Jellinek Dániel: Nem tervezem eladni az Auchant kormányközeli köröknek

• Novemberben derült ki, hogy Jellinek Dániel csoportja, az Indotek négy év huzavona után tényleg beszáll a magyar Auchanba, a milliárdos célja, hogy a tulajdonosváltáson átesett cég a harmadik legnagyobb szereplő legyen a szektorban. Azt mondja, öt év múlva is nála lesz a cég.
• Közben az üzletember ellen vádiratot nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség a Fővárosi Törvényszékre, miután Jellinek magára vállalta az apjára és apja kollégájára rótt vádakat egy kiterjedt áfacsalási ügyben. Az ügyészség az eljárásban mértékes indítványt terjesztett elő, ez alapján Jellineknek 250 millió forintos pénzbírságot kell majd fizetnie.
• A Gellért Szálló eladásának a milliárdos szerint prózai magyarázata volt, azért szállt ki, mert jó áron vásárolt, Tiborcz István, Orbán Viktor veje pedig szerinte a saját koncepciója alapján sikeresebb üzletet tudott belőle csinálni.
• Nem azért vásárol, hogy utána Tiborcznak adjon el, mondja, a partnereit üzleti alapon választja meg. A miniszterelnök vejével ma már ritkán egyeztet, de a személyes viszonyuk továbbra is jó.

Négyéves folyamat zárult le nemrég, az Indotek csoport tényleg beszáll az Auchan hipermarket-hálózatba. Amennyire tudtuk követni, sokszor változott az üzlet struktúrája. Hova jutottak el végül?

A cégben 47 százalékot vettünk és az összes irányítási jog is átkerült hozzánk december 1-el. Négy igazgatósági tagból hármat mi jelölünk, és a felügyelőbizottságban is többségben leszünk. De a francia Auchan anyavállalat tulajdonos marad és 20–25 évig a márkanév sem változik. A nemzetközi beszerzést, informatikát, know-how-t továbbra is igénybe tudjuk venni.

Vagyis a jövőben sem a magyar menedzsereknek kell a globális élelmiszergyártókkal tárgyalni, ezt a franciák irányítási jog nélkül is vállalják?

Igen, illetve a know-how is fontos, mert az élelmiszerkereskedelem is egy szakma. A helyismeretünk, az agilitásunk, az agresszívabb növekedési elképzelésünk végül oda vezetett, hogy az irányítási jog átkerül hozzánk.

Mi tartott négy évig? Mi változott az eredeti felálláshoz képest?

Amikor először megállapodtunk, arról volt szó, hogy 47 százalékunk lesz az élelmiszer-kereskedelemben, de az ingatlanokban, így az úgynevezett korzó hasznosításában is. Utána volt olyan verzió, hogy az ingatlanokat teljesen megvesszük, de az élelmiszer-kereskedelemben marad a 47 százalék. Viszont bizonyos feltételekben, így az üzleti tervben még ekkor sem tudtunk megállapodni. A helyzet feloldása végül az lett, hogy a miénk lett az irányítás.

Nyilván, ha önnel interjúzunk, akkor relevánsabb kérdés lesz, hogy önnek mi a motivációja ezzel az üzlettel, de kezdjük a francia partnerrel! Miért jó az a franciáknak, hogy többségük van, de nem ők irányítanak? Van erre példa máshol is a csoport életében?

Igen, az Auchant tulajdonló Mulliez csoportnak a Közel-Keleten és a Távol-Keleten is van több hasonló együttműködése. Fogalmazzunk visszafogottan, a magyarországi eredmények nem voltak elég jók. Ez egy olyan üzlet, ahol a volumen számít, és az Auchannak nem megfelelő jelenleg a piaci részesedése. Bár nyereséges volt a cég, csak éppenhogy.

Úgy néztük a cégregiszterben, hogy nagyjából nullszaldós évet zártak. Igaz, ebben benne van az extraprofitadó is.

Az mindenkit sújtott. Az adó valóban nehézség, de nem ez volt az egyetlen problémája az Auchannak.

Említette, hogy ön agilisabb volt, mint a franciák. Ezt mire alapozta?

A magyar piacon vannak a sikeres diszkontok, a Lidl, a Penny, az Aldi. Az Auchan nem diszkont, nagy választékkal dolgozik. Azt gondoljuk, hogy a jövőben megfelelő informatikával jobban lehet optimalizálni a készleteket. Mondok egy példát! Ha valaki Kozel sört keres, lehet, hogy a sörön éppen nem keresünk, de ha kimutatjuk, hogy a Kozel-vásárlók kosárértéke nagyobb, arra érdemes odafigyelni. Vagy például a mesterséges intelligencia segítségével rengeteg költséget tudunk majd megtakarítani, növelni tudjuk a hatékonyságunkat, és jobb vásárlói élményt tudunk majd nyújtani.

Olcsó Kozellel kell ebben a példában becsalogatni a vevőket?

Az is lehet, hogy máshol nincs is ilyen sör, és érdemes tartani.

Hallottunk olyat is, hogy az önkiszolgáló pénztáraknál egyedül az Auchanban nincsen mérleg. Máshol van ilyen, ami jelez, ha a mért áru és a címke nem egyezik.

Erről nem tudok. De az biztos, hogy sok feladatunk lesz.

Milyen jövőbeli üzletméretekben gondolkodnak?

Azt tervezzük, hogy lefedjük az országot hipermarketekkel, és azokra szeretnénk majd kisebb boltokat felfűzni, részben franchise rendszerben. És nagy hangsúly lesz az online értékesítésen.

De van már online értékesítés és házhoz szállítás…

Igen, de jobban és olcsóbban szeretnénk csinálni.

Bármi publikus a számszerű üzleti terveikből?

Azt szeretném, hogy a harmadik legnagyobb szereplők legyünk 15 százalékos piaci részesedéssel, ez nagyjából a jelenlegi piaci tortánk megduplázása.

Személy szerint mi motiválta ebben az ágazatban? A magyar kormány elég támadóan lép fel a külföldi láncokkal szemben, de a különadók miatt sem ez a legszexibb üzlet. A kormány tagjai, így Nagy Márton és korábban Lázár János gyakran elmondja, hogy a teljes mezőgazdasági vertikum sikerének az alapfeltétele, hogy az ellátási lánc végpontján, a kereskedelemben is jó lenne a több magyar tulajdon. Mi volt a fő motivációja? Talán éppen ez a kormányzati igény?

A saját ingatlan-portfóliómmal is volt egy érdemi szinergia, hiszen Magyarországon az Indotek legnagyobb kereskedelmi ingatlantulajdonos. Ez mindenképpen egy motiváció. De a legfontosabb most is az volt, hogy jó áron vásároltam, és olyan célpontot találtam, ahol tudjuk érvényesíteni a helyismeretünket és a tudásunkat, tapasztalatainkat. Én abból keresem a pénzemet, hogy jó áron veszek, a megvett vállalatot vagy ingatlant átpozícionálom, feljavítom, és utána vagy megnövesztem, vagy eladom.

Hogy indult a kapcsolat, ki keresett meg kit?

A cég a bérlőnk volt, vagyis volt személyes kapcsolatunk. Megkérdeztem, hogy nem akarnak-e eladni a tulajdonukból.

Ez a félig magyar és félig külföldi tulajdonlás vajon milyen megítélés alá eshet? Ki szokta kérni a gazdaságpolitikai döntéshozók véleményét egy-egy nagy üzletéről? Ez a támogatott, tűrt vagy tiltott kategória alá esik?

Nem tudom, hogy melyik kategóriába fogunk esni.

Nem szokott ilyenekről beszélgetni a kormányzati képviselőkkel?

Nem igazán.

Akkor tényleg nincs arról elképzelése, hogy az Auchannak milyen lesz a státusza a kormánynál a tulajdonosváltás után?

Az biztos, hogy eddig nem voltak túl sikeresek azok a magyar szereplők, akik sok lehetőséget kaptak.

Nagy Márton is ezt mondta november közepén egy lakossági fórumon, de ő az Auchan működését is a negatív példák között említette…

Igen, és szerintem igaza van a miniszter úrnak. A koncepciónk teljesen új lesz, az online-t mindenképpen szeretném előrébb helyezni, ez más, mint a diszkontok stratégiája, de más, mint a régi nagyok modellje. Más pályán szeretnénk versenyezni. A diszkontban nem tudunk jobbat csinálni, mint a Lidl vagy a többiek. De pont ez az Indotek üzleti filozófiájának lényege: nem ugyanazt akarjuk csinálni, mint a többiek, hanem valami mást, ami jobb, kényelmesebb a vásárlóknak – innovatív, ugyanakkor olcsó és így sokak számára elérhető.

Hosszú távon mi a terve? Számíthatunk arra, hogy 5 év múlva is ön lesz a tulajdonos, és nem adja el kormányközeli köröknek?

Igen. Nem tervezem eladni, ahogy nem tervezek tulajdonostársat sem bevonni.

Az elmúlt két-három hétben talán az Auchannal szerepelt a legtöbbet a médiában. De emellett volt egy számlavásárlási, számlacsalási ügye is a csoportjának. Néhány éve az egyik cége befogadott fiktív számlákat, majd az édesapjánál házkutatást tartottak. Nemrég jelezte, hogy nem az édesapja és nem is a kollégája volt a döntéshozó, ha tetszik, magára húzta az ügyet. Azt is olvashattuk, hogy gyanúsított lett. Hogy áll most ez az ügy?

Ez egy nagy cégcsoport. Sok szállítónk van, sok számlánk keletkezik, lehet, hogy nem voltunk mindig maximálisan körültekintőek. De nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor nyilvánvaló lett számomra, hogy olyan vállalkozástól van számlánk, ami, fogalmazzunk így, nem transzparens az adózásban, kivettük a könyvelésből, önrevíziót rendeltem el és minden adót megfizettünk. Az a meggyőződésem, hogy ha valaki hibázik, akkor vállalnia kell a felelősséget érte, legyen az bármennyire nehéz vagy kellemetlen. Én ezt tettem.

Önök vették észre, vagy a hatóság?

Egy évvel azelőtt, hogy a NAV megkeresett minket, már megtörtént az önrevízió és az adóhiány megfizetése.

Kiderült, hogy mi történt? Voltak emiatt számonkérések, kirúgások, felelősségre vonások?

Nyilván volt ilyen. Utólag mindenki okosabb, az akkori történések részletei később fontossá válnak. Én a magam részéről levontam a megfelelő konzekvenciákat, amelyek segítettek abban, hogy a cégcsoport működése jobban szabályozott lett. Kicsit azt is remélem, hogy a felelősségvállalásom jó példa lehet más cégvezetők számára is.

De mi történt? Valaki lopott?

Nem szeretnék belemenni a részletekbe, mert ez alapvetően a folyamatban lévő eljárás tárgya, és az ügyvédem tanácsát megfogadva nem szeretném egy újságcikkel befolyásolni a bírósági eljárást. Azt elmondhatom, hogy vallomásaimban az ügyészség és a NAV részére mindent feltártam. Szerintem a lényeg az, hogy a számlákat jóval az eljárás megkezdése előtt kivettük a könyvelésből, befizettük a forgalmi adót, a nyereségadót, sőt én még a személyi jövedelemadót is, mintha én vettem volna ki a pénzt a cégből. Egyébként a törvény ilyen esetben megengedi a büntetés korlátlan enyhítését. Úgy vélem, ennek is köszönhető, hogy az eljárásban az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványt terjesztett elő, ami azt jelenti, hogy a bíróság előtt elismerve a cselekményért való felelősségemet, pénzbüntetést kell majd fizetnem.

Ez már megszületett? Kapott egy ilyen ajánlatot?

Nem ajánlatnak hívják, és ezt fontos is tisztázni. Jelentkeztem az ügyészségnél, vallomást tettem, és jóval korábban az adóhiányt megtérítettem. Nem volt vádalku, ha ilyenre gondol. A számomra kézbesített vádban egy úgynevezett mértékes indítvány van – ahogy az ügyvédemtől tudom, ez megszokott –, ebből tudom, hogy pénzbüntetést kell majd fizetnem, aminek az összege 250 millió forint lesz. Azért ilyen nagy az összeg, mert a büntetést a vonatkozó jogszabályok szerint részben a vagyoni helyzetem alapján állapítják meg.

Magánszemélyként kell fizetnie?

Igen, magánszemélyként. A pénzbüntetés megfizetése csak így történhet. Ez független attól, hogy a cégcsoport különféle adókban befizet évente több 10 milliárd forintot.

Az, hogy nagy a cégcsoport és sok a számla, még nem magyarázza meg, hogy mi történt. A gyilkosok sem mondják azt, hogy oké, egyet elkövettem, de 8 másik milliárd embert meg nem öltem meg. Mi lehet egy ilyen számlázás célja? Nyereségcsökkentés, készpénz-felszabadítás, vagy önt lopták meg? Azért nem gondolnánk, hogy a könyvelője úgy dolgozik, hogy na, ennek csak 51 millió az áfatartalma, nem is ellenőrzöm, hogy micsoda.

Ahogyan megtanultam ebből az esetből, az is elég, ha valaki belenyugszik abba, hogy a cselekménye adóhiányt eredményezhet. De mint mondtam, egy újságcikk szintjén most csak ennyiben szeretnék ebbe belemenni. A lényeg, hogy befizettük az adóinkat, tisztáztam a 73 éves apukámat. Hamarosan lezárulhat az ügy.

Mikor?

Arra számítunk, hogy néhány hónap múlva.

A folyamat vége tehát egy pénzbírság. Hogy lehet, hogy csak ennyi a következménye egy költségvetési csalásnak?

Ez a törvényi rendelkezés. Ahogy tudom, nem mindegy az, hogy valaki számlát állít ki vagy ilyet befogad. Egyébként ez a pénzbüntetés majdnem a maximuma annak, amit a törvény lehetővé tesz. Nyilván az önkéntes feltárás, a térítés olyan körülmények, amelyet mérlegelnek.

De ha így van, akkor miért egyezett meg? Nem lehetett volna ezt a bíróságon is felhasználni?

Említettem, hogy nem volt megegyezés az ügyészséggel. Amikor a feltárás mellett döntöttem, azt az motiválta, hogy derüljön ki a valós felelősség és ne más vállalja azt. Ezt a bíróságon már késő lett volna megtenni.

Az ügyről kiadott közleményükben azt írták, szigorodott a teljesítésigazolás folyamata. Ez mit takar? Ki fogja ez védeni a hasonló eseteket?

Nagyon remélem, hogy igen. Megváltoztattuk a teljesítésigazolási rendszerünket és az előzetes szállítói kvalifikációt is. Mindent megteszünk azért, hogy még egyszer ne kerüljünk ilyen helyzetbe.

Volt egy másik ügy, amivel kapcsolatba hozták: egy európai uniós pályázati csalást elkövető cég ügye, amit az egyik pénzkölcsön nyújtásával foglalkozó cége hitelezett. Érinti ezt az ügyet a mostani megállapodás?

Nem, az egy régen lezárt ügy, de a mostani vádiratban ennek ellenére szerepel az eset, mert anno a hatóság felelősségre vont a kölcsönügylet kapcsán. Az az ügy arról szólt, hogy az egyik pénzügyi vállalkozásunk kölcsönt nyújtott egy adósnak, akit én személyesen nem is ismertem. Az adós ebből a kölcsönből önerőt biztosított egy EU-s pályázathoz, és az ebből érkező pénzt utána ellopta. A vád arról szólt, hogy a pályázatot a mi segítségünkkel tudta megvalósítani. Mérlegeltem a helyzetet, és elfogadtam az ügyészség által ajánlott egyezséget. Így a beismerésre tekintettel kétéves büntetés alól kaptam előzetes mentesítést. Ez lehetővé tette, hogy lezárjam az ügyet, és megőrizzem a tiszta erkölcsi bizonyítványomat.

Gyakran elmondja, hogy sok mindenkivel üzletel és kerül üzleti kapcsolatba, azokkal is, akik most, fogalmazzunk úgy, gyorsabban növekednek. A legfeltűnőbbek a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal kötött üzletek. Ezek közül néhányról, például a Gellért Hotelről és a Sofitelről korábban a Válasz Online-nak azt nyilatkozta, hogy tartós befektetésnek szánja, később ezeket eladta Tiborcz Istvánnak. Hogyan látja most ezt a kapcsolatot? Lehet még azt mondani, hogy Tiborcz István egy a sok ember közül, akikkel üzletet köt? Vagy elfogadja már az „ingatlanpiaci előkóstoló” titulusát, miszerint úgy vásárol ingatlant, hogy az később Tiborcz Istvánhoz kerül?

Tizenkét országban vagyunk aktívak, évente több száz tranzakciónk van, ezeknek a töredéke volt olyan üzlet, ahol Istvántól vettünk vagy neki adtunk el. Érthető, hogy ezek nagyobb feltűnést keltenek, mint bármilyen más tranzakció. Például a Gellértnek az a prózai magyarázata, hogy Istvánnak teljesen más elképzelése volt, egészen más szegmens, ahova ő lőtt, mint amiben mi jók vagyunk. Azért szálltam ki, mert jó pillanatban, jó áron vásároltam, ő pedig a saját koncepciója alapján sikeresebb üzletet tud csinálni belőle, mint én tudtam volna. Mi pedig a megkeresett pénzből olyan befektetéseket valósítunk meg, amiben mi tudunk jó üzletet kötni.

De hogy néz ki a folyamat? Mielőtt vásárol, nem egyeztet azokkal, akik később beszállnak? Vagy van egy olyan szerepe, hogy közösen gondolkodnak, mondván, az első fázisban ön a jó, de mindig látja az exitlehetőséget, mert Tiborcz Istvánnak vélhetően van hitellehetősége, forrása?

Egyáltalán nem. Minden akvizíció előtt készül egy üzleti terv, ha a tervről időközben kiderül, hogy nem megvalósítható, vagy érkezik egy ajánlat, ami alapján az adott projekt összes kockázatát is figyelembe véve a legmegfelelőbb döntés az eladás, akkor kiszállunk.

Milyen gyakran egyeztetnek?

Mostanában elég ritkán, mert kevés az üzleti kapcsolódás, de a személyes, emberi viszonyunk jó.

Tavaly megjelent egy többrészes cikksorozat a G7-en az ön és Tiborcz István közötti kapcsolatról, amire azóta sem reagált. Egészen addig rendre cáfolta a feltételezéseket, mondván, sima üzleti kapcsolatról van szó, és több száz tranzakcióból elenyésző arányt tesznek ki a közös ügyletek. A G7 első cikkének a fő állítása az volt, hogy három év alatt 27 milliárd forintnyi osztalék került át osztalékelsőbbséggel egy pécsi cégen keresztül az önök cégcsoportjától Tiborcz Istvánéhoz. Ez az ügy ön szerint nem pont azt bizonyítja, hogy jóval szorosabb kapcsolat is van önök között?

Nem. Ez egy teljesen legális tranzakció volt. Osztalékot fizettünk a befektetőknek, teljesen szabályosan, egy olyan ügyletből, amihez az államnak nem volt semmi köze.

Az világos, hogy nem volt illegális az ügylet, de nem is erre utalt a kérdés.

A G7 ebből az ügyből azt próbálta kihozni, hogy ez valamiféle kifizetés volt István felé.

Akkor mi volt?

Osztalékfizetés volt a tulajdonosoknak. Egy transzparens, és még egyszer mondom, az államhoz nem kötődő tranzakció. Nem Istvánhoz ment az osztalék, a G7 összerakott valamit, az üzleti titokra tekintettel nem mindig lehetséges vállalati döntéseket jól elmagyarázni.

De a láncolat, amit levezettek, konkrét számokkal és nagyon pontosan stimmelő százalékokról szólt. Ez nem volt reális?

Mivel ebben a történetben több, tőlem független vállalkozás is fontos szereplő, és nem vagyok felhatalmazva, hogy a nevükben beszéljek, ezért ezt nem tudom kommentálni.

Azt mindenesetre fontos lenne tudni, hogy cáfolja-e a cikk tartalmát, és ha igen, melyik részét.

Az üzleti titok, hogy ez pontosan milyen tranzakció volt, és ezekben kik milyen arányban voltak részesek. De amit egyértelműen tudok cáfolni, az a G7-nek az a sejtetése, hogy ez valamilyen más ügyben volt kifizetés.

Tehát, ha jól értjük: volt valamilyen üzleti helyzet, amit szándékosan vagy nem szándékosan úgy oldottak meg, hogy találtak egy olyan formulát, amivel az egyik tulajdonos osztalékelsőbbségi helyzetben jutott jövedelemhez.

Nem kerestünk ilyen formulát. Egy létező, bevett gyakorlat a világban mindenhol, hogy vannak osztalékelsőbbségi, szavazatelsőbbségi részvények. Az Indotek Zrt.-ben például az 1998-as alapítástól kezdve van elsőbbségi részvényem.

De volt valami speciális oka, hogy ezekben az üzletekben ilyen struktúrát választottak?

Nem volt olyan oka, hogy el akartunk volna rejteni valamit.

Közben viszont már addig is sokszor megkapta, hogy a Jellinek–Tiborcz kapcsolat nagyon sejtelmes, intenzív, tehát pusztán ezzel az okkal is lehetett azt mondani, hogy nem akarja a cégregiszterben viszontlátni a nyomokat.

Annak adom el az üzleteimet, aki a legtöbbet fizet érte. Amikor eladtam a Gellértet, azon az áron adtam el, amennyiért a külföldi befektetők is vásároltak volna.

Akkor ez egy tranzakciónak volt az elszámolása? Azért hozta ezt a példát?

Nem. Arra válaszoltam, hogy nem azért vásárolok valamit, hogy azt eladjam Tiborcznak, hanem azért, hogy azon pénzt keressek. Mindenképpen szeretném eloszlatni azt a képzetet, hogy elsősorban egy család, vagy egy vélelmezhető politikai háttér alapján keresünk partnereket. Én nem faji, vallási, nemzetiségi, rokoni, hanem kizárólag üzleti alapon választom meg a partnereimet.

Ha nem értett egyet a cikksorozat tartalmával, akkor miért nem volt helyreigazítás, hivatalos közlemény, amiben cáfolja az állításokat?

Sokszor lehet olyat állítani egy cikkben, amit utána nem lehet perelni. Ha valaki leírja azt, hogy „azt hallottam, hogy”, és nem egy állítást ír le, azt nem lehet perelni.

De ebben a cikkben nem „azt hallottam, hogy” állítások voltak, hanem egy pénzügyi beszámolók alapján felállított lánc, és további kiegészítések, például hogy ugyanaz a könyvvizsgáló csinálta az összes, az ügyben szereplő cég beszámolóját. Több olyan állítása volt a cikknek, amiről nehezen feltételezhető, hogy csak véletlen egybeesés. Ezért kérdezzük, hogy ha ön szerint cáfolható volt a tartalom, akkor miért nem volt következménye?

Nem volt célunk, hogy ez az ügy sok produktív erőforrást elvegyen az üzlettől. Voltak benne feltételezések, utalgatások, amik összességében félrevezetőek lehettek. Pont.

Továbbra is nagyon aktív az Indotek külföldön. Mennyire bővül ez a nemzetközi portfólió?

Ez most a fő fókusz, a személyes időm 90 százalékában külföldi dealekkel foglalkozom. Tizenkét országban vagyunk jelen hotelekkel, retaillel, logisztikával, és vállalatokat, illetve fedezetkövetelés-csomagot is veszünk. Lengyelországban, Spanyolországban és Olaszországban vagyunk a legaktívabbak.

A személyes vagyona mennyiben tolódik el most külföld felé? Hány százaléka lehet most külföldön, és mennyi itthon?

Az Auchannal ez ideiglenesen át fog rendeződni, most azt mondanám, nagyjából a 30 százaléka van külföldön és 70 Magyarországon. A terv az, hogy a profitunk 70 százaléka külföldről jöjjön, – és nem úgy, hogy a magyar csökken, hanem azáltal, hogy külföldön vásárolunk. De a befektetési ügyekért felelő csapatunknál húsz ügyből átlagosan egy a magyar, és 19 a külföldi.

És a Stryker család részesedése?

Őket kivásároltam néhány éve, bár vannak még közös befektetéseink külföldön, és a family office vezetője benne van a tanácsadó testületünkben.

Rengeteg cég van a nevén, megöli az Opten gráfrendszerét, ha az ember rákeres. Honnan jönnek a holland, olasz, ausztrál városokra utaló társaságnevek? Olyanokat választ, ahol már járt? Vagy rábök a térképre?

Nem én találom ki ezeket, csak ez volt a kérésem a jogászok felé. Semmi tudatosság nincs benne azon túl, hogy imádom a földrajzot és a történelmet.

És ezeket hogyan látja át?

Hát, ez olyan, mint hogy ön tudja, hogy a Milannak 1978-ban ki volt az edzője. Én pedig átlátom a cégeimet.

Továbbra is 16 órát dolgozik? Van hobbija?

Teniszezem, rengeteget olvasok, és van négy gyerekem, akikkel igyekszem időt tölteni. De valóban sokat dolgozom, és szeretem is ezt csinálni.

Volt egy olyan fázis, amikor úgy tűnt, hogy magánbefektetőként az élére áll a Budapest Airportról szóló tárgyalásoknak. Végül egy teljesen más konstelláció született. Hogyan esett ki ebből a történetből?

Én a covid alatt néztem ki a Budapest Airportot, amikor gyakorlatilag nem funkcionált. Tettem rá egy agresszív ajánlatot, amit az eladók elutasítottak. Sokkal később feltűnt az állam, de akkor már fel sem merült, hogy beszálljak.

Amikor tárgyalt, az állam nem is volt benne a csapatban?

Egy idő után benne volt a Mol, és bekerült az állam is. De nagyon messze voltunk korábban egymástól az eladókkal, aztán a covid kezdett feloldódni, és az eladók nem voltak hajlandóak olyan áron eladni, ahol magánbefektetőként érdekes lett volna ez az üzlet.

Van véleménye a végül megvalósult tranzakcióról? Túlárazott vagy reális az állam által fizetett 3,1 milliárd eurós ár a covid utáni körülményekben?

A Budapest Airport nagyon fontos stratégiai befektetés és mint ilyen, igen jó üzlet az államnak.