Airbus-féle óriáscégek, új uniós szabályrendszer, és ha kell, több sebesség – így versenyezne a világgal az EU

Megbeszéljük, mit kell csinálni, hogy az európai gazdaság ne lejtmenetben legyen, hanem ismét növekedjen – foglalta össze Orbán Viktor csütörtökön, miért hívták össze a 27 tagállam vezetőit az Alden Biesen kastélyba.

Jöhetnének az Airbus párjai más ágazatokba

A flandriai helyszínnel – a tavaly februári, első ilyen alkalomhoz hasonlóan – kimozdultak a csúcstalálkozók megszokott brüsszeli épületéből. A 2025-ös csúcstalálkozóhoz hasonlóan a mostani szintén egy, a megszokottól nevében is különböző, kötetlenebb „elvonulás” volt. Ismét egy téma állt a középpontban, de most a védelempolitika helyett a versenyképesség.

Húsz éve nem lett volna szükség ilyen találkozóra, de mostanra egy teljesen megváltozott geopolitikai helyzettel állunk szembe – hangsúlyozta Friedrich Merz német kancellár.

Mario Draghi volt olasz miniszterelnök nemrég egyenesen „lassú agóniára” figyelmeztetett, amikor – egy másik olasz ex-kormányfőhöz, Enrico Lettához hasonlóan – egy gazdasági jelentést tett le az uniós intézmények asztalára. Csütörtökön személyesen is meghívták őket, hogy bemutassák az elképzeléseiket. Az ülésről kijövet Letta azt hangoztatta, hogy az egységesből egy piacra kell váltaniuk, 27-ből egyet kell csinálniuk.

Korábban az Airbusszal példálózott: „ha Európa nem széttöredezett, nyer”. A repülőgépgyártásban a korábbi piacvezető Boeinget is túlszárnyaló, több európai vállalatból összeolvadt céghez hasonlóakat szeretne más területeken, például a távközlésben.

2019-ben nagy port kavart, hogy az Európai Bizottság nem engedte a német Siemens és a francia Alstom összeolvadását, mert a testület attól tartott, hogy így egy versenykorlátozó méretű vállalat jönne létre a gyorsvonatok és vasúti berendezések piacán. Az ülés utáni sajtótájékoztatók alapján az uniós vezetők fogékonyak rá, hogy változtassanak az ilyen helyzetek kezelésén.

„Egyetértést hallottam abban, hogy – egyes ágazatokban, mint a távközlés – engednünk kell bizonyos fokú céges konszolidációt, hogy elérjük a befektetések és az innováció szükséges szintjét” – jelezte a csütörtöki ülés végén a fordulatot António Costa. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke szerint

„a vezetők valódi európai bajnokokat akarnak, akik kiemelkednek a stratégiai ágazatokban”.

A vállalati összeolvadások szabályainak már elkezdett felülvizsgálata „fontos szerepet játszik ebben”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, áprilisra leteszi az asztalra az új tervezetet. Ez a „világszintű piac realitásait tükrözi majd, nem csak az európaiét, és lehetővé teszi igazi európai bajnokok felemelkedését”.

A kisebb cégek uniós piacra lépését segítené, hogy a 27 tagállami mellé egy 28., választható, uniós szintű szabályrendszert is bevezetnének a vállalatoknak. Von der Leyen már előre azt állította, hogy ez egyszerű lenne, például 48 órán belül, online be lehetne jegyezni az ilyen cégeket.

28. szabályrendszer jön, de nem biztos, hogy mind a 27 tagállamból választhatnák

A bizottsági elnök az ülés után már azt is jelezte, hogy a 28. rendszerbe nem feltétlenül vonnának be minden tagállamot. „A megerősített együttműködés elméletileg szintén nagyon érdekes” itt – utalt a lehetőségre, amellyel legalább kilenc tagállam közösen, de a többiek kihagyásával léphet előre.

A megerősített együttműködés nem új, és messze nem először használnák. Nemrég így oldották meg Magyarország és két másik tagállam kihagyását Ukrajna 90 milliárd eurós hiteléből. A miniszterek testületének soros elnökeként a magyar kormány vezetésével is ehhez nyúltak – nem is a 2024-es második, hanem a 2011-es első elnökség alatt. Akkor az európai szabadalmaknál akartak három- helyett ötnyelvű dokumentálást a spanyolok és az olaszok, mire inkább kihagyták őket.

Bár Merz a találkozó után úgy érezte, egységesen támogatják a 28. rendszert, Von der Leyen szerint ambiciózusabbá és gyorsabban bevezethetővé tehetik, ha megerősített együttműködést használnak, ehhez pedig később is bármelyik tagállam csatlakozhat, ha akar.

Hasonlóan látta a helyzetet a megtakarítási és befektetési uniónál. A terv elődje, a tőkepiaci unió épp az akadékoskodó tagállamok nem tudott kiteljesedni. Például a 2015-ben javasolt közös betétbiztosítási rendszer a németek „erős fenntartásai” mellett feneklett meg.

„Ne értsenek félre, a 27-eket részesíteném előnyben, de ez két óriási építőkocka, most kellene igazán” haladni, ezért a pótterv a megerősített együttműködés – jelentette ki von der Leyen. Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnak, ha együtt nem tudnak júliusig eredményeket felmutatni.

Von der Leyen hangsúlyozta: a lehetőség benne van az uniós alapszerződésekben.

„Gyakran a leglassabb sebességgel haladtunk”, de a megerősített együttműködéssel ezt el lehet kerülni.

Hat tagállam pénzügyminisztere már az ülés előtt több területen szervezkedett, a csúcs előtt pedig a 27-ből 19 vezető külön is összeült. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök X-re kitett képei alapján ezen Orbán is ott volt. Az Euractiv szerint a találkozó miatt Meloninál reklamált Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, a szintén kimaradt Szlovénia diplomatája pedig arra panaszkodott, hogy „egyes országok magukat hívták meg”, de ők nem így tettek.

Az informális ülésekről még hivatalos végkövetkeztetéseket sem szoktak kiadni, ahogy az előző „elvonulásról” sem adtak, de márciusban már egy szokásos, formális ülés jön. Von der Leyen kijelentette, hogy ott majd a csütörtöki „kiváló beszélgetés” után bemutat egy csomagot a továbblépéshez, amit 2027 végére valósítanának meg.