Aki ma polgármesterként terveket készít, az a felelőtlen

A legfontosabb kérdés az volt a polgármesterek számára, hogy György István államtitkár tájékoztatóján kikérik a véleményüket, vagy már készen is van a kormányzat Versenyképes Járások Programja. Megtudtuk, hogy a program terve már 99 százalékban készen van, és azon nem lesznek változtatások – válaszolta Király László, Deszk, a Szegedtől 10 kilométerre lévő, 4200 fős falu polgármestere a Telex kérdésére.

Király László szerint az új elvonás a kistelepüléseken a túlélés kárára megy, jó példa erre az általános béremelkedés. A bérek növekedése örvendetes, ha a dolgozók szempontjából nézzük, de az önkormányzatnak ijesztő, hogy egyre magasabb fizetéseket kellene adni a semmiből a munkatársaknak. A faluban nincs miből folyamatosan emelni a béreket, és attól lehet tartani, hogy a képzett dolgozók elmennek majd oda, ahol többet kereshetnek. Az önálló gazdálkodás pedig egyre beszűkül, mert az önkormányzatok saját bevételeit a kormány jórészt már korábban elvonta, miközben minden egyre drágább, ami a működéshez kell.

Elvitték a személyi jövedelemadót, elvitték a gépjárműadót, az utolsó lépcső most az iparűzési adó lehet.

Amit a fejlesztésekre a kormány jövőre el akar vonni a településektől a helyi iparűzési adóból (hipa), azt a pénzt a kisebb falvakban eddig sem fejlesztésekre, hanem a működésre voltak kénytelenek költeni – véli Király. A Navracsics-féle terv szerint a jövőben az adónemből befolyt összegnek az a része, ami nem haladja meg a 2024-es szintet, a településeknél maradna, a többit viszont újraosztanák a járásokban pályáztatással. Ennek legnagyobb vesztesei azok a települések lesznek, ahol most bővül vagy még ezután fog bővülni a gazdaság, például új üzemek épülnek.

Király László azt mondta, hogy a pályázatok egy részéről nem túl jók a tapasztalatai. A Magyar Falu Program is szépen hangzott és sokat reklámozták, de a valóságban a járás településeivel együtt Deszk önkormányzata abból csak hatmillió forintra tudott pályázni. A pénzből kátyúkat szerettek volna befoltozni a falu útjain, de aztán kiderült, hogy abból a keretből nem lehet utat javítani, hanem csak új utat építeni.

„Könyörgöm, hány méter utat építsek hatmillióból?! Azt megértem, ha nincsen pénz, de akkor ne reklámozzuk, hogy van, és lehet pályázni.”

Deszknek évente 50-60 millió kellene csak ahhoz, hogy az útjaikat karban tudják tartani, de saját forrásuk nincs rá, így a szükségesnek csak a töredékét tudják erre költeni.

Közben a polgármester úgy látja, hogy az uniós pénzek hiányában pár éve szinte minden támogatás megállt, például vannak pályázatok, amiket 30 nap alatt kellene elbírálni, de fél év alatt sincs válasz.

Király László elmondta, évi 150 millió forint körül van a hipa-bevételük, ha ennek a növekményét, azt a pár milliót elviszi a kormány, azt hiába kapják majd vissza esetleg valamikor egy fejlesztési pályázaton, mert azt a pénzt már nem arra költhetik el, amire nagyon kellene.

Király úgy véli, azért így indította a kormány a Versenyképes Járások Programját, mert jól látható, hogy az EU-tól a legkedvezőbb esetben sem kapunk pénzt 2025 nyara előtt, és közelednek a választások, erősödik az ellenzék, ezért muszáj valamilyen állami pénzt a pályázatokra fordítani.

De ha úgy pályáztatnak, hogy előbb elvesznek, azután abból majd szűkített körben, kevesebbet visszaadnak, akkor az nem lehetőség, hanem elvonás – jelentette ki Deszk polgármestere. Ezt azzal indokolta, hogy az elvont milliók plusz az a pénz, amit a kormány majd hozzátesz, együttesen is kevés lesz arra, hogy mindenki kapjon belőle. A szegedi járásban 13 település van, ezek többsége szeretne különféle fejlesztéseket megvalósítani. Kizárt, hogy mindenkinek jusson – mondta Király László.

Egészségház kellene? Majd máskor

Deszk honlapján olvasható, hogy a korábbi években sikeresen pályáztak fejlesztési támogatásokra és nagyobb beruházásokat is megvalósítottak, például 328 milliós EU-s és állami támogatással építettek saját bölcsődét. Erre azért volt szükség, mert a falu népessége évek óta növekszik, sok új ház épült, amelyekbe fiatal családok költöznek. Persze terveik is vannak, saját egészségházat szeretnének, mert a faluban jelenleg nincsen fogászati rendelő, Szegedre kell bejárni fogorvoshoz. Az egyik nyugdíjaskorú háziorvos a saját magánházában dolgozik, és ha ő nyugdíjba megy, akkor abban a praxisban is másik rendelőre lesz majd szükség, ami nincs.

Deszk új egészségháza 450 millió forintba kerülne, az építési engedélyes terveit a vármegye támogatásával már korábban elkészítették, de aztán kiderült, hogy nincs erre elég állami forrás.

Emiatt egy éve visszavonatták velük a pályázatot azzal, hogy majd 2024-ben lesz keret. Király László szerint az idén ez már nem valószínű, és nem is lehet tudni, mikorra várható állami forrás a deszki egészségügyi beruházásra.

Király azt is elmondta, hogy szerinte borzasztóan rosszul élik meg a polgármesterek, ha azt hallják, hogy ők az önkormányzati bevételüket „el-sörfesztiválozzák” meg „eldajdajozzák”. Ez máshol sem így megy, és náluk biztosan nem igaz, hiszen Deszk költségvetésének mindössze 1,7-2 százalékát fordítják ilyen programokra, és például amikor tűzijátékot csinálnak, azt egy helyi cég felajánlásként mindig kifizeti. Király László emellett úgy gondolja, igenis szüksége van minden településnek kulturális és közösségi programokra. Deszkre már régóta nem hívhatnak meg 5-6 millióért fellépő sztárokat, de a falu művelődési házában folyamatosan zajlanak a kulturális események, és a helyi kisközösségek szervezésében tartanak különféle saját programokat. Ez az igazi összetartó erő egy kistelepülésen – mondta a polgármester.

Algyő újabb százmillióktól búcsúzhat

Egyelőre nem lehet tudni, hogy 2025-ben mennyi lesz Algyő hipa-bevétele, és hogyan alakul annak a 2024-eshez viszonyított növekmény, ami az elvonás alapja, de nem hivatalosan azt a tájékoztatást kapták, hogy 122 millió forintot kellene befizetniük – válaszolta Molnár Áron, Algyő polgármestere a Telexnek. Szerinte a kormánynál csak úgy „hasra ütve” találták ki, melyik településnek mennyit kell majd befizetnie, ami igazságtalan, és kivételezésre adhat alkalmat.

A Szegedtől 12 kilométerre fekvő, 5600 fős, növekvő népességű falu polgármestere sarcnak nevezi a Versenyképes Járások Programja pénzügyi alapját megteremtő állami elvonást. Algyő hipa-bevétele azért magas, mert a területén összesen 660 különféle cég működik, köztük a legnagyobb a Mol Zrt. egyik telepe. Ennek azonban megvan a terhe, amit az ott élőknek el kell viselni: az ipari környezetterhelés, a zaj, a nagy forgalom.

„Három kérdést tettem fel az államtitkárnak, egyikre sem kaptam választ. A felszólalásom talán kicsit feszült volt, azért, mert Algyőt hátrányosan érinti az új elvonás.”

Algyő polgármestere azt kérdezte György Istvántól, hogy a következő években emelik-e majd az elvonást, vagy az állandó összeg lesz? Ez nem derült ki.
A 2025-ös év iparűzési adóját 2026 májusában kell majd a cégeknek bevallani, és 2026 végéig kell átutalni az önkormányzathoz, addig a vállalkozások csak adóelőleget fizetnek. 2025. januártól azonban már érvényes az új állami elvonás, akkortól lehet majd a pályázati programokat kidolgozni. Ezért Molnár Áron szerint előállhat az, hogy az önkormányzatnak korábban kell befizetni a pénzt az államkasszába, mint amikor azt a cégektől megkapja. Hogy ez hogyan működik majd, még nem világos.

Elosztás éles vitákkal

A kormány tervei szerint 1,1 milliárdot lehet jövőre elosztani a Szegedi járásban, ahol 13 település van. A pénzt nagy részét Szeged és Algyő adja majd be a közösbe, de rajtuk kívül több más település is befizető lesz, kisebb összegekkel. Az államtitkári tájékoztatón kiderült, hogy míg a vármegyei közgyűlés elnöke szavazhat, a 2 ezerfős népesség alatti falvak polgármesterei nem szavazhatnak majd a járási pénz elosztásáról. Ezt az érintettek vitatták. Dóc, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván falvakban kisebb a lélekszám 2 ezernél. A járási döntéseket végül a minisztériumban bírálhatják el. Molnár Áron szerint ez nem demokratikus módszer, és kártékony is, mert a pénz elosztása viszályt szíthat a polgármesterek között.

Algyő polgármestere azt is megkérdezte, miért kell a Szegedi járásban ugyanazt a programot és ugyanúgy megvalósítani, mint például egy nógrádi járásban? Hiszen Szeged körül sokkal fejlettebbek a települések, míg Nógrádban a fejlődéstől leszakadó, elmaradott falvak vannak. Támogassa a kormány az elmaradott járásokat, a jól működőkre pedig bízza rá, hogy mit fejlesztenek, ez lenne a jobb megoldás – véli Molnár.

„Ez az egész arról szól, hogy a kormánynak pénzügyi gondjai vannak, és minden pénzt, amit csak tud, be akar szedni.

Ez egy újabb adó, de úgy szebben hangzik, hogy a Versenyképes Járások Programja” – jelentette ki Molnár Áron.

Már nem lesz elég pénzük nagyobb fejlesztésekre

Évek óta emelik az Algyőre kirótt szolidaritási hozzájárulást, az idén 612 millió, jövőre várhatóan 700 millió felett lesz. Ez az állami elvonás már az egyharmada Algyő hipa-bevételnek, ami az idén 1,8 milliárd forint. Mivel az idei év gazdasági szempontból országszerte nem volt igazán eredményes, jövőre várhatóan nem lesz ennyi az algyői hipa-bevétel, csak kevesebb. Az új elvonással együtt már a felét elviszi az állam Algyő pénzének.

A vállalkozásbarát önkormányzati politika sok munkával és alaposan előkészített helyi fejlesztésekkel jár, Algyőnek saját ipari parkja is van. A polgármester most úgy látja, ha elviszi a pénzt az állam, akkor hiába hív az önkormányzat újabb cégeket. Mióta kiderült a Versenyképes Járások Programja, Molnár Áront két cég is megkereste, hogy Algyőre jönnének, de a polgármester kérte, várjanak egy kicsit, amíg kiderülnek a részletek az új elvonásról.

Molnár utóbb úgy értesült, ha valahova új gyár települ, az új cég első évi iparűzési adójából 20 százalékot vesz el az állam, de az még nem derült ki, hogy a következő években ez hogyan alakul. Így nem lehet előre tervezni Molnár Áron szerint, aki ma polgármesterként terveket készít, az a felelőtlen.

Algyőn a magas hipa-bevétel mellett is csak évekig tartó pályázások után sikerült Európai Uniós és állami támogatással, 138 milliós önerővel, majdnem 970 millió forintból felépíteniük egy új, 60 férőhelyes bölcsődét, amely öt új munkahelyet is adott. A Bóbita Bölcsőde 2023 tavaszán nyílt meg, és azonnal megtelt, mert a lélekszám növekszik a nagyközségben, sok fiatal család építkezett ott az utóbbi évtizedekben, többen Szegedről költöztek ki, hogy saját kertes házban élhessenek. A gyerekek nőnek, ezért a mostaninál nagyobb óvoda is kellene. Molnár Áron azonban úgy véli, a növekvő állami elvonások és a közben dráguló önkormányzati kiadások miatt olyan nagyberuházást, mint a bölcsőde volt, talán már nem is tudnának saját erővel megvalósítani.

Szeged jövőre 6 milliárdot ad az államnak

Szeged 2020-ban még 73 millióval kezdett, ám a gyorsan növekvő szolidaritási hozzájárulás címén az idei, várhatóan 19,4 milliárdos hipa-bevételéből már 4,37 milliárdot fizet be az államkasszába, jövőre pedig 5 milliárdot fog betenni – mondta Kovács Tamás gazdasági alpolgármester az önkormányzati Szeged Televízió műsorában.

Kovács Tamás is részt vett az államtitkári tájékoztatón, és szerinte a szolidaritási hozzájáruláson felül jövőre a Versenyképes Járások Programjának szegedi befizetése várhatóan 1 milliárd körül lesz. Szeged gazdasági alpolgármestere azt mondta, a Pénzügyminisztérium már most, előre megállapította ezt az összeget, de emögött nincsen megalapozott számítás, hiszen a leendő szegedi bevételről a pontos adatok majd csak 2026 májusában derülnek ki. Kovács most úgy tudja, ha végül az elszámolásnál az 1 milliárdnál kevesebb lesz a 2024-es szegedi hipa-bevételhez képest a 2025-ös növekmény, akkor a különbözet visszajár majd a városnak, ha pedig magasabb lesz, a többletet elvonja az állam. Addig azonban, amíg megtudják a pontos adatot, a szegedi 1 milliárd elméletileg ott marad az Államkincstárnál.

A Telex emailben megkérdezte Kovács Tamás gazdasági alpolgármestert, mire számítanak az önkormányzatnál a Szeged határában épülő kínai elektromosautó-gyár hipa-bevétele ügyében. Ha a BYD építése a tervek szerint halad, és jövőre elkezd termelni az új gyár, a beindulását követő évtől fizethet majd helyi iparűzési adót, nem is keveset. Ebből a bevétele növekedésére számíthat Szeged – vagy a kormány, illetve mindkettő, a kérdés, hogy milyen arányban. Ha a válasz megérkezik, cikkünket frissítjük.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot is, mit terveznek a BYD leendő hipa-bevételével. Közölték, hogy a KTM vezetői az elmúlt hetekben több mint 1200 településvezetővel konzultáltak a Versenyképes Járások Programról. Azt írták:

„Az országos konzultáció tapasztalatainak értékelése a napokban kezdődött, a Versenyképes Járások Program részletszabályainak kidolgozása még tart.”

Hang nélkül beszélő fejek

A Szegeden október 22-én tartott Versenyképes Járások Programja-tanácskozásról utóbb videó jelent meg György István államtitkár Facebook-oldalán: a képeken látható, hogy az emberek beszéltek egymással, de az nem derül ki, hogy melyikük mit mondott, mert a videó hangja csak kellemes zene, semmi más.

Az önkormányzat lapja, a szeged.hu összefoglalója szerint a konzultáción kiderült: „az államtitkárnak sem tetszik, hogy elvonják az önkormányzatok mára egyetlen bevételét, az iparűzési adót, de őt senki nem kérdezte”. Négy nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter bejelentette: országszerte tartottak konzultációkat, így jövőre be lehet vezetni a Versenyképes Járások Programját.