Benzinkutas szövetség: Ismét drágul az üzemanyag, de nem magyar okok miatt

A kormány ismét jelezte, nem lát szívesen a regionális átlag feletti hazai üzemanyagárakat, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter július 2-án dörgedelme üzenetet küldött a piacnak. Mind mondta, még mindig érvényben van a korábbi „elvárás”, hogy a kutak áraikat a szomszédos országok szintjén tartsák. „Ennek érvényt fogunk szerezni, vagy úgy, hogy a kiskereskedők megértik és nem játsszák ki ezt az elvárást, vagy úgy, hogy komoly szabályozói lépésekkel be fogunk avatkozni. Nem értjük ezeket az ármozgásokat, hiszen az elvárások, amik az elmúlt hónapban megszülettek, továbbra is fennállnak” – mondta a miniszter.

Július 3-án Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára egy háttérbeszélgetésen magyarázta el, hogy mi történt az elmúlt hetekben a hazai üzemanyagpiacon. Mint mondta, számos negatív változás történt az elmúlt időszakban a kőolajpiacon, amelyek keresleti, kínálati, geopolitikai, időjárási hatásuk miatt hatnak a kőolaj, és azon túl az üzemanyag árára.

A geopolitika dominált

A szakember szerint most főleg a geopolitika események voltak erősek. Április eleje és június első hete között volt egy 20 százalékos kőolajáresés, ezt egy három hetes, viszonylag meredek áremelkedés követett, amit elsősorban a közel-keleti eszkaláció magyarázott, vagyis az, hogy az Izrael-Hezbollah konfliktus miatt Irán is bevonódhat. Irán a szankciók ellenére fontos olajkitermelő, valamint a Hormuzi-szoros lezárásával tudná befolyásolni az olajpiacot.

De azért az olajpiac nemcsak a Közel-Keletből áll, az Egyesült Államokban a hurrikánszezon korai indulása zavart be. A nagyobb hurrikánok kockázata mindig az, hogy a Mexikói-öböl finomítói mennyiségi korlátozást jelentenek be, valamint a kőolaj-kitermelés is csökkenhet. Az amerikai, erősen benzinközpontú gazdaság kiesései mindig magukkal hozzák az európai árak emelkedését is, mert az amerikai kiesést az európai finomítók tudják legjobban pótolni. A Brent-olajár emelkedése mögött ezek a legfontosabb okok.

De miért nálunk, miért nem máshol?

Azt tehát értjük, hogy június első hetét követően a hazai kiskereskedelmi árak emelkedtek. Ugyanakkor Nagy Márton arról beszélt, hogy a régiós átlaghoz képest emelkedett az ár. A főtitkár szerint ez is igaz lehet, de nem szabad elfelejteni a forint árfolyamának a változását, a dollár-forint kurzus az alapanyag és a termékjegyzési árakban is dominál.

A többi országban is volt ilyen hatás, a magyar ár azért lehet mégis magasabb, mert a szabad, vagyis ársapka nélküli piacon azonnal jön a változás, a horvát és a szlovén piacon némi késedelemmel, kéthetes életbe léptetéssel változik az ár, ezek szabályozottabb, a hatóság által kontrolláltabb piacok. Az utóbbi hetekben bevezetett többszöri árazás áresésnél hamarabb hozza el az esést, de emelkedésnél gyorsabban hoz drágulást. Vagyis az emelkedő trendben Magyarország hamarabb emel, de eső trendben gyorsabban ejti az árakat, hiszen rugalmasabb a piac.

Örök kérdés, hogy az elvileg összehasonlítható regionális árak milyen adószinteket tartalmaznak. Magyarországon az év elején nőtt a jövedéki adó. Romániában július 1-től változik a jövedéki adó 10 eurócenttel (közel 40 forinttal), Horvátországban pedig július 2-től mintegy 10-25 forinttal a dízelben és a benzinben. Az Eurostat július 11-i statisztikái már ezt fogják mutatni a főtitkár szerint ugyanakkor összességében erős a piac, ellátás-biztonsági gond most nincsen.

Van, amiben partner a kormány

A nyár az üzemanyagpiacon mindig nagyon erős, ilyenkor többen indulnak hosszabb utakra, nő az üzemanyag-fogyasztás. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos kérdés, hogy milyenek lesznek a nyári leállások. Ha normál mederben zajlanak majd, az nem fog gondot okozni, az esetleges zavarokat pedig majd azok ismeretében lehet értékelni.

Azonban mindenképpen új elem, hogy Ukrajna stratégiát váltott és katonai erővel is elkezdte támadni az orosz finomítói és tárolókapacitásokat, amely generálhat némi hiányt, elsősorban a dízelpiacon. Grád Ottó szerint az is számít, hogy a piac könnyebben kibillenthető az egyensúlyi helyzetéből, mert a szankciók miatt nem olyan könnyű alternatív beszerzési forrásokat szerezni.

A Telex igyekezett arról is érdeklődni, hogy a MÁSZ mennyire tud kommunikálni a kormánnyal, mennyire tudja megosztani a szakmai érveket az NGM-mel. Grád Ottó elmondta, hogy a kommunikáció folyamatos, mint mondta az talán nem üzleti titok, hogy azokban a nemzeti érdeket jelentő kérdésekben, amely a hazai ellátást javíthatja (mint például a horvát tranzitdíjak csökkentése) a kormányzat partner. Vannak persze vitásabb területek is, részben az árak regionális megítélése, részben azok a statisztikai módszerek, hogy a különböző adótartalmú nemzeti árakat hogyan lehet egyáltalán összehasonlítani.