Elfogadta a parlament a 2025-ös „békeköltségvetést”, Varga Mihály búcsúbeszédet mondott
2024. december 20. – 11:31
Az év utolsó parlamenti szavazási napján az Országgyűlés 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2025-ös költségvetési törvényt.
A módosító javaslatokat december 17-én fogadták el a parlamenti képviselők, az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest némileg csökkent a kiadási és a bevételi oldal is. Így az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forint lehet az eredetileg tervezett 42 862 milliárd forint helyett, míg bevételi főösszege 38 739 milliárd forintról 38 728 milliárd forintra csökkent. A tervezett hiány nem változott, ugyanúgy 4122 milliárd forint lesz.
A szavazás előtt Varga Mihály pénzügyminiszter búcsúbeszédet mondott,
amelyben megköszönte a fideszes képviselők támogatását, az ellenzékiekhez pedig megértéssel fordul, tudván, hogy bármilyen jó költségvetést is rakott össze a kormány, mindig lehetett számítani a tiltakozásukra.
Január 1-el a Pénzügyminisztérium Nagy Márton vezetése alatt a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyesül, Varga pedig jövő márciustól Matolcsy Györgyöt váltja a Magyar Nemzeti Bank élén. Erről Varga azt mondta, nem teszi le a lantot, csak hangszert vált, de jövőbeni munkájával is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálja majd. Beszédét a kormánypárti képviselők állva tapsolták meg.
Varga kiegyezéskori pénzügyminisztertől és miniszterelnöktől, Lónyay Menyhérttől idézve azt mondta, nagyon kell szeretnie a hazáját és igen kevéssé önmagát, hogy kitegye magát mindannak, amit a pénzügyminiszteri feladat jelent. Egyben megköszönte a Pénzügyminisztérium dolgozóinak, hogy több mint 750 ezer munkaórát dolgoztak azon a 12 költségvetésen, amelyet minisztersége alatt benyújtott a tárca. Azt is mondta, megtisztelőnek érezte azt a munkát, amit „a magyar demokrácia szívében” végezhetett képviselőként, államtitkárként és miniszterként.
Az Orbán Viktor által már nyáron „békeköltségvetésre” keresztelt 2025-ös költségvetés azzal számol, hogy jövőre a magyar gazdaság, a fizetések és a fogyasztás is érdemben bővülni fognak, ami miatt nőnek az állam adóbevételei, javul az egyensúly, és több pénzt tudnak a különböző csatornákon visszaosztani.
A jövő évi tervezet összességében stabilabb lábakon áll, mint az utóbbi években megszoktuk, már csak azért is, mert ősszel nyújtották be tavasz helyett. Azért így is maradt benne buktató: elég, ha a GDP-növekedés nem indul be úgy, ahogy a kormány várja vagy ha 400 forint felett marad az euró ára, és ugrik az egész. A költségvetésben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és a lakossági fogyasztás 3,9 százalékos növekedésével kalkulál, a Költségvetési Tanács azonban több kockázatot is azonosított a tervezettel kapcsolatban.
Magyarországon korábban rendszerint tavasszal nyújtották be és fogadták el a következő évi költségvetést, idén azonban az amerikai elnökválasztásra hivatkozva őszre halasztotta ezt a kormány. Az amerikai szempont a költségvetésbe végül csak annak paródiaszerűen propagandisztikusra sikerült, felkiáltójelekkel telezsúfolt bevezetőjében jelenik meg: ebben kijelentő módban írják, hogy „A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol!”. Ez a rész mintha azt akarná sugallani, hogy a kormány valamilyen, a korábbiaktól jelentősen eltérő költségvetést rakott össze, de a valóságban a 2025-ös költségvetés nagyon hasonlít ahhoz a 2024-eshez, amelyből végül a fő számok közül semmi nem teljesült, és amelyben a bevételek és a kiadások rendkívüli módon távolodtak el egymástól.
A héten megjelent a Magyar Nemzeti Bank idei inflációs prognózisa, ez alapján a korábbi 1,0–1,8 százalékos GDP-növekedési előrejelzést 0,3–0,7 százalékra rontotta 2024-re, jövőre pedig a korábbi 2,7–3,7 százalék helyett 2,6-3,6 százalékkal számol a jegybank. Az MNB előrejelzése már csak amiatt is fontos, mert a kormány az új költségvetésben továbbra is ambiciózus növekedéssel számol. Korábban Varga Mihályék a 2024-es költségvetést úgy rakták össze, hogy 4 százalékos növekedéssel kalkuláltak, amire a Költségvetési Tanács (melynek feladata a költségvetés előzetes és utólagos véleményezése) már akkor is azzal reagált, hogy a vártnál kisebb gazdasági növekedés valósulhat meg. 2024 harmadik negyedévében a GDP az elemzőket és a kormányt is meglepve 0,7 százalékkal visszaesett, a magyar gazdaság pedig ezzel recesszióba fordult.
Korábban még úgy tervezték, hogy december 2-án lezárják az őszi ülésszakot a parlamentben, de közben annyi törvényjavaslat halmozódott fel, hogy erre a hétre rendkívüli ülésnapokat kellett összehívni. Kedden igazi nagyüzem volt: összesen 27 javaslatról szavaztak az Országgyűlésben, például újra módosították az Alaptörvényt és a választási törvényt.
