Fact-check: Tényleg nálunk a legolcsóbb a tankolás Európában? És hány liter benzinre futja a havi fizetésből?

Fact-check: Tényleg nálunk a legolcsóbb a tankolás Európában? És hány liter benzinre futja a havi fizetésből?
Fotó: Zách Dániel / Telex

Elborították az utcákat a védett üzemanyagárakat népszerűsítő kormányzati plakátok, egy erről a témáról készített videó pedig több mint 4,7 milliószor indult el, mivel folyamatosan hirdetik a YouTube-on. Az üzenet egyszerű: A benzin és a gázolaj hazánkban a legolcsóbb Európában. Egy liter 95-ös benzint jelenleg 595 forintért tankolhatnak a magyar rendszámú autók és egyéb járművek gazdái, egy a gázolaj literenkénti ára pedig 615 forint. A védett üzemanyagárak bevezetéséről szóló kormányrendelet március 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Orbán Viktor a Facebook-oldalán bejelentette, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás.

Bár a védett árról szóló rendelet szerint a kis- és nagykereskedelmi árakat egyaránt szabályozzák, így elvileg lehet némi hasznuk a kúttársaságoknak, csakhogy a képet árnyalja, hogy a Független Benzinkutak Szövetségének korábbi nyilatkozata szerint a kizárólag kútüzemeltetéssel és kiskereskedelemmel foglalkozó független vállalkozások legfeljebb csekély haszonra számíthatnak az üzemanyag-eladásból.

Orbán korábbi kijelentése szerint egész Európában felül kell vizsgálni, és meg kell szüntetni minden, az orosz energiahordozókra kivetett szankciót. Ez ügyben levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó március végén azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a magyarországi üzemanyag-ellátás biztonsága részben annak köszönhető, hogy a kormány február végén 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel az ország stratégiai tartalékából.

Hazánknak a törvényi előírásnak megfelelően kilencven napra elegendő tartaléka volt eredetileg, ennek 40 százalékát tették elérhetővé február végén. Éves átlagban napi 7 millió liter benzinre és 12 millió liter gázolajra van szükség a hazai ellátás teljes fenntartásához a főtitkár szerint. Ez azt jelenti, hogy legalább 1-1,5 hónapnyi tartalék állt rendelkezésre eredetileg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tárolóiban. Egyelőre nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hogy milyen módon befolyásolta a fogyasztást a védett ár bevezetése, mert a márciusi statisztika csak április közepétől lesz elérhető.

Egy viszont biztos: félrevezető a kormány védett üzemanyagárakról szóló sikerkommunikációja.

Miközben 95-ös benzin védett magyarországi, literenkénti ára átszámítva 1,54, a gázolajé pedig körülbelül 1,6 eurónak felel meg, a Fuelo árösszesítő oldal szerint, az Európai Unió országai közül Máltán mindkét üzemanyagfajta olcsóbb. A benzin literenként 1,34, a gázolaj pedig 1,21 euróba kerül. A helyzet hasonló Bulgáriában is, ahol egy liter benzin 1,48 euróért kapható, vagyis ott is kevesebbe kerül a magyarországi védett árnál, a gázolaj viszont drágább.

Mindez nem sokat számít, mert…

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy miért problémás, hogy a kormány a 2021-es árstop után ismét beavatkozott az üzemanyagárakba. Egyrészt a stratégiai tartalékból kivett mennyiség jelentős részét Magyarország is kénytelen a jelenlegi nemzetközi árakon pótolni. Másrészt az árszabályozás jelentősen csökkentette az importot, hiszen az ebben érintett vállalatoknak nem éri meg nyomott áron behozni a benzint és a gázolajat, ha azt a szomszédos országokban drágábban eladhatják.

A harmadik ok az, hogy bármilyen mesterséges árszabályozás látszatintézkedés, azt üzeni az embereknek, hogy az állam megvédi őket a nemzetközi hatásoktól. Ez valójában csak ideiglenesen fenntartható, mert a stratégiai készletek kimerülése után nem lesz más választás, mint a védett nagy- és kiskereskedelmi árak eltörlése. A mai piaci árak alapján 90 forinttal drágább lehet egy liter benzin, és 165 forinttal többe fog kerülni egy liter gázolaj, ami rengeteg autós számára lehet sokkoló.

Az utóbbi napokban megjelent Facebook-posztjaikban többször is foglalkoztak a nyugat-európai üzemanyagárakkal fideszes politikusok. A témára kiemelt figyelmet fordító Wintermantel Zsolt korábbi újpesti polgármester egyik bejegyzése szerint egy általa lefotózott hollandiai benzinkúton 2,54 euróba, tehát körülbelül ezer forintba került egy liter benzin, a gázolaj ára pedig több mint ezer forint volt.

A németországi példa hasonló, az erről szóló bejegyzés szerint egy német kisvárosban átszámítva valamivel ezer forint alatt volt a benzin literenkénti ára, az autópályán viszont több mint ezer forintot kellett érte fizetni, írta a politikus. Bécs külvárosából is bejelentkezett, egy ottani kút árairól készült kép mellé azt írta, hogy:

„Bécs külváros, ma! A sima dízel 2.29 EUR, azaz 873 Forint…, nyugodtan lehet gondolkodni!”

Furcsa, hogy a volt újpesti polgármester éppen gondolkodásra hívja fel közönségét, a fogyasztói árak súlya ugyanis értelmezhetetlen az egyes országok jövedelmi viszonyainak ismerete nélkül. Az Eurostat legfrissebb, 2025 novemberében közzétett összesítése szerint 2024-ben évi 39 800 euró, tehát a jelenlegi középárfolyamon átszámítva több mint 15 millió forintnak megfelelő összeg volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére az Európai Unióban.

A huszonhét tagország rangsorában Luxemburg állt az élen az összesítés szerint, itt két évvel ezelőtt 83 ezer euró (kb. 31 millió forint) volt az éves átlagbér. A sereghajtók közt volt Magyarország 18 500, Görögország 18 ezer, illetve Bulgária 15 ezer euró éves átlagbérrel, ami 5,7-7 millió forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban az EU-s átlag felét sem érték el az átlagbérek.

A Wintermantel Zsolt elrettentőnek szánt példái közül Németországban, két éve közel 54 ezer euró (kb. 20,6 millió forint) volt az éves átlagbér, Ausztriában 58,6 ezer (22,1 millió), és bár a 2024-es holland adat nem szerepel az Eurostat összesítésében, a Finforum pénzügyi portál szerint 2023-ban 56 ezer eurót kerestek a teljes állásban foglalkoztatottak Hollandiában.

A literenként 595 forintért kapható, védett áras benzinből Magyarországon 11 800 liter 95-ös benzint lehet vásárolni, a 615 forinton rögzített árú gázolajból pedig körülbelül 11 400 literre futja a 2024-es átlagbér összegéből. Ezzel szemben Németországban a Wintermantel posztjában említett drágább, autópályák mellett kapható, átszámítva 1070 forintnak (2,79 euró) megfelelő összegért kínált benzinből több mint 19 ezer litert lehet vásárolni az ottani átlagbérből.

Ez persze lehet olcsóbb is, ha valaki előre gondolkodik és nem az autópályán tankol, hanem egy településen, mert ott mindig olcsóbb az üzemanyag. A Bécs külvárosából származó 1,8 eurós, körülbelül 686 forintnak megfelelő literenkénti árral számolva több mint 32 ezer liter benzint vásárolhat, aki a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérét keresi Ausztriában, és a literenként kicsit több mint 2,3 euróért kínált gázolajból is beleférhet több mint 25 ezer liter.

Kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, mert szerettük volna megtudni, hogy mi alapján állítják azt az állami hirdetésekben, hogy Magyarországon a legolcsóbbak az üzemanyagok Európában. Arra is rákérdeztünk, hogy csak az Európai Unió országainak árait vették-e alapul az összevetéshez, vagy az Unión kívül országokéit is. Azt is szerettük volna megtudni, hogy hány helyre kerültek ki a plakátok országszerte. Cikkünk befejezéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre.

Kedvenceink
Választás 2026
Tovább a mellékletre Tovább
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!