Azerbajdzsán is csatlakozna a nemzetközi dollárellenes koalícióhoz

Azerbajdzsán érdeklődést mutat a BRICS-hez való csatlakozás iránt – írta meg a Baha.com gazdasági portál. Mi is az a BRICS? Ez ma már egy évente ülésező, jól szervezett gazdasági érdekcsoport, amely olyan komoly terveket formál, hogy egyszer saját közös pénzük lesz, saját fejlesztési bankkal, saját elszámolási rendszerrel, ami jól hangzik, de azért elég távol állnak tőle.

Kik tartoznak ide? A 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína által megalakított BRICS-csoport eredetileg csak BRIC volt a fenti országok angol elnevezésének kezdőbetűiből, de 2011-ben Dél-Afrikát is bevették. Ekkor kibővült az elnevezés az S betűvel. A csoport 2024 elején tovább gyarapodott, amikor Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia is teljes jogú taggá vált, de ekkor már maradt az öt betűs elnevezés.

Azerbajdzsánon kívül elég sokan toporognak még az előszobában, például Szaúd-Arábia, vagy Argentína, de Európából egyedül Fehéroroszország, ami azért valamit elárul a szerveződés orientáltságából.

Ha a hivatalos közleményeket olvassuk, akkor a csoport célja a kölcsönös gazdasági fejlődés, az egymás közötti kereskedés fejlesztése, de valójában alapvető cél az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek visszaszorítása, például azzal, hogy ne domináljon minden kereskedelmi ügyletet a dollár és az Egyesült Államok befolyásolta nagy szupranacionális szervezetek.

Nem kicsi államokról van szó, a BRICS-tagok együttesen a világ szárazföldi területének 30 százalékát és a világ népességének 45 százalékát foglalják magukban (Kínával és Indiával, a két messze legnépesebb állammal ez nem is olyan nehéz), ráadásul az alapító négyes, Brazília, Oroszország, India és Kína a világ tíz legnagyobb országa közé tartozik lakosságszám, terület és GDP tekintetében is.

Ugyanakkor egyelőre azért csak a világ gazdasági teljesítményének a negyedét hozzák ezek az államok létre, és amiben mindenképpen elmaradnak a nagy rivális G7 mögött, hogy nem az ő bankjaik, devizáik, elszámolási rendszereik határozzák meg a világkereskedelmet és a világ pénzügyi elszámolását.

A BRIC-országok hivatalosan ugyan nem szoktak úgy fogalmazni, hogy a dollár ellen harcolnak, de véleményük szerint szükség lenne egy új globális tartalékvalutára, amelynek sokszínűnek, stabilnak és kiszámíthatónak kellene lennie. Csakhogy a világkereskedelemben nem könnyű leváltani a dollárt. Ha egyszer létrejön egy erős nemzetközi pénz, az talán sikeres lehet, de ma a tagállamoknak is gondot okoz, hogy nem tudnak igazán mit kezdeni egymás devizáival.

Lehet, hogy az orosz és a kínai kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottak, de ahol valaki felé elbillen a mérleg, ott jellemzően szükség van a dollárra. Ezt jól példázta például az a helyzet, amikor dubaji bankok próbáltak közvetíteni orosz-indiai olaj- és fegyverüzletekben, ám amikor az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy a közreműködő arab bankokat kizárja a dollárelszámolásból, a dubaji bankok csapot-papot otthagyva visszakoztak.

Azerbajdzsán is speciális világgazdasági játékos, egyre erősebb szénhidrogénipara inkább nyugati orientációjú, de antidemokratikus állama sokszor ütközik a nyugati világgal. Magyarország viszonya a BRICS-hez vegyes, ugyan sok állammal a Nyugat felől nézve nagyon jóban vagyunk, nem csak a most érdeklődő Azerbajdzsánnal, de nyugati mércével Kínával és Oroszországgal is, illetve így voltunk Jair Bolsonaro Brazíliájával is (de ott most változás volt).

Ugyanakkor minden politikai üzengetés és barátkozás ellenére a magyar gazdaság kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai döntően euró- és dolláralapúak, a BRICS még a sokszor unortodox magyar gazdasági vezetésnek is túl egzotikus elképzelés.