Lázár: Két hete még mindenki a vasútállomások állapotán pörgött, a megoldásra most meg mindenki kétségbe van esve

„Két hete még mindenki azon pörgött, milyen állapotban vannak a vasútállomások, most, hogy megoldást kínálunk rá, mindenki kétségbe van esve” – mondta Lázár János a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának meghallgatásán kedden arról, hogy magánkézbe szerveznék ki a budapesti vasútállomások épületeinek felújítását.

Az építési és közlekedési miniszter szerint „nincs privatizáció, ez egy abszolút idióta megközelítés”. Az ingatlanokat száz évre vagyonkezelésbe adják, amik ezután egy fejlesztésen esnek át: „Felújítja valaki a Nyugati vagy a Déli pályaudvar épületét, a benne lévő helyiségeket hasznosíthatja, a körülötte lévő területet beépítheti, cserébe a teljes épület felújításáért”, mondta.

Lázár szerint „a kormány javaslata az, hogy bevisszük az ingatlanokat egy közös fejlesztő társaságba, egy közös vállalkozás jön létre”, aminek a MÁV (állam) lesz a kisebbségi tulajdonosa, az ingatlanbefektető meg a nagyobb tulajdonosa, de a profitból valamennyit kap a MÁV is. A miniszter szerint ez az állami vagyon gyarapodását jelenti.

Mi Hazánk-os alma a beruházások közben

A vállalkozásfejlesztési bizottság három nem fideszes tagjából csak a Mi Hazánk-os Apáti István jött el a keddi ülésre – bár igaz, ő maga az elnöke. Megjegyzést is tett erre a helyzetre, majd hozzátette, hogy szerinte 2026 után is valahogy hasonló lesz a felállás, mire Lázár János úgy reagált: „Ugye ez nem egy koalíciós ajánlat?” Apáti szerint „ujuj, nem”.

A kétórás ülésre egyébként a saját gazdaságából hozott almát, ami a fideszes Bányai Gábornak nagyon ízlett.

Az építési és közlekedési miniszter végül egy termelési riportot tartott, ebből néhány mondás:

• 2025 végén akarják megnyitni a Budapest-Belgrád vasútvonalat, Lázár szerint a déli irányból érkező nagy volumenű – akár kínai – áru ezen a vonalon fog belépni, és innen fog továbbmenni nyugatra.
• Jelenleg 3266 állami beruházás zajlik, 6305 milliárd forint értékben, ebből 3705 milliárd forintot a minisztériuma, az Építési és Közlekedési Minisztérium kezel.
• 2025-ben és 2026-ban újra emelkedni fog a visszapattant beruházások szintje.
• 1451 vasúti kocsi van ma Magyarországon, 5812 autóbusz. És ha bárkit megkérdezünk a Kossuth téren vagy vidéken arról, hogy mi a fontosabb nekik, az út vagy a vasút, akkor az emberek többsége az utat fogja mondani.
• Az állam 1100 milliárd forintot költ a MÁV-ra és a Volánra. Ennek az összegnek 70 százaléka költségvetésből jön, 30 százalékát a lakosság fizeti.
• A Fidesz-kormány által hozott törvények 2-4 százalékkal drágítják meg a lakáspiacot, de Lázár szerint még így is 15-20 százalékkal fognak gyarapodni a lakásépítők, így aztán „nem kell panaszkodni”.
• 2010-ben 275 ezer ember dolgozott az építőiparban, 2024-ben 391 ezren.
• 2023-ban a legnagyobb magyar vállalatok közé az építőiparban befért a Bayer és Mészáros Lőrinc cége is.
• Debreceni magyar vállalkozóktól személyesen kérdezte meg, hogy mi az oka annak, hogy a kínai és török szereplőkkel szemben nem ők nyernek, mire azt a választ kapta, hogy egy kínai munkavállaló 65-70 órát dolgozik egy héten, a magyar meg 35 órát, ennek pedig érdemi hatása van.
• 2025 első negyedévében meg fog jelenni egy rendelet arról, hogy a beruházások győztesének kiválasztásánál ne csak az legyen a szempont, hogy ki adta a legalacsonyabb árajánlatot.
• „Magyarországon nincs annyi pénz, amennyi kastély”, ezért kínálják őket privatizációra. Lázár szerint a kastélyokra a Richternek vagy a Mol-nak például van pénze, a megegyezés pedig az, hogy a kastélyokat 60 napot használhatják saját célra, a többiben ki kell nyitniuk. Augusztus végével nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődött a Lázár János egyik szívügyének számító kastélytörvény végrehajtása, aminek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható lesz. Ezekben – egyelőre – nincs benne a kocsordi Tisza-kastély, de a Mi Hazánk-os Apáti István javaslatára Lázár most azt mondta, „abszolút támogatja” a kocsordi kastély felújítását, meg fogja nézni a lehetőségeket.
• Lázár szerint bárki nyeri meg 2026-os választást, az utána következő években csak azokat a beruházásokat tudja megvalósítani, amiknek már most megvannak a kivitelezési tervei. Amire nincs terv, az nem fog tudni megvalósulni.
• Nagy vita volt a kormányban a Mi Hazánk javaslatáról, hogy a készpénzhasználatot alaptörvényi szinten védjék meg, ez eddig nem történt meg, de Lázár továbbra is nyitott a dologra.