Rengeteg pénzért, homályos jogszabályi alappal lett egyeduralkodó a Kréta, az új kormánynak nagy terhet jelenthet a rendszer
„A közoktatás jelenleg a Kréta-korban él” – mondta a parlament Oktatási Bizottsága előtti hétfői meghallgatásán Tanács Zoltán, aki azóta már hivatalosan is tudományos és technológiai miniszter lett. Az utóbbi kiszólással egyértelműen arra az informatikai rendszerre, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerre (Kréta) utalt, amelyet 2018 eleje óta szinte minden állami fenntartású iskolában kötelezően kell használni adminisztrációra. Lannert Judit oktatási miniszter még miniszterjelöltként beszélt arról az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt, hogy felülvizsgálják, átvilágítják a Kréta rendszerét és a hozzá kapcsolódó szerződéseket. A cél egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszer kialakítása lesz.
De nem csak a bizottsági meghallgatások utalnak arra, hogy a Kréta monopolhelyzetével valóban foglalkozni akar a május 12-én hivatalba lépő új kormány. Tanács korábban arról is írt, hogy a NER alatt az informatika komoly visszaélések terepe volt, ezért súlyos problémákat örököl az új kormány. „Rendkívül előnytelen szerződések, kötelezően előírt, egyébként rendkívül alacsony színvonalú, ámde méregdrága rendszerek, teljes szállítói kiszolgáltatottság kritikus szolgáltatások esetében, magánkezekben hagyott, ismeretlen forráskódok, tízszeresen túlárazott, milliárdos beszerzések” – írta a tudományos és technológiai miniszter egy május 5-i Facebook-posztban.
Csak a Kréta
De hogyan alakulhatott ki az, hogy az állami fenntartású iskolákban csakis a Kréta rendszerét használják adminisztrációra? A Kréta Tudásbázis oldala a rendszer törvényi alapjaként két jogszabályra hivatkozik: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. rendeletére.
A 2011-ben elfogadott köznevelési törvénybe egy 2024-es törvénymódosítás után került bele az a bekezdés, ami gyakorlatilag kötelezővé tette a Kréta rendszerét. Mindezt úgy, hogy a törvényben igazából nem szerepel az, hogy a Kréta rendszerét kötelező használni az állami iskolákban. Az viszont ott van, hogy az intézményekben használt nyomtatványok „a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el”. Ezután szerepel a törvényben az a rész, hogy az állami iskolák „rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni”.
A 2012-es rendeletben arról határozott az azóta megszűnt Emmi, hogy a nevelési-oktatási intézményekben elektronikus okirat „a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat”.
Vagyis mindkét hivatkozott jogszabályban szerepel, hogy olyan rendszert kell alkalmazni az állami fenntartású iskolákban, amelyet a felelős miniszter jóváhagyott.
2018 januárjában Kunhalmi Ágnes akkori MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról írt, már 883 tankerületi központok által fenntartott intézményben használták a Kréta elektronikus napló modulját. Ugyanakkor azt írta, abban az évben „az összes, tankerületi központok által fenntartott intézmény tesztelni fogja a rendszert, hogy felkészüljön a jövő évi aktív használatra”. Vagyis gyakorlatilag tényként írt arról, hogy kötelező lesz a Kréta használata az összes állami fenntartású közoktatási intézményben. Mégis, csak 2018 augusztusában az akkori emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós hagyta jóvá, hogy a Kréta legyen a közoktatás elektronikus adatnyilvántartásának kötelező rendszere. A miniszteri jóváhagyásnak egyébként újságcikkeken kívül hivatalos nyoma nincs.
Problémás és drága is
Rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek az, hogy az állami fenntartású iskolákban a Krétát használják. A Kréta szoftvert még 2015-ben, nettó 728 millió forintért fejlesztette a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. A fenntartása, üzemeltetése viszont az évek alatt sokkal drágább lett.
A Krétát üzemeltető, jelenleg Educational Development Informatikai (EduDev) Zrt. néven futó cég elég jövedelmező vállalkozás, de nagyrészt azért, mert nagyértékű állami megrendeléseket kap. Az Opten cégadatbázisa szerint 2024-ben majdnem 8 milliárd forint nettó árbevétele volt. Az EduDev Zrt. tulajdonosa a hasonló nevű vagyonkezelőn és a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül többek között az a Fauszt Zoltán, aki korábban Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős leköszönő kormánybiztos, egykori innovációs és technológiai miniszter üzlettársa volt.
Amióta kötelező lett a Kréta használata, újabb és újabb egyszereplős közbeszerzések megnyerésével szerződött le a Krétát üzemeltető EduDev Zrt. és a Klebelsberg Központ. A Közbeszerzési Adatbázis szerint 2023-ban egy 2025. január 31-ig tartó, a Kréta terméktámogatásáról szóló szerződést kötött nettó 3,7 milliárd forint értékben. Az indoklás szerint azért nyert ez az ajánlat, mert „a szerződést csak bizonyos gazdasági szereplő teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat”.
A Kréta rendszer és a részét képező modulok szerzői, továbbfejlesztési, értékesítési, illetve terméktámogatási jogai ugyanis kizárólag az EduDev Zrt. kezében vannak.
2025-ben még sokkal több közpénzről szóló szerződést kötött az EduDev Zrt. és a Klebelsberg Központ. A szerződés szerint a Kréta rendszer moduljainak terméktámogatására 2025. február 1. és 2028. január 31. között, vagyis három év alatt kicsit több mint 21 milliárd 256 millió forintot kell költenie az államnak. Azaz évente több mint 7 milliárd forintot.
A Krétáért úgy fizet nagyon sok pénzt a magyar állam, hogy közben több probléma is felmerült a működésével kapcsolatban. 2021-ben a Covid miatti lezárás első reggelén összeomlott a legtöbb iskolában használt digitális oktatási rendszer, a cég vezérigazgatójának indoklása szerint azért, mert a rendszer rendelkezésére álló erőforrásokat nem megfelelően osztották el.
2022 szeptemberében az utóbbinál sokkal súlyosabb dolog történt a Krétával. Olyan sikeres adathalász-támadást intéztek a rendszer fejlesztőcége, az akkor még eKRÉTA Informatikai Zrt. ellen, hogy valamennyi magyar diák Krétában kezelt összes adata kiszivároghatott. De nem csak ezekhez, a cég más adatbázisaihoz és a forráskódokhoz, illetve a fejlesztők belső kommunikációjához is hozzáférhettek a támadók. 2024-ben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azt állapította meg, hogy
több mint húszezer ember személyes adatai egészen biztosan illetéktelen kezekbe kerültek, de a fejlesztőcég nem tudta bizonyítani, hogy nem történt meg ugyanez a Kréta összes, több millió felhasználójával.
A hatóság az ügy miatt 110 millió forint bírságot szabott ki. Részben azért, mert nem gondoskodott a rá bízott személyes adatok kellő védelméről, részben meg azért, mert amikor az adatok veszélybe kerültek, az incidenst nem jelentette be az érintett iskoláknak.
Az EduDev Zrt. egyébként nemrég üzenetet küldött az iskoláknak: készítsék elő, hogy később a Krétán keresztül fizessék és adminisztrálják a közétkeztetést is. Ez nemcsak azért problémás, mert a közétkeztetés alapvetően önkormányzati feladat, hanem azért is, mert erre egyelőre nincs jogalapjuk, ráadásul még a Belügyminisztériumnak se szóltak az egészről.
Nem tartanak az átvilágítástól
A Kréta jövőjéről, az új kormány által belengetett átvilágításról kérdéseket küldtünk az EduDev Zrt.-nek. Arról is kérdeztük a céget, szerintük előnyös-e, hogy egyeduralkodók lettek az oktatásinformatikai piacon.
„Egy ilyen átvilágítás önmagában nem rendkívüli dolog egy kormányváltás vagy nagyobb oktatáspolitikai irányváltás előtt” – írta az EduDev Zrt. a Telexnek az új oktatási miniszter által említett átvilágításról. A Kréta az üzemeltető szerint az egyik legnagyobb állami oktatási informatikai rendszer „rengeteg érzékeny adattal, sok alrendszerrel és hosszú évek alatt felépült beszállítói/szerződéses háttérrel”. Lannert Judit nyilatkozataiból azt szűrték le, hogy a miniszter rendszerszintű oktatási átalakításban gondolkodik. Ha új oktatásirányítási modell lesz, akkor a cég szerint „logikus, hogy a Krétát is stratégiai szemmel vizsgálják át, mert ma gyakorlatilag ez az oktatás digitális gerince”.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter arról szóló, az iskolákban használt rendszeren élcelődő mondatára is kértük a cég reakcióját, hogy „a közoktatás jelenleg a Kréta-korban él”. Szerintük ez inkább csak egy szellemes retorikai fordulat, de van mögötte valós szakmai vita.
„A Kréta ma a világ egyik legnagyobb egységes köznevelési digitális platformja, amely napi szinten több millió felhasználót szolgál ki” – írta a cég. Szerintük „nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hogy Magyarországon egyetlen integrált rendszer támogatja az állami köznevelés adminisztrációját, kommunikációját és számos digitális oktatási folyamatát”. Elismerték, hogy vannak fejlesztendő területek a rendszerben, de „az EduDev minden szakmai visszajelzést nyitottan kezel”. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a Kréta „működési mérete, integráltsága és lefedettsége nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó”.
A céget kérdeztük Tanács Zoltán arról szóló posztjáról is, amelyben a miniszter arról írt, hogy az informatika komoly visszaélések terepe volt az elmúlt években. Előnytelen szerződésekről, kötelezően előírt, egyébként rendkívül alacsony színvonalú, méregdrága rendszerekről, milliárdos beszerzésekről írt, de a Krétát konkrétan név szerint itt nem említette. Megkérdeztük az évről évre milliárdos közbeszerzéseket nyerő céget, magukra ismertek-e a leírás alapján. Annyit írtak erre, hogy:
nem.
Tettünk fel kérdést arról is, hogyan látják a Kréta jövőjét az új kormány alatt. Erre azzal válaszoltak, hogy a modern oktatásirányítás világszerte arra épül, hogy a rendszer képes legyen időben felismerni a különböző problémákat, például a tanulási lemorzsolódást, a területi különbségeket. Mivel ehhez sokféle, egymással összekapcsolható adatforrások szükségesek, az EduDev Zrt. szerint fel fog értékelődni az olyan, Krétához hasonló rendszerek szerepe, amelyek országosan képesek adatokat nyújtani. Szerintük a Kréta stratégiai értéke az, hogy sok, a köznevelés napi működéséből eredő adat keletkezik benne, az adatokat pedig akár oktatásirányítási, -elemzési és -fejlesztéspolitikai célok támogatására is lehet használni.
„Úgy gondoljuk, hogy a köznevelés digitális infrastruktúrájának jövője nem elsősorban rendszerek lecseréléséről, hanem az adatok intelligensebb felhasználásáról, az elemzési képességek fejlesztéséről és a gyermekek támogatását szolgáló döntéstámogatási modellek kialakításáról fog szólni.”
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ő értelmezésük szerint miért alakulhatott ki az, hogy a Kréta monopolhelyzetbe került az oktatásinformatika piacán. „A köznevelésben az egységes digitális adminisztráció kialakítása alapvetően szakmai és működési szükségszerűség volt” – válaszolta erre a cég. A Kréta szerintük
„nem klasszikus piaci termékként, hanem országos közfeladatot ellátó infrastruktúraként jött létre”.
Azt írták, a verseny kérdését fontos szakmai témának tartják, de egy ekkora országos rendszer minőségét nem a piaci verseny határozza meg, hanem az, hogy mennyire képes „stabilan, biztonságosan és folyamatosan működni több millió felhasználó számára”.
