszer moduljainak terméktámogatása ennek a szerződésnek az értelmében 2025. február 1. és 2028. január 31. között,
vagyis három év alatt már több mint 21 milliárd 256 millió forintba kerül az államnak, hogy a közoktatási intézményekben ezt a rendszert használják.
És ez az összeg csak az, amit a közoktatás adminisztrációja emészt fel, de az állam a Kréta fejlesztőjének rengeteget fizet a szakképzés és a felnőttképzés adminisztrációjáért is. A több száz szakképzéssel és felnőttképzéssel foglalkozó tagintézmény irányításáért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2025 decemberében egyéves keretszerződést írt alá az EduDev Zrt.-vel, amely a Kréta támogatásáról, és egyébként 2,4 milliárd forintról szólt.
Hogy miért a Kréta kell a szakképzés és a felnőttképzés adminisztrációjához is? Azért, mert a Kréta szoftvermoduljai között van a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) és a Szakképzés Információs Rendszere (SZIR) is, ezek használatát a 2013-as, felnőttképzésről szóló, majd a 2019-es, szakképzésről szóló törvények tették kötelezővé.
Az, hogy a szakképzésben és a felnőttképzésben is ilyen fontos szerep jut Fauszt Zoltán érdekeltségének, azért is vethet fel kérdéseket, mert az utolsó Orbán-kormány alatt a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárának a kabinetjében dolgozott egy bizonyos Cservék Judit. Az Országos Doktori Tanács nyilvántartása szerint már Fauszt Judit néven publikál, az Opten cégadatbázisa szerint pedig ugyanazon a címen lakik, mint Fauszt Zoltán.
A szintén Fauszt Zoltán cége által fejlesztett, az összes magyar egyetemen használt informatikai rendszer, a Neptun a Krétához hasonlóan rengeteg pénzbe kerül, és a Krétához hasonlóan teljesen egyeduralkodóvá vált a piacon. 2025 végén és 2026 első hónapjaiban több milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket a Neptun támogatására, moduljainak használatára a tanulmányi rendszert üzemeltető Campus Codeworks Zrt. Ráadásul úgy, hogy a rendszer szolgáltatási díja nem egy egyetemen meredeken megemelkedett. És közben mindegyik közbeszerzést felhívás nélküli tárgyalásos eljárással nyerte meg a Campus Codeworks, az indoklás szerint azért, mert „a szerződést csak bizonyos gazdasági szereplő teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat”.
A hirtelen drágulásra jó példa a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) esete. A Közbeszerzési Értesítő szerint 2025 decemberében 15 hónapos, nettó 1 milliárd forint értékű szerződést kötött a Campus Codeworksszel a Neptun rendszer terméktámogatására és különböző moduljainak bevezetésére. Mindezt úgy, hogy az egyetem 2020 szeptemberében még olyan keretszerződést kötött az akkor még SDA Informatika néven futó, Neptunt üzemeltető céggel, amely 48 hónapra szólt, nettó 850 millió forintról.
Monopóliumhalmozás
De Fauszt nem csak a Kréta és a Neptun miatt lett a magyar informatikai világ megkerülhetetlen alakja. A Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül ő a végső tulajdonosa annak az SDA DMS Zrt.-nek is, amely az állami szférában egy 2024-es titkos kormányhatározattal kötelezővé tett Poszeidon nevű iratkezelő szoftvert fejlesztette.
A szoftver licencét ugyan ingyen megkapta az a több száz állami szerv, ahol kötelező lett a rendszer használata, de a bevezetéssel, fenntartással járó költségeket saját forrásból kellett fedezniük. A Poszeidonnal nemcsak a MÁV-nál, a Nemzeti Vagyonkezelőnél vagy a kormányhivatalokban kezelik az iratokat, hanem a legtöbb minisztériumban is. 2024-ben írt arról az Átlátszó, hogy a program bevezetése az állami szférában akár 82 milliárd forintba is kerülhet.
Palkovics barátjának egy másik, szintén egyeduralkodóvá vált rendszerével találkozik az is, aki jogosítványt akar szerezni. A KRESZ-vizsgára online felkészülők azt az e-Titán nevű online rendszert használják, amelynek a fejlesztője, az E-Educatio Információtechnológiai Zrt. a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül szintén Fauszt Zoltán résztulajdonában áll. De még az is, aki esetleg tanteremben, tankönyvvel készült, azokra a kérdésekre fog válaszolni a vizsgán, amik a cég tananyagaiban, vizsgafelkészítőjében szerepelnek.
Ahogy az az E-Educatio honlapján olvasható, ez egy 2015-ben, „a Nemzeti Közlekedési Hatósággal kötött, majd a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttal tovább vitt együttműködési megállapodás keretében” valósul meg. Ugyanígy a honlapon olvasható az is, hogy a közlekedési hatóság az e-Titán rendszert akkreditálta arra, hogy alkalmazzák a gépjárművezető-képzésben. Arról nem írtak, hogy egyetlen más cég által fejlesztett rendszert sem akkreditált erre a hatóság.
Még azzal is Fauszt Zoltán járt a legjobban, hogy az utolsó Orbán-kormány 2024-ben bejelentette: az állam ingyen biztosítja a jogosítványszerzést a középiskolásoknak. A jogsiszerzés összességében végül nagyon nem lett ingyenes a középiskolásoknak. Viszont a középiskolai oktatás része lett a KRESZ-oktatás, ami a már jól ismert Krétán keresztül valósul meg.
Ez pedig újabb közpénzmilliárdokat jelent Fauszt cégbirodalmának. Utoljára 2025 decemberében kötött erről keretszerződést a Klebelsberg Központ és az E-Educatio. A Közbeszerzési Értesítő szerint ennek értelmében 2026. január 1. és 2029. december 31. között 2 milliárd 350 millió forintba kerülhet az államnak, hogy a középiskolásoknak részben ingyenes legyen a teljesen ingyenesnek beharangozott jogsiszerzés.
Mi lesz ezekkel a rendszerekkel?
Az egyelőre még nem teljesen tiszta, hogy a Fauszthoz köthető cégek rendszereinek pontosan mi lesz a sorsuk az új kormány alatt. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy több miniszter is valamilyen formában ezen a téren is változást akar.
„A közoktatás jelenleg a Kréta-korban él” – ezt mondta a parlament Oktatási Bizottsága előtti, május 11-i meghallgatásán Tanács Zoltán, aki azóta már hivatalosan is tudományos és technológiai miniszter lett. Az utóbbi kiszólással nem meglepő módon, de elég pejoratívan utalt a Krétára. Lannert Judit oktatási miniszter még miniszterjelöltként beszélt arról az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt, hogy felülvizsgálják, átvilágítják a Kréta rendszerét és a hozzá kapcsolódó szerződéseket. Azt is mondta, hogy a cél egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszer kialakítása lesz.
De nem csak a bizottsági meghallgatások utalnak arra, hogy például a Kréta monopolhelyzetével tényleg akar foglalkozni a Tisza-kormány. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter korábban arról is írt, hogy a NER alatt az informatika komoly visszaélések terepe volt, ezért súlyos problémákat örököl az új kormány. „Rendkívül előnytelen szerződések, kötelezően előírt, egyébként rendkívül alacsony színvonalú, ámde méregdrága rendszerek, teljes szállítói kiszolgáltatottság kritikus szolgáltatások esetében, magánkezekben hagyott, ismeretlen forráskódok, tízszeresen túlárazott, milliárdos beszerzések” – írta Tanács Zoltán egy május 5-i Facebook-posztban.
