A Tisza Párt fölényes győzelmével záruló választás utáni tőkepiaci reakciókat mindenki láthatta: a forint nagyon intenzíven erősödött, a forintalapú kötvénypiacon (így elsősorban a hazai állampapírpiacon) estek a hozamok, ott ez a derűlátás ismérve, míg a részvénypiacon is általános drágulás következett be, amelyből érthető módon a NER-esnek elkönyvelt papírok kimaradtak, náluk olykor drasztikus esést lehetett tapasztalni.
A valóban a magyar választásnak tulajdonítható folyamatokat csak úgy lehet kinyerni a regionális devizapiacok, kötvénypiacok és részvénypiacok általánosnak mondható trendjeiből (amiket például az iráni háború vagy az aktuális hozamemelkedés okoz), ha el tudjuk különíteni a magyarspecifikus elemeket, vagyis ha meg tudjuk különböztetni a benchmarkot (viszonyítási alapot) és a magyar felárat vagy diszkontot – vélte Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. befektetési stratégája. Magyarország inkább csak a kockázati feláron tud dolgozni, de ebben most valóban komoly előrelépés látható. Nézzük a legfontosabb trendeket!
A forint felrobbant
Kezdjük egy szándékosan bulváros kijelentéssel: alighogy Magyar Péter pártja, a Tisza Párt megnyerte a választást, azonnal három uniós országot megelőztünk az átlagos fizetések tekintetében. Természetesen április 13-án nem emelkedtek nálunk azonnal a bérek és a lehagyott Lettországban, Portugáliában és Szlovákiában sem csökkentek, csak éppen annyit erősödött hirtelen a forint, hogy a forintban megadott magyar átlagbérek az összehasonlításképpen megadott euróban már magasabbak lettek, mint az említett három országban.
A forint árfolyama az euró ellenében 367,5 forintra csökkent a választások előtti mintegy 383-as értékről, míg a dollár 314 forintra gyengült, a befektetők a politikai változást kifejezetten pozitívan értékelték
– írta elemzésében az Akcenta CZ. A pénzügyi cég szerint a piaci optimizmus fő oka, hogy a politikai fordulat nyomán jelentősen javulhat Magyarország hozzáférési esélye a korábban befagyasztott vagy bizonytalannak minősített uniós forrásokhoz. Az elemzés szerint több tízmilliárd eurónyi forrás sorsa rendeződhet a következő időszakban, ami érdemben javíthatja az ország finanszírozási helyzetét, csökkentheti a külső sérülékenységet, illetve támogathatja a növekedést.
A piac nemcsak több európai uniós forrást, de általában is jobb együttműködést vár a politikai családunkon belül, vagyis EU- és NATO-kompatibilisebb politikát. Ehhez Móró Tamás hozzáteszi, hogy az igazán nagy további piaci erősödést pedig egy esetleges euróelkötelezettség hozhatná el, hiszen az aztán valóban érdemben apasztaná a magyar államadósság finanszírozási költségét. Magyar Péter egyébként hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján egyértelműen azt mondta, hogy kormánya ki fog tűzni céldátumot az euró bevezetésére.
Móró Tamás egy érdekes rekordra is rávilágított a Telexnek, mint mondta
a forint még soha nem volt ennyire erős reálértéken.
Azaz nem nominálisan, hiszen például a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején csak 270 forint volt az euró, de ha inflációval korrigáljuk a mindenkori árfolyamot, akkor az derül ki, hogy reálértéken most a legerősebb a forint. Nálunk ugyanis érdemben magasabb volt az infláció, mint az euróövezetben.
Óvatosan várták
Többen is elmondták a Telexnek, hogy a választás előtt az általános piaci várakozás az ellenzéki győzelem volt, amit el is kezdtek árazni a piaci szereplők, de azért azt lehetett tapasztalni, hogy a londoni, szingapúri, amerikai befektetők is olyan hullámvasutakat írtak le, mint egy magyar szavazó vagy átlagos újságolvasó.
Vagyis egyrészt megismerték a független közvélemény-kutatók nagyon határozott Tisza-győzelmet prognosztizáló előrejelzéseit, de nagyon sokan ide is utaztak, elmélyültek a magyar választási rendszer sajátosságaiban, és hirtelen szkeptikussá, vagy legalábbis óvatossá váltak. Nagy János, az Erste Bank makroelemzője szerint ez azt is jelentette, hogy
a konkrét eredmények bejelentésekor volt még tere az átárazódásnak.
Tehát valamennyire már korábban is volt a magyar piacnak egy régiós piacokat meghaladó erősödése, de amikor a választás utáni nap az olaj amúgy éppen intenzíven drágult, a forint mégis elrugaszkodott az ilyenkor szokásos gyengülő trendektől és masszívan erősödött.
Kötvénypiac: 100 pontos esés
Nagy János szerint ebben a hangulatban a hazai kötvénypiacon 100 bázispontos erősödés (vagyis hozamesés) is várható a hosszabb lejáratokon, vagyis 3, 5, 10 évre, ennek az első fele rögtön a választás utáni kereskedésben megvalósulhatott, de itt is lehet még tér a trend folytatására.
A feltörekvő piacok hozamkülönbségét a német 10 éves német Bundhoz képest szokás mérni, így lehet a magyar mellett a román, a lengyel, a cseh piacokat, vagyis a közeli, de nem eurós országokat összevetni.
A választást megelőző héten itt már elkezdtek a magyar árazások leválni a többiekétől, elindultak a végső választási eredményt fogadó derűlátás irányába,
majd a hozamok megérkeztek a román és a lengyel árazás közé, ami azt jelenti, hogy a magyar hozamok a lengyel hozamoknál még magasabbak, de a románnál már kedvezőbbek.
Ez azért fontos, mert a román makrofundamentumok (a magas hiányszámok miatt) érdemben rosszabb román makrohelyzetet mutatnak, de Románia megkérdőjelezhetetlen politikai elköteleződése (az EU, illetve a NATO irányába) miatt korábban egy szintre árazták a magyar és a román piacot. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nekünk ez volt a politikai különcségünk miatt fizetett felárunk, de ezt a drága pluszköltséget talán a jövőben nem kell megfizetnünk.
Az államadósság szempontjából, vagyis a költségvetési hiány kezelésében pedig az természetesen segít, ha kedvezőbb hozamokkal újulnak meg a mostani állampapírok.
Ami pedig az uniós forrásokat illeti, az alkotmányozó többség – ha jól használják – segíthet az EU által kért korrupcióellenes intézkedések meghozatalában, a bírósági függetlenség garantálásában, vagyis tényleg lehívhatók lehetnek olyan uniós pénzek, amelyekre eddig nem lett volna esély. Nagyon feszes a határidő: augusztus 31. lesz egy fontos dátum, elvileg eddig lehet lehívni a Helyreállítási Alapból kért összegeket. A siker erősen a szándékon múlhat, vagyis van remény arra, hogy sok forrást valóban sikerül kiszabadítani.
Az állampapírpiacon – a forintpiachoz hasonlóan – is azt lehetett látni, hogy februárban–márciusban már volt egy nagy nemzetközi befektetői érdeklődés a magyar eszközök iránt, hiszen nőtt a fordulat esélye, de az iráni háború megfogta ezt az optimizmust. Ugyanakkor most megint nagyon határozottan – a nemzetközi trendekből kilépve – javult a magyar kötvénypiac megítélése.
A részvénypiac a legvegyesebb
Móró Tamás szerint a nemzetközi részvénypiaci hangulat amúgy éppen borús volt a választás utáni kereskedési napon, ez valamelyest visszafogta a drágulást, de azért a piac így is erősen emelkedett, amibe olykor bele is adtak a profitrealizálók, ami hamar megfogta a drágulást.
Az egységes drágulást szétdobták az ágazati trendek is. Talán azt lehetett volna várni, hogy az OTP drágul a legjobban, hiszen ez a cég nagyon jól leképezi a hazai gazdaság folyamatait, a GDP, illetve a hozamok alakulását a saját üzletében. A bankpapír drágulása ugyanakkor 3 százalék alatt maradt, míg a Mol például 7 százalékkal erősödött. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a megelőző pénteken az OTP-ben volt már némi drágulás, mert az orosz–ukrán háború közelebbi lezárását övező remények nyomán drágultak a békében leginkább érdekelt papírok, így az OTP, a Raiffeisen és az építőipari cégek a régió tőzsdéin.
A Molnál is erősen domináltak az ágazati hírek. Mivel Ázsia nagyon szenved az alapanyaghiánytól, az európai finomítók, illetve petrolkémiai cégek megítélése javulhat, mert ha van kellő alapanyagforrásuk, ők most jobb árrésekkel találkoznak. Ugyanakkor a Molnak az nem feltétlenül jó, hogy a forint erősödik, mert a költségei forintban is jelentkeznek, de a nemzetközi piacokon is értékesített termékárai dollár- és euróalapú piacokon határozódnak meg.
A NER-es papírok óriás mínusszal kezdtek, de feltápászkodtak, ez azt jelentheti, hogy a befektetők szerint a cégeknek helyük lesz a magyar gazdaságban, az lehet a várakozás, hogy inkább csak a struktúrák, a tulajdonosok fognak változni.
Ami pedig a jövőt illeti, Nagy János szerint a nagy optimizmus után biztosan várható majd korrekció is, hiszen a költségvetés helyzete, az, hogy márciusban már elértük az éves tervezett hiány 83 százalékát, elég erős makrogazdasági korlát.
Kérdés, hogy a Tisza Párt mennyire és mikor akarja az ígéreteinek megfelelően megvalósítani a jóléti programjait. Móró Tamás szerint a további derűlátást pedig egy komolyan vehető eurózóna-csatlakozási menetrend segítené, az ugyanis óriási vízválasztó lenne – utána teljesen más hozamok lennének itthon indokoltak. Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján konkrét dátumot egyelőre ki nem jelölve, de beszélt a témáról. A Bloomberg kérdésére azt válaszolta, a magyar gazdaságnak stabilitást adna, ha kijelölnék az eurózónához csatlakozás dátumát. Szerinte ehhez át kell nézni a költségvetés, az államadósság tényleges helyzetét és utána hoznak döntést a dátumról, hipotetikusan pedig elhangzott 2030-as és 2031-es lehetséges dátum is.
