Megmagyarázta Lázár János, miért van szükség a Mohácsról látszólag a semmibe vezető, 389 milliárdos új Duna-hídra

Egy még épülő szerbiai gyorsforgalmi út és az M6-os autópálya összekötése miatt van szükség a Mohácsnál 389 milliárd forintból épülő új Duna-hídra – közölte a Telex kérdésére Lázár János a szerdai közlekedésinfón. Ezzel szerinte jelentős teherforgalmat lehet az M6-os autópályára terelni, amivel komoly bevételre tesz szert a magyar állam.

Azt még 2023 végén jelentette be Lázár János, hogy körülbelül 300-320 milliárd forintból egy új, kétszer két sávos hidat építenek majd Mohácsnál. Az erre kiírt közbeszerzést Szijj László csúcsoligarcha cége, a Duna Aszfalt nyerte nettó 295 milliárdos ajánlattal, ami később a Magyar Közlönyben már bruttó 389 milliárd forintos tételként jelent meg.

A projektnek a tervek szerint három része van:

• egy új híd a Dunán;
• a híd összekötése egy kétszer két sávos úttal nyugati irányba az M6-os autópályáig;
• illetve a híd összekötése egy kétszer egy sávos úttal keleti irányba az 51-es útig.

Ez utóbbi egy 19 kilométeres új utat jelent. A Dunán két ártéri hidat és egy mederhidat építenek, ezek összesen 756 méter hosszúak lesznek. A hídon a kétszer két sávos autóút mellett egy kerékpáros út vezet majd át.

A mohácsi Duna-híd megépítése több szempontból is érdekes, vagy első ránézésre érthetetlen döntés, ugyanis:

• a 17 ezres Mohácsot a 700 fős lakosságú Újmoháccsal köti össze, miközben az 1,7 milliós lakosságú Budapesten nincs pénz a Galvani-hídra;
• a környéken Baján és Szekszárdon is van Duna-híd, a bajai ráadásul a Szegedet a Dunántúllal összekötő 55-ös úton van, vagyis a távolsági közlekedőknek a jövőben is kényelmesebb lesz, mint a mohácsi;
• ráadásul a forgalommérési adatok szerint a többi vidéki Duna-hidat is elég kevesen használják, az ország keleti és nyugati fele közötti forgalom nagyon nagy része Budapesten, vagy a város mellett halad át a folyón.

Ezek miatt a január 8-án tartott Közlekedésinfón megkérdeztük Lázár Jánost, hogy miért éppen a mohácsi Duna-hídra költenek pénzt, amikor az állami infrastruktúra sok helyen nagyon rossz állapotban van, a Gubacsi-hídon például sebességmérőket szereltek fel, hogy a vonatvezetők mindenképpen lelassítsanak a megengedett 5 kilométer per órás sebességre.

Lázár János kérdésünkre részletesen megindokolta, miért van prioritása a mohácsi Duna-hídnak a többi hasonló projekthez képest. Szerinte

ez a híd köti majd össze egy most még épülő szerbiai gyorsforgalmi utat a magyar M6-os autópályával, amivel a Balkán kamionforgalmának egy részét majd az utóbbira lehet terelni.

Bár Lázár nem nevezte meg, a Vajdaság mosolya nevű gyorsforgalmi útról beszélt, ami a tervek szerint félkör alakban szeli majd át Szerbia északi részét. Az út Nagykikindánál indulna el a szerb-román határtól, majd Újvidéktől északra elhaladva északnyugatra kanyarodna, és Zombor után, Béregnél érné el a magyar határt.

A Vajdaság mosolyát sok más szerbiai infrastruktúra-fejlesztéshez hasonlóan a kínaiakkal együtt építik. A projektet régóta ígérgetik, végül 2023-ban kezdték el az építkezést, befejezését 2028-ra ígérik. A 160-180 kilométeres gyorsforgalmi út építésének költségét eredetileg 450 millió euróra becsülték, most éppen kétmilliárd eurónál tartanak.

A gyorsforgalmi út északnyugati vége, Béreg, nagyon közel, körülbelül 25 kilométerre van Mohácstól, és körülbelül 35 kilométerre az M6-os autópályától, tehát a térképet nézve valóban logikus, hogy a kettőt érdemes lehet összekötni. Ehhez persze arra is szükség lesz, hogy – ha a szerbek egyszer tényleg megépítik a gyorsforgalmi utat – azt a magyar szakaszon összekössék a most épülő Duna-híddal.

Lázár úgy gondolja, ha meglesz ez az összeköttetés, akkor a Balkán kamionforgalmának egy része a túlzsúfolt M5-ös autópálya és a horvát A3 autópálya helyett majd az M6-oson mehet Nyugat-Európába. Ez pedig szerinte komoly plusz adóbevételt jelent majd az államnak.

Kérdés persze, hogy ezt valódi számokkal is alá lehet-e támasztani, vagy csak a nagy szerb-magyar barátkozásban tett újabb túlzó gesztusról van szó. Az Átlátszó ugyanis tavaly közérdekű adatigényléssel megpróbálta kikérni a mohácsi Duna-híd megvalósíthatósági tanulmányát, de annak a kiadását az Építési és Közlekedési Minisztérium megtagadta. Érvelésük szerint döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, vagyis csak azután árulják majd el, miért kellett a híd, miután az már felépült.

A mohácsi Duna-híd és a vajdasági gyorsforgalmi út koncepciója azért is érdekes, mert nem olyan régen, másfél éve Lázár János közlekedési miniszter még egy ezzel párhuzamos, másik nyomvonal előkészítésére adott utasítást. Akkor az volt a terv, hogy a Dunát Szekszárdnál átszelő M9-es autópályát Bács-Kiskun vármegyén keresztül összekötik Szabadkával, és Tompánál építenek egy új határátkelőt. A mohácsi nyomvonallal ez a terv teljesen értelmetlenné válik.

A probléma egyik gyökere, hogy az M6-os autópályát annak idején az előző kormányzatok magáncégekkel építtették meg, úgy, hogy azt azóta tulajdonképpen azoktól a cégektől bérli az állam. Az autópályát viszont nagyon kevesen használják, így kevés bevételt termel, ami miatt az állam az üzemeltetésen csak 2023-ban 55 milliárd forintot vesztett – és hasonló eredmény jön ki évről évre.

A magyar kormánynak tehát tényleg égetően fontos lenne, hogy teherforgalmat tereljen az M6-os autópályára, így növelje a kamionok útdíjából szerzett bevételeit. Lázár János a Közlekedésinfón azt mondta: most az egész országban évente 600 milliárd forint bevétel származik ebből, a cél ennek a megduplázása.

Kérdés viszont, hogy a mohácsi Duna-híd ehhez valóban érdemben hozzájárul-e majd, illetve a szerbeknek sikerül-e tényleg odáig megépíteniük a Vajdaság mosolya gyorsforgalmi utat. De még ha ez sikerül is, akkor is kérdés lesz, hogy mennyi kamionos választja majd ezt az útvonalat az M5-ös és a horvát A3-as helyett. Erre abból a megvalósíthatósági tanulmányból kapnánk választ, amelynek nyilvánosságra hozatalát Lázár minisztériuma megtagadta.