Már milliárdokat kap a Neptun üzemeltetője terméktámogatásra az egyetemektől, de van, ahol nem kérték a díjemelést
2025 végén és 2026 első hónapjaiban több milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket a Neptun támogatására, moduljainak használatára a tanulmányi rendszert üzemeltető Campus Codeworks Zrt. A rendszer szolgáltatási díja több egyetemen is emelkedett, van, ahol kicsit több mint egy évre már egymilliárd forintot kell fizetnie az intézménynek, hogy a Magyarországon gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő regisztrációs és információs rendszer, a Neptun szolgáltatását használhassa.
De van olyan egyetem is, amelynek ugyan javasolta a Neptun üzemeltetője a szolgáltatási díjak emelését, de ezt a kancellár nem támogatta. Az üzemeltető cég azt írta, mindegyik egyetemmel különböző szerződések alapján fizettetik a díjakat, amiket többek között szolgáltatásbővítésre, a jogszabályi változások követésére hivatkozva emeltek meg drasztikusan az utóbbi időben.
A Neptunt üzemeltető Campus Codeworks korábban még SDA Informatika Zrt. néven működött, 2025. február 18-án nevezték át. Többségi tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül az a Fauszt Zoltán, aki korábban az egykori innovációs miniszter, Palkovics László üzlettársa volt. Egyébként 2019 és 2020 között tagja volt annak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, ami a leköszönő Orbán-kormány véleményező és tanácsadó testülete volt. A tanács többek között a kormányzati informatikai beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát is elemezte.
Orbán Viktor 2020-ban ugyan felmentette tisztségéből Fausztot, úgy lehetett tagja a tanácsnak, hogy a cégei milliárdokat kaptak állami közbeszerzéseken. Fauszt a magyar informatikai világ megkerülhetetlen alakja, tulajdonrésze van a közoktatási intézményekben használt Krétát üzemeltető cégben is, de az ő érdekeltségébe tartozó cég fejlesztette az állami szférában titkos kormányhatározattal kötelezővé tett Poszeidon nevű iratkezelő szoftvert is.
Egyszereplős versenyek
A modellváltáson átesett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a Közbeszerzési Értesítő szerint 2025 decemberében felhívás nélküli tárgyalásos eljárással, 15 hónapos, nettó 1 milliárd forint értékű szerződést kötött a Campus Codeworksszel a Neptun rendszer terméktámogatására és különböző moduljainak bevezetésére. Más ajánlat nem is jöhetett szóba, ahogy a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban írták: „a szerződést csak bizonyos gazdasági szereplő teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat”.
Megkérdeztük az egyetemet, hogy pontosan mennyivel és miért emelkedett a Neptun szolgáltatási díja. A válaszukból annyi kiderült, hogy az egyetem „2025-ben új szerződést kötött, melynek a tartalma részben megváltozott. A Neptun további modulokkal is kiegészült, illetve a szolgáltatási tartalom (support, fejlesztés) is módosult. A szerződés többféle szolgáltatási elemet, üzemeltetési, fejlesztési és rendelkezésre állási komponenseket is tartalmaz. A 2025-ös fenntartóváltás okozta rendszer módosítások egyszeri feladatokat is igényeltek. Ennek a szolgáltatási díjra is volt hatása” – írta a BME kommunikációs igazgatója.
Arról nem írt az egyetem, hogy a Közbeszerzési Adatbázis szerint 2020 szeptemberében még egy olyan keretszerződést kötöttek az akkor még SDA Informatika néven futó, Neptunt üzemeltető céggel, amely 48 hónapra szólt, nettó 850 millió forintról. Az ekkori szerződés szerint a Neptun támogatási díja, a moduljai egy hónapban kicsit kevesebb mint 18 millió forintba kerültek az egyetemnek. A 2025 decemberében, már a Campus Codeworksszel megkötött, 1 milliárd forint értékű, 15 hónapra szóló szerződés esetében a havi díj majdnem négyszer annyi, mint a korábbi: 67 millió forint.
De nem csak a BME-n változott a Neptun szolgáltatásának díja 2025 végén. Igaz, a Semmelweis Egyetem jóval kedvezőbb, nettó 850 millió forintról és három évről szóló szerződést kötött a Campus Codeworksszel. Megkérdeztük az egyetemet, ők mennyivel fizetnek többet a Neptunért, mint korábban. Azt írták, 2025. október 27-én tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében kötöttek új, három évre szóló szerződést „a Neptun ökoszisztéma supportjára”. Azt írták, ez a korábbi, 2022-es szerződés szerinti árhoz képest „havi szinten mintegy 12,5 százalékkal kerül többe”, de „az új szolgáltatáscsomag a korábbinál bővebb, a korábbi 24 helyett 35 modult tartalmaz”. Megnéztük a 2022-es megállapodást, amit a Semmelweis kötött, de aszerint „a szerződés a keretösszeg kimerüléséig (mely nettó 400 000 000 forint), de legfeljebb 36 hónap időtartamra jön létre”. Vagyis a 2025-ös keretösszeget több mint kétszer annyiban állapították meg, mint 2022-ben.
A Budapesti Corvinus Egyetem rövid válaszából az derült ki, hogy a „Neptun-támogatási díj legutóbb 2026. január 1-jén nőtt a 2023-ban megkötött keretszerződésben rögzített feltételnek, a minimálbér-emelkedésnek megfelelő mértékben, 11 százalékos arányban”.
Csakhogy a Közbeszerzési Adatbázis szerint a Corvinus és a Campus Codeworks jogelődje, az SDA Informatika között eredetileg 2023 júniusától 2027 júniusáig kötött keretszerződés szerint az egyetem a Neptun rendszeréért négy évre fizet nettó 800 millió forintot. Ez aztán 2026 elején azért módosult, mert „a Neptun Gazdálkodási és Neptun Humánerőforrás rendszermodulok egyik alapvető szoftverkomponensének gyártói támogatása 2025. december 31-én” megszűnt.
Az eredeti, négyéves időtartam nem változott, de a módosításba belekerült egy olyan rész, hogy az egyetem a szerződés hatálya alatt legfeljebb nettó 1 078 590 000 forint keretösszegig jogosult igénybe venni a teljesítéseket. Tehát nem a minimálbér-emelkedésnek megfelelő 11 százalékos, hanem több mint 30 százalékos emelés volt a Neptun szolgáltatási díjában. Azt viszont külön kiemelték, hogy „az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát, mivel az eredeti keretösszeg nettó 800 000 000,- Ft volt, amelynek az 50 százalékával növelt összege nettó 1 200 000 000 Ft”.
Szinte az összes többi magyar egyetem is több százmillió forintról szóló, egyszereplős közbeszerzések útján kötött szerződést a Campus Codeworksszel a Neptun támogatási díjáról, különböző modulok bevezetéséről 2025 végén és 2026 elején.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetése viszont nem akarta, hogy náluk is emelkedjenek a Neptun szolgáltatási díjai. Az ELTE azt írta nekünk, hogy „az elmúlt években végzett rendszerfejlesztésekre, funkcióbővítésekre tekintettel, a szolgáltató szóban kezdeményezte a tanulmányi rendszer szolgáltatási díjainak emelését”. Ezt viszont nem támogatta az egyetem kancellárja, ezért ők a korábbi, 2012-ben kötött, 2015-ben kiegészített, határozatlan idejű szerződés feltételei mellett kapják a szolgáltatást. Azt írták, az ő szerződésük csak évi egyszeri, inflációkövető díjemelést tesz lehetővé.
Miért ennyi?
Részletes kérdéssort küldtünk a Neptunt üzemeltető cégnek, hogy megtudjuk, mi áll a díjemelések hátterében. Arra is kíváncsiak voltunk, miért használhatják egyes egyetemek sokkal kedvezőbb feltételek mellett a Neptunt, mint mások.
Az egész országban elterjedt, gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő tanulmányi rendszer üzemeltetője, a Campus Codeworks szerint „a Neptun európai viszonylatban is egyedülálló módon biztosít közös digitális platformot a felsőoktatási intézmények számára, támogatva az egységes adatkezelést, az átlátható működést és a hatékony adatszolgáltatást. […] A rendszer kulcsszerepet játszik az intézményi folyamatok digitalizációjában és az adatvezérelt működés erősítésében.”
Külön reagáltattuk a céget arra, amit az ELTE írt nekünk arról, hogy a szóban tett díjemelési kezdeményezést nem támogatta az egyetem kancellárja. A Campus Codeworks szerint a cégük hivatalos ajánlatot írásban, „az adott intézmény írásbeli megkeresése, indikatív ajánlatkérése, illetve beszerzési vagy közbeszerzési eljárása alapján ad”. Szerintük a „szóbeli szakmai egyeztetés”, az intézményi igények előzetes átbeszélése, „egy jövőbeli beszerzési eljárás célszerűségének felvetése” nem minősül hivatalos, olyan ajánlatnak, amit „az intézmény elfogadhatna vagy elutasíthatna”. Ugyanakkor a Campus Codeworks szerint felmerülhetett annak a célszerűsége, hogy „az ELTE jelenlegi igényeit, a ténylegesen használt szolgáltatási kört, a korábbi szerződéses kereteket és az újabb modulokat egy új, az ELTE által esetlegesen kiírandó közbeszerzési eljárás keretében lehetne egységesen rendezni”.
A Campus Codeworks azt is írta, a társaságuk a Neptun rendszerét használó egyetemeknek „egyedi, az adott intézmény igényeihez igazodó szoftverfejlesztési, verziókövetési, frissítési és terméktámogatási szolgáltatást nyújt”. A cég szerint a felsőoktatási intézmények azért kötnek évtizedek óta „újabb és újabb terméktámogatási szerződéseket, mert szükségük van a személyes és intézményi terméktámogatásra, az újabb verziókban kiadott fejlesztésekre, a funkció- és modulfejlesztésekre, a fejlesztői és futtatókörnyezeti fejlesztésekre, a biztonsági frissítésekre, valamint a jogszabályi változások követésére”.
A Neptun fejlesztője szerint a szolgáltatás és az igények komplexitása miatt a szolgáltatás díjazása „nem egy egységes, minden intézményre automatikusan alkalmazott díjtábla alapján történik”. Felhozták azt, hogy az egyes szerződések műszaki és pénzügyi tartalma azért térhet el, mert az intézmények „többek között eltérő modulokat, eltérő szolgáltatási köröket, eltérő szolgáltatási szinteket, eltérő hallgatói létszámot és eltérő egyedi fejlesztési igényeket határoznak meg”.
A szolgáltatásuk díjának emelkedése szerintük „az egyes szerződésekben rögzített díjkorrekciós vagy inflációkövetési rendelkezésekből, a szolgáltatási tartalom változásából, új modulok vagy új szolgáltatási szintek igénybevételéből, egyedi fejlesztési igényekből, illetve az adott intézmény által lefolytatott beszerzési vagy közbeszerzési eljárás eredményéből következhet”.
A Campus Codeworks azt is írta, hogy mivel több felsőoktatási partnerüktől is olyan jelzéseket kaptak, hogy a témakörben kérdéseket kaptak, a nekünk küldött válaszlevelüket elküldték az érintett egyetemek vezetésének is.
