Hszi Csin-pinget állva tapsolva bukkant fel a háttérbe szorított kínai milliárdos. De mi következik ebből?

Négy év után előkerült a korábban leggazdagabb kínaiként számontartott Jack Ma, az Alibaba társalapítója. A találkozóról beszámoló kínai CCTV múlt hétfői videójában látható volt, ahogyan a 2020-ban parkolópályára tett Ma a legnagyobb kínai cégek vezetőivel együtt állva tapsolt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő érkezésekor. Az egyeztetésen, amit Hszi elnökölt, több mint egytucat üzletember, köztük a Huawei, a Xiaomi, a hongkongi tőzsdére készülő CATL és a BYD vezetői is részt vettek.

A Reuters szerint Hszi arra kérte az ország legnagyobb techcégeinek vezetőit, hogy „mutassák meg a tehetségüket”, és bízzanak a kínai piac erejében. A videó szerint Hszi azt mondta, a kínai cégeknek „tele kell lenniük vállalkozói és hazafias szenvedéllyel, (...) és mélyen tudatosítaniuk kell a nemzeti felelősségvállalásukat”.

Többen úgy vélik, a nagy érdeklődés övezte múlt hétfői találkozó egy új, barátságosabb korszak kezdetét jelentheti az utóbbi években az eltúlzott kormányzati szigorítások miatt viharossá vált kínai vezetés és vállalkozók kapcsolatában. Február 14-én az Alibaba részvényeinek árfolyama 6,2 százalékkal emelkedett csak a szűk körű találkozóról szóló pletykák hatására, mintegy 18 milliárd dollárral növelve a cég piaci értékét.

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a kínai cégek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak Hszi meggyőződésének megvalósításában, miszerint „új termelőerőkre” van szükség ahhoz, hogy felélénkítse az évek óta tartósan lassan növekvő hazai gazdaságot. A kínai vezetésnek pedig nincs más választása, mint támogatni a magánszektort és az innovációt, ha versenyezni akar az Egyesült Államokkal – írta a Reuters.

A kínai gazdaság nehezen áll fel a Covid okozta válságból. Az alacsony hazai fogyasztáson és az ingatlanszektorban kialakult adósságválságon felül a Trump-féle vámcunami sem kerülte el Kínát, az országból az Egyesült Államokba érkező termékekre 10 százalékos vámot vetett ki az amerikai elnök, amit aztán pár nappal később vissza is vont a Kínából érkező kisebb csomagokra. Az amerikai elnök meghirdetett kereskedelmi háborújáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Bizakodásra adhat okot Pekingben, hogy az elmúlt hetekben a hongkongi tőzsde részvényei emelkedni kezdtek, nagyrészt a DeepSeek nevű kínai cég mesterségesintelligencia-modelljének januári megjelenésével – a cég alapítója szintén ott volt az említett találkozón.

Merevnek nevezte a hatóságokat, ezután veszett nyoma

Jack Ma, az Alibaba alapítója a világ egyik leggazdagabb embere, a kínai techforradalom úttörője és az ázsiai ország felemelkedésének egyik jelképe volt. Felemelkedéséről és az Ant Group IPO-jának elkaszálásáról bővebben a milliárdos eltűnésekor írtunk.

2020 óta – ekkor hiúsult meg az Alibaba fizetési megoldásokkal foglalkozó leányvállalatának, az Ant Groupnak a tőzsdére lépése – csak elvétve mutatkozott a kínai magánszektor sikerének szimbólumaként számon tartott Alibaba társalapítója. Jack Ma 2021-ben tanárok előtt beszélt a koronavírus-járvány következményeiről, két évvel később pedig egy, az Alibaba által alapított hangcsoui iskolában bukkant fel.

Az 1999-ben alapított Alibaba ma Kína egyik legbefolyásosabb vállalata: e-kereskedelmi platformként indult, de gyorsan kiterjesztette tevékenységét a digitális fizetés, a logisztika és a felhőalapú szolgáltatások irányába. Ma meggazdagodását jelentősen segítette a cég Alipay nevű terméke, ami nagyban hozzájárult a QR-kódos fizetés kínai elterjedéséhez.

A kínai hatóságok azután kaszálták el az Ant Group 34,5 milliárd dolláros tőzsdei bevezetését, hogy Ma pár héttel korábban keményen kritizálta a hatóságok merevségét. Azt is hozzátette, hogy az Ant és az ahhoz hasonló rugalmasabb fintech cégek jelentik majd a jövőt, ők fogják felrázni a piacot. Az Ant Group IPO-ját pár nappal a tervezett időpont előtt fújták le a kínai pénzügyi felügyeleti szervek, majd Ma és a többi vezető bekéretése után szigorítottak a fintech szektorra vonatkozó jogszabályokon. A történelmi méretű IPO megállítása

a kínai vállalkozókkal szembeni többéves kormányzati szigorítás egyik leglátványosabb eleme volt.

A cég ellen pénzügyi felügyeleti vizsgálat indult monopólium gyanúja miatt, Ma pedig az elmúlt években feltehetően a tengerentúlon tartózkodott.

Angoltanárból techforradalmár, majd félresöpört milliárdos

A milliárdos életútja korábban igazi sikersztorinak számított: Ma Jü néven született Hangcsouban, szerény körülmények között nőtt fel. Negyedik próbálkozásra vették fel az egyetemre, ahol angoltanári diplomát szerzett. Saját elmondása szerint harminc helyről utasították vissza a jelentkezését, még a KFC-ből is visszadobták az önéletrajzát. Ehhez képest az amerikai Forbes szerint 2020-ban ő volt Kína leggazdagabb embere, 2024-re a nyolcadik, világszinten a 81. helyre csúszott vissza.

A kényszerű visszavonulása előtt egyébként – bizonyos keretek között – szabadszájúnak tartott Ma lubickolt az úttörő techforradalmár szerepkörben: tévéműsorokban vendégeskedett, a kínai és nemzetközi üzleti rendezvényeken szónokolt, sőt, a vállalat operatív vezetésétől való visszavonulásakor rocksztárnak öltözve lépett fel a cég 60 ezer alkalmazottja előtt.

Az akkori értesülések szerint Mát ugyan nem vették őrizetbe, de nem is önszántából lépett hátra. A techvállalkozó eltűnése azért is volt meglepő, mivel a korábban felszívódó kínai milliárdosokkal szemben Ma nem disszidált, nem kritizálta Hszi Csin-pinget, sőt, évekig a kínai techvilág nemzetközi nagyköveteként turnézott világszerte.

Több tucat letartóztatott cégvezető után most taktikát válthat a kínai vezetés

Nem annyira ritka viszont, hogy a kínai vezetés ennél drasztikusabban lép fel üzletemberekkel szemben: 2024-ben több mint nyolcvan tőzsdén jegyzett vállalat vezetőit vették őrizetbe a kínai hatóságok. Hszi Csin-ping legutóbb 2018-ban hívta össze a kínai techcégek vezetőit, ahol a kormány támogatásáról biztosította őket.

Nem sokkal később Peking elkezdett keményen fellépni a magánvállalkozások ellen, és olyan szabályozásokat vezetett be, amik a magánszektor mozgásterét csorbították. Kampányai során a kínai vezetés többek között megvonta a finanszírozást az állami tulajdonú bankoktól, az eladósodott helyi önkormányzatok bírságokat szabtak ki magánvállalkozásokra és háztartásokra.

Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mit üzen a kínai vezetés Ma felbukkanásával. A Financial Times szerint Ma mostani visszatérése Kína egykor legnépszerűbb vállalkozójának egyértelmű rehabilitálását jelenti. A BBC által megkérdezett elemző alapján az is ezt erősítette meg, hogy a milliárdos kezet fogott Hszi Csin-pinggel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Ma rögtön visszatérhet korábbi, kiemelt státuszába: nem szólalt fel a találkozón, valamint a kínai állami média is csak korlátozottan számolt be a milliárdos visszatéréséről.

„Ma ott ül elöl. Ez azt jelenti, hogy a magánvállalkozások még mindig fontosak”

– mondta Li Csengdong, a Haitun e-kereskedelmi agytröszt vezetője a lapnak. Az elemző szerint az internetes cégek voltak a legaktívabb és legszorgalmasabb magánvállalkozások, „a szabályozási vihar, amellyel szembesültek, sokakat arra késztetett, hogy inkább az állami gazdaság fellendülésére összpontosítsanak”.

Az Economist szerint Ma visszatérését egyes körökben a magánszektor nagy győzelmeként vagy legalábbis a magánszektornak tett engedményként látják, mások szerint viszont továbbra is Hszi szabályai szerint kell játszaniuk a kínai vállalkozóknak.

Ezt erősíti meg a Foreign Policy elemzése is, ami szerint Ma visszatérése taktikai újrahangolást jelez, nem pedig a korábbi szigorítások visszafordítását. A lap szerint Kína a vezető vállalkozóinak összehívásával egyrészt a magánszektor megnyugtatására és a bizalom helyreállítására törekszik. Másrészt pontot tesz az évek óta tartó, kiszámíthatatlan, kemény fellépések végére, jelezve, hogy továbbra is Peking diktálja a feltételeket, de most már belátja, hogy a félelemtől megbénult magánszektor egyik fél érdekét sem szolgálja.