Heteken belül megoldást kell találni a közel-keleti konfliktus okozta olajszállítási problémákra, ellenkező esetben világszerte ellátási gondok léphetnek fel Deák András György közgazdász, energetikai szakértő szerint. A Klubrádiónak adott hétfői interjúban azt mondta, egyelőre nincs kilátás a február vége óta tartó háború katonai lezárására, jelenleg a politikai megoldás esélye nagyobb.
A szakértő szerint nemzetközi kockázatot jelent, hogy a szembenálló felek egymás energetikai infrastruktúráját is pusztítják, mert ennek helyreállítása akár évekig is tarthat. Deák szerint az elhúzódó válság okozta ellátási gondok elsőként azokban a szegényebb országokban jelentkeznek, amelyeknek nincsenek stratégiai készleteik, illetve hosszú időre elegendő tárolókapacitásuk, esetleg kevésbé tudják kifizetni a drága olajat.
Mivel Irán továbbra sem engedi át a tartályhajók többségét a világ kőolajellátásának több mint 20 százalékát biztosító Hormuzi-szoroson, egyre nagyobb a feszültség a világpiacon. Deák szerint április elején elszabadulhat a kőolaj ára, ha addig nem rendeződik a helyzet. A helyzet súlyát jelzi az is, hogy cikkünk írásakor 95 dollárba kerül egy hordó brent típusú nyersolaj, miközben a közel-keleti konfliktus február 28-i kezdete előtt átlagosan 60 dollár volt.
Meddig lesz elég a magyarországi tartalék?
A konfliktus hatása Magyarországon is érezhető, de egyelőre nem kell ellátási zavaroktól tartani a benzinkutakon Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint. A szervezethez tartozó mintegy 1050 töltőállomáson jelenleg is zavartalan a kiszolgálás, tette hozzá.
A Holtankoljak.hu információja szerint szerdától tovább emelkedett az üzemanyagok átlagos piaci ára Magyarországon, így a benziné literenként 686, a gázolajé pedig 798 forint lett. Ez azt jelenti, hogy egy liter gázolaj piaci ára átlagosan 198 forinttal lett magasabb, mint a védett ár március 10-i bevezetése előtt, míg a benzin esetében 150 forint körül marad az árkülönbség. Az Euronews cikke szerint Európa-szerte jelentős áremelkedést tapasztalhattak az autósok a kutakon. A drágulás különösen a gázolaj esetében volt szembetűnő, hiszen ennek ára több országban napokkal ezelőtt átlépte a literenként 2 eurós (kb. 780 forint) szintet. A százalékos növekedés Portugália közel 17,5 százalékától Spanyolország 34,3 százalékáig terjed.
A MÁSZ főtitkára szerint a magyarországi üzemanyag-ellátás biztonsága részben annak köszönhető, hogy a kormány február végén 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel Magyarország stratégiai tartalékából. Hazánknak a törvényi előírásnak megfelelően kilencven napra elegendő tartaléka volt eredetileg, ennek 40 százalékát tették elérhetővé február végén.
Éves átlagban napi 7 millió liter benzinre és 12 millió liter gázolajra van szükség a hazai ellátás teljes fenntartásához a főtitkár szerint, így a mostani fogyasztási szinttel számolva legalább 1-1,5 hónapnyi mennyiség áll rendelkezésre a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tárolóiban. Arról egyelőre az ásványolaj-szövetségnek sincsenek pontos információi, hogy miként befolyásolták a nemzetközi események a magyarországi üzemanyag-fogyasztást, mert a márciusi eladási statisztika csak április közepén válik majd elérhetővé.
A hazai ellátás több lábon áll, hiszen továbbra is importálunk kőolajat az Adria-vezetéken, és bár csökkent mennyiségben, de gázolaj is érkezik más országokból. A harmadik forrás a jelenleg 60 százalékos kapacitással működő a százhalombattai finomító, így Grád Ottó úgy számol, hogy a jelenlegi körülmények közt körülbelül három hónapig nem lesz gond a szállításokkal.
Beszélgetésünkben emlékeztetett, hogy kormány a gázolaj és a benzin nagykereskedelmi árának szabályozásával biztosította azt is, hogy a független kutak se kényszerüljenek az alkalmanként eladott mennyiség korlátozására, illetve ne váljanak veszteségessé. Nem példátlan, hogy átmeneti ellátási zavarok lépnek fel a közel-keleti helyzet miatt, de ennek egyelőre inkább lélektani okai vannak. Szlovéniában a pánikvásárlások és az üzemanyag-turizmus együttes hatásai miatt napi 50 literre korlátozták a magánszemélyek vásárlásait, a cégek pedig legfeljebb 200 litert tankolhatnak. Kérdéseket küldtünk az Energiaügyi Minisztériumnak, szerettük volna megtudni ugyanis, létezik-e Magyarországon stratégia egy esetleges üzemanyaghiány kezelésére, de cikkünk befejezéséig nem kaptunk válaszokat.
A független kutak szenvednek
Éppen a közel-keleti háború miatt nehéz helyzetbe került kisebb hazai benzinkutakról tárgyalt hétfőn a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) az Energiaügyi Minisztériumban. A szervezet elsősorban a kiskereskedelmi adó csökkentését szerette volna elérni, ugyanis Gépész László elnök és Egri Gábor, az FBSZ szakértője szerint a szervezet által képviselt mintegy 250 kútnak legfeljebb minimális haszna keletkezik az árszabályozás bevezetése óta. A literenként 35 forintos árrésből lejön az akár 15 forintnyi szállítási költség, illetve az említett kiskereskedelmi adó, ami literenként 12-18 forintot tesz ki. Az egyeztetés nem járt eredménnyel, mert a minisztérium álláspontja szerint a közelgő választás miatt nincs lehetőség a parlament összehívására, márpedig adójogszabály módosítása a parlament hatáskörébe tartozik.
Egri hangsúlyozta, hogy a kizárólag üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó független benzinkutak csak a nagykereskedelmi partnereiken keresztül férnek hozzá a stratégiai készletekhez. Szerinte egyelőre kevés szó esik arról, hogy mi történne, ha meghibásodna a százhalombattai finomító, vagy még az előtt fogyna el a hazai stratégiai üzemanyag- és olajkészlet, hogy rendeződik a nemzetközi piac, tette hozzá az FBSZ szakértője. A független kutak üzemeltetői 62 különböző adófajtát kénytelenek fizetni, tette hozzá Egri, ezért az FBSZ egy olyan támogatási csomag kidolgozását kezdeményezte a minisztériumnál, ami a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kutak talpon maradását segítené.
Grád Ottó szerint a magyarországi üzemanyag-ellátás biztonsága akkor kerülhet veszélybe a mostani számításoknál rövidebb idő alatt, ha a fogyasztók pánikvásárlásba kezdenek. Szerinte nem erre a jelenségre vezethető vissza az utóbbi napokban néhány kisebb vidéki kúton tapasztalt átmeneti ellátási zavar, hanem arra, hogy a mezőgazdasági gépek üzemeltetői mostanában szerezték be a tavaszi munkák megkezdéséhez szükséges gázolajat.
Emiatt hirtelen megugrott a gázolaj iránti kereslet, amit csak némi késéssel tudtak ellensúlyozni a nagykereskedelem és a szállítmányozás résztvevői. Grád sem a gázolaj, sem a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes benzin esetében nem javasolja az autósoknak, hogy egy esetleges későbbi ellátási zavarra készülve otthon halmozzanak fel készleteket.
Ausztráliában több száz benzinkúton hiánycikk a benzin vagy a gázolaj
Bár Európában az autósok többsége egyelőre csak a hírekben találkozott a világszerte egyre súlyosabbá váló energiaellátási problémákkal, Ausztráliát és néhány ázsiai országot máris lépéskényszerbe hozta a Hormuzi-szoros lezárása. A Guardian keddi cikkében arról írtak, hogy miközben Ausztrália az 1960-as évektől kezdve saját kőolajmezői feltárása után fokozatosan teljesen önállóvá vált, majd a helyi olajkitermelés a 90-es évek végére elérte csúcspontját, később több finomítót leállítottak, így mostanra a kőolajtermékek, köztük az üzemanyagok jelentős részét is ázsiai partnerektől szerzik be.
A tavalyi ausztrál benzinimport több mint fele Szingapúrból, a gázolajnak pedig nagyjából harmada Dél-Koreából származott, ezek az országok pedig főként a Közel-Keletről származó olajból készítettek üzemanyagokat, amit a Hormuzi-szoroson keresztül szállítottak. A jelenlegi ellátási nehézségek miatt néhány hét alatt literenként 1,8 ausztrál dollárról 3 dollár közelébe drágult a gázolaj, ez néhány hét alatt 67 százalékos emelkedés, és 1,6 dollárról 2,5 dollár közelébe emelkedett a benzin átlagos ára, ami 40 százalékos különbség a február végi szinthez képest.
A cikk szerint kedden, Ausztrália legnépesebb államában, Új-Dél-Walesben 289 benzinkúton hiánycikk volt a két legkeresettebb üzemanyagfajta egyikéből, és ezek közül 164 helyen nem lehetett gázolajat vásárolni. A Nemzetközi Energiaügynökség 90 napra elegendő import kiváltására elegendő tartalék készletezését írja elő minden olyan tagja számára, amely nettó importőrnek számít nyersolajból és olajtermékekből. Egy múlt héten közreadott kimutatás alapján Ausztráliának 38 napra elegendő benzinkészlete, valamint 30-30 napnyi gázolaj- és repülőgépüzemanyag-készlete van, de fontos, hogy a kontinensnyi országban az átlagos fogyasztáshoz viszonyítva adták közre az üzemanyag-tartalékokra vonatkozó adatokat.
Fülöp-szigetek: négynapos munkahét, csökkentett kompközlekedés
A CNN összeállítása szerint Ázsia-szerte több helyen kormányzati beavatkozással próbálják kezelni az energiahordozó-hiányt, hiszen a térség a teljes nyersolaj-szükségletének 60 százalékát a Közel-Keletről fedezi. A Fülöp-szigeteken kedden energia-vészhelyzetet hirdettek, és az ország elnöke, Ferdinand Marcos bejelentette, kormánya jelenleg azon dolgozik, hogy alternatív olajbeszerzési forrást találjon és egymillió hordó nyersolajjal egészítse ki az ország 45 napra elegendő készletét.
A BBC keddi cikke szerint is súlyos a helyzet a Fülöp-szigeteken, amely a háború előtt a Perzsa-öböl térségéből szerezte be kőolajszükséglete 98 százalékát, majd a szállítások leállása miatt az üzemanyagok ára az utóbbi hetekben a korábbi kétszeresére emelkedett. A kormány eddigi intézkedései közé tartozik, hogy négynapos munkahetet vezetett be a közszférában, állami támogatással segíti a szállítmányozókat, valamint visszafogta a kompközlekedést a szigetek közt.
Bár az egyre nehezebb nemzetközi energiapiaci helyzet ellenére egyelőre nem kell attól tartani, hogy elfogy a benzin és a gázolaj a magyarországi kutakról, az aggasztó hírek jó alkalmat adhatnak a járműhasználati szokások átgondolására. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy egyre többen hagyhatják otthon az autóikat, amikor nincs rá szükségük, de a Forbes cikke szerint azt is, hogy az 1973-as és 1979-es olajválsághoz hasonlóan ismét átrendeződhet az autóipar szerkezete.
Akkor a japán gyártók, a Honda, a Nissan és a Toyota tudtak betörni az Egyesült Államok autópiacára az ottani gyártmányokhoz képest lényegesen takarékosabb típusaikkal, ezúttal pedig a kínai gyártók profitálhatnak sokat az energiapiac sebezhetőségének hatásaiból. Mint írták, a hetvenes évek olajembargói felkészületlenül érték Detroit történelmi márkáit, ami piaci részesedésük jelentős részének elvesztéséhez és hatalmas munkanélküliséghez vezetett.
Bár második elnökségének egyik erősen vitatott lépésével Trump egy csapásra megszüntette az új és használt villanyautókra igénybe vehető 7500 dolláros adó-jóváírási lehetőséget, ami miatt beszakadt a villanyautók piaca, a cikk szerzője szerint a mostani helyzetben a műfajt uraló kínai gyártók vonzhatják magukhoz az üzemanyaghiánytól tartó vevőket.
