Tanács Zoltán: A digitalizáció lényege az lenne, hogy csökkentsük a tanárok terhét, nem az extra adminisztráció

Bár tudja, hogy lesz önálló oktatási minisztérium, Tanács Zoltán szerint az ő Tudományos és Technológiai Minisztériuma is szervesen kapcsolódik a szakterülethez, mondta a miniszterjelölt hétfői második bizottsági meghallgatásán, a parlament Oktatási Bizottságában. A kutatás kötődik az oktatáshoz, és jelenleg szerinte nem túl jó a helyzet. Jelenleg a magyar GDP 1,2-1,4 százalékát költjük a kutatás-fejlesztés támogatására. Az ülésen a bizottság fideszes képviselői mellett részt vett Hankó Balázs korábbi Kulturális és Innovációs miniszter is, aki négy perc időkeretet kapott felszólalásra.

Ahogy a Digitalizációs és Technológiai Bizottság meghallgatásán, Tanács az oktatási bizottságban is nagy lehetőségnek nevezte, hogy az innováció, a tudomány és a technológia egy tárcában fut össze. Három gyereke van, mindhárman tanulnak, igaz a legidősebb külföldi egyetemen. A középső pont érettségizik, így jól látja, mi a helyzet az oktatásban.

A digitális állam kiépítése is Tanács tárcájának feladata lesz, így az egyik fő feladatuk az állami digitális rendszerek fejlesztése, minél jobbá tétele. Ismét példaként hozta a Revolutot és Bookingot, mint jó példát erre. Gyorsan, könnyen és olcsón használható rendszereket szeretne működtetni. Bár már most is vannak fejlesztések, és nem tartja menthetetlennek a jelenlegi rendszert, azt gondolja, van hova fejlődni.

Másik fontos területként a kiberbiztonságot nevezte meg. Ismét a külügy példáját hozta fel, megjegyezve, hogy ilyen más országokban is van. Nincs tökéletes, feltörhetetlen rendszer, a probléma az, hogy nem volt felelősségre vonás, nem volt átvilágítás, és nem történt fejlesztés.

A mesterséges intelligenciát tartja a harmadik fontos újdonságnak, ami valójában nem is újdonság, hiszen valamilyen formában már az ’50-es évek óta dolgoznak rajta. Azt mondta, hogy nagyon felelősen kell hozzáállni, és feladatának tekinti, hogy az EU-s szabályozásnak megfelelve terjedjen itthon az MI, szigorú felügyelet alatt.

Azt gondolja, hogy fontos elsajátítani a digitális kompetenciákat, amiben szerint Magyarország egyéni szinten ebben nem áll rosszul. Ezt jó alapnak tartja, de nagyon kell szerinte fókuszálni a vállalkozásokra, mert azok viszont elmaradnak ezen a téren. Itt jön be az oktatás: a cél az, hogy a kompetenciákat felépítsék.

Kiemelte, hogy ezt a gyerekeknél nagyon óvatosan, körültekintően kell elkezdeni fejleszteni, de ettől még bizonyos ponton be kell építeni a technológiát a gyerekek életébe és az oktatásba. Méghozzá a pedagógusok, pszichológusok és más szakemberek bevonásával. A minisztérium feladata, hogy meglegyen a technológia és meglegyen az eszköz, azok számára is, akik esetleg nem tudnák ezt megengedni maguknak.

„A közoktatás jelenleg a Kréta-korban él”

– jegyezte meg.

Szerinte nem helyes, hogy egy digitális rendszert használhatnak az iskolák, és az sem, hogy a tankönyvek terén sincs választási lehetőség, nincs verseny. Ezen változtatni szeretnének. Csökkentenék a pedagógusok adminisztrációs terhét és támogatnák a digitális készségeik és eszközeik fejlesztését, hogy minél inkább a gyerekekre tudjanak fókuszálni.

A reggeli meghallgatásához hasonlóan most is kihangsúlyozta, hogy együtt akar működni a tudományos élet szereplőivel is, amiben a felsőoktatási intézmények is jelen vannak. Fontosnak tartja a nemzetközi együttműködéseket, ezért minél előbb visszacsatlakoztatná őket a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt nemcsak pénzügyi kérdésnek tartja, szerinte kooperáció és verseny nélkül nincs kiemelkedő kutatás.

Hiányosságnak tartja, hogy eddig nem volt egy kormányzati elemzői csapat, ami azt vizsgálja, hogy mik lesznek a fontos technolgóiák a jövőben, valamint azt, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ország előtt. Ilyen csapatok sok más országban működnek, céges és kormányzati szinten is, és szeretné meghonosítani a gyakorlatot.

Hankó Balázs megköszönt Tanács bemutatkozását és a Tisza 43 pontját, amivel a kutatás-fejlesztést célozzák. Ezután felsorolta a Fidesz-kormány sikereit a területen, például a kutatók számának emelkedését, a hálózatok támogatását és hasonló beruházásokat. A Tisza programját alapvetően támogathatónak, jó irányba tekintőnek tartja.

A fideszes Radics Béla arról kérdezte Tanácsot, hogy a tudomány szabadsága fontosabb, vagy az egyházi jogok, kiemelve hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elbocsátottak egy oktatót az LMBTQ témájú írása miatt. Erre Tanács azt válaszolta, hogy – bár ez fura lehet a fideszes képviselőknek – az igazságszolgáltatás független, így nem dolog véleményezni az ügyben született bírói döntést.

A bizottság kérdéseire azt válaszolta, hogy bár talán minden használjóa látja, hogy az MI milyen hasznos, valószínűleg az is feltűnt nekik, hogy magyarul nem beszél túl jól. Ebben az adatbázisméretek meghatározók, és angol információból több van, mint magyar.

A technológiai fejlesztést szuverenitási kérdésnek tekinti, ugyanis a kisebb országok ki vannak szolgáltatva a techóriásoknak, szolgáltatóknak. Legalább EU-s szinten meg kéne erősödnünk – mondta –, és úgy kéne fejleszteni az MI-képességeinket, hogy a összerakott modell, modellek lehetőség szerint minél inkább magyarok legyenek, a mi uralmunk alatt legyenek. Ha ez megvan, akkor biztonságosan, védhető módon használhatná mindenki, de nemcsak az állampolgárok, hanem a tanárok, rendőrök, tűzoltók, orvosok és ügyintézők is.

Azt gondolja, hogy nagyon rossz volt az eddigi támogatási modell. Rengeteg pénzt öntöttünk projektekre, de elenyészőnek tartja az eredményt. Szerinte nem az unió bosszúja, hogy nem jöttek meg az EU-s pénzek, az oka az, hogy nem volt meg a politikai akarat. Ami látható azon, hogy 27-ből 26 ország megkapta a pénzét. Szerinte ha meglett volna az akarat, talán most nem ülne itt a bizottság előtt.

Bárkivel beszélt a tudományos világban, mindenhonnan azt a panaszt hallotta, hogy nem volt párbeszéd. Hogy a miniszterelnök 10 éve nem járt az akadémián, hogy hat éve nem találkozott az MTA elnökével, hogy ha valakinek volt egy ötlete a kormányban, akkor azt lenyomta a kutatók torkán, ha akarták, ha nem.

A PHD-hallgatók fizetésének korábbi, részleges emeléseit jó iránynak tartja, de azért itt is lát fejlődési lehetőséget. De nemcsak a fiatalok vannak szerinte nehéz helyzetben, hanem a középkorúak is – akik még nem olyan idősek, hogy meglegyen a helyük a tudomány világában, de nem is kezdők. Tanács ettől a csoporttól azt hallotta, hogy nehezen találják meg a helyüket, így őket is fontos, támogatandónak tartja.

Szerinte a kormány dolga annyi lenne, hogy megvitassa és elfogadja a költségvetést. Azt, hogy aztán a kutatók hogy osztják azt el, már nem tartja a politika feladatának, szerinte azt az érintetteknek kell kezelnie. Erről is sokan panaszkodtak neki, hogy eddig sokszor húzta keresztbe a kormány politikai érdekek mentén a kutatók számításait.

Második kör

Tanács első meghallgatása hétfőn reggel nyolckor volt a Digitalizációs és Technológiai Bizottságban, ahol egy nem szavazat mellett támogatták a miniszteri kinevezését. A meghallgatáson beszélt a digitalizáció fontosságáról, a kutatók nehéz helyzetének rendezéséről és az állami IT-infrastruktúra fejlesztéséről, áramvonalasításáról. Egy kérdésre azt válaszolta, hogy ugyan kényelmetlen volt hallgatni, ahogy Magyar Péter az alakuló ülésen megint felszólította Sulyok Tamást, hogy mondjon le, a köztársasági elnöknek ennyit el kell tudnia viselnie, ha már korábban senki más érdekében nem szólalt fel.

Ahogy portrénkban írtuk, Tanács közgazdász, és 25 évig ugyanannál a cégnél dolgozott, ennek jelentős részét mint partner. Adott tanácsot minisztériumoknak, hatóságoknak, oktatási intézményeknek és vállalatoknak, és nemcsak Magyarországon, hanem más országokban, más kontinenseken is.