Új versenytörvény készül, a GVH ezután belenyúlhatna nagyvállalatok tulajdonviszonyaiba is

Minimális társadalmi konzultáció után, egy salátatörvénybe csomagolva forradalmian új versenyszabályokat szeretne bevezetni a kormány. A piaci szereplők, szakmai szövetségek és a versenyjogászok csak találgatják, hogy pontosan miért született meg a jogszabály tervezete, maga a versenyhivatal azonban nemzetközi (elsősorban német) gyakorlatot emleget és a szabályozást hasznosnak ítéli a fogyasztók szempontjából.

De vajon van-e a kormánynak testre szabott célja bizonyos ágazatokban? A törvény olyannak tűnik, mint a színpadi díszletek között felbukkanó pisztoly. Ha ott van a díszlet közepén, előbb-utóbb valaki használni is fogja.

Mivel az új szabályok lényege, hogy egy bizonyos vállalati kör, az alapvető jelentőségű vállalkozások (vélhetően bankok, kereskedelmi láncok, fontos alapanyagok gyártói, távközlési cégek) erősebben szabályozhatók, sőt akár azok kényszerű értékesítése is elrendelhető, sokan érezhetik magukat kényelmetlenül. Egy-egy nagy bank, vagy az aktuális konfliktusok tükrében akár a Spar, esetleg Bige László Nitrogénművek nevű műtrágyacége.

De valójában a hosszabb távon gondolkodó, a NER-ben jelenleg jól fekvő cégek is megijedhetnek, hiszen ha egyszer megfordul a politikai széljárás, ezek a cégek is könnyebben kicsavarhatók lesznek a mai tulajdonosok kezéből.

Az új kategória: jönnek az AJV-k

A törvény tervezete itt olvasható. Ez a szöveg definiálja azokat a vállalkozásokat, amelyek a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkeznek. Ők tehát az AJV-k, vagyis az alapvető jelentőségű vállalkozások.

A tervezetet elkészítő igazságügyi tárca mindenesetre látszólag betartotta a társadalmi vitára bocsátás uniós követelményét, március 14-én kitette a honlapjára a szöveget, március 22-ig várta az észrevételeket. Ez valójában az ünnepek miatt csak 4 munkanapot jelentett, egy olyan forradalmian új jogszabályra, ami teljesen újraírja az egy évszázados magyar versenyjogot. A száz év ezúttal nem költői kép, az első ilyen törvény éppen 1924. január 1-én lépett hatályba.

Úgy tudjuk, hogy több szervezet, így az American Chamber of Commerce in Hungary (AmCham), illetve a Magyar Bankszövetség valóban küldött is észrevételeket, de más nagyon negatívan fogalmazott nekünk.

„Ebben a színjátékban nem vettem részt, nem asszisztáltam azzal, hogy elküldöm el az észrevételeimet” – hallottuk egy forrásunktól.

Akik azonban észrevételeztek, arról írtak, hogy nem érthető, hogy mi alapján határoz meg majd a GVH ilyen AJV-címkét, mi alapján lép fel ezen cégek ügyeiben, valamint hogy az érzékeny, akár tulajdonjogot is érintő szabályok nem illeszkednek az alaptörvényhez és az uniós joghoz. Mivel Sulyok Tamás köztársasági elnöknek ebben erős tudása van, izgalmas kérdés lesz, hogy ő mit szól majd a jogszabályhoz.

Mitől lesz valami alapvető jelentőségű?

A jövőben a tervezet alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásban megállapíthatja, hogy a vállalkozás alapvető jelentőségű vállalkozás (AJV). A megállapításhoz vizsgálni kell a vállalkozás

• piaci részesedését,
• pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
• vertikális integráltságát,
• versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,
• azt, hogy a vállalkozás szolgáltatása, vagy az áruja a fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségű-e, illetve
• minden olyan tevékenységét, amely harmadik felek vagy a fogyasztók szempontjából jelentős.

Oké, ezeket kell vizsgálni, csak éppen nincsenek egzakt mutatók, hogy mitől válik valami AJV-vé – panaszkodtak nekünk a szakemberek. Hiányzik a „normavilágosság” – hallottuk, ami azt jelenti, hogy a jogalanyoknak tudniuk kellene, hogy potenciálisan érintettek-e, illetve hogy egyáltalán mégis mi az AJV definíciója. Milyen lesz a GVH vizsgálata, melyik szempontban mi a határérték, melyik szempont milyen súllyal esik latba, valamennyi vagy akár egyetlen vizsgálati szempont alapján alkalmazandó lehet-e az alapvető jelentőségű vállalkozásként való minősítés?

Nem mindegy

Mindezt azért lenne nagyon fontos egyértelművé tenni, mert a GVH az AJV-k ellen durván felléphet. Többek között megtilthatja, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás a saját ajánlatát kedvezőbben kezelje az üzletfelei ajánlatánál (self-preference tilalom), és az üzletfelei által gyűjtött adatokat azok kifejezett hozzájárulása nélkül saját célra felhasználja.

A GVH tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg az alapvető jelentőségű vállalkozás számára az általa üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, annak minőségéről, vagy sikeréről. Eddig akár érthető is lehet, de innen jön a feketeleves.

A legdurvább jogosítvány ugyanis alighanem az, hogy amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében a GVH akár kényszerértékesítést is előírhat. Vannak ugyan ebben lépcsők, de a lényeg, hogy

a GVH kötelezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás tulajdonosait a cégük részben vagy egészben történő értékesítésére vagy a cég átadására,

előírhatja a vezető testületekbe más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését, és kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását.

Viccnek durva lenne

A durvának tűnő, új jogkörökre rákérdeztünk a GVH-nál, amely a törvényt megszavazása esetén alkalmazni fogja. A hivatal a húsvéti ünnepek alatt elküldött kérdéseinkre adott válaszként először is közölte, hogy ő maga nem rendelkezik jogalkotói hatáskörrel, ugyanakkor előzetesen megkapta a szöveget és szerinte az abban szereplő módosítások – az Országgyűlés általi elfogadásuk esetén – „hozzájárulhatnak a Gazdasági Versenyhivatal hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátásához, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez”. Azt is írták, a GVH felkészült a törvényjavaslatban szereplő módosítások gyakorlati alkalmazására.

A versenyjogászok már nem ilyen optimisták. Kicsit szaladjon el a fantáziánk! Ha a Nitrogénművek, mint kiemelt magyar műtrágyagyártó a sok adóterhe vagy a magas gázár miatt nem termel műtrágyát, akkor majd a GVH kötelezheti Bige Lászlót a cége eladására? Vagy ha a cementgyárak felhagynak a hazai termelésükkel, mert a kormány által kitalált szabályok miatt csak veszteségesen tudnának termelni, akkor majd el kell adniuk a cementgyárakat? Mindez persze nemzetközi jogi fórumokon aligha állna meg, de

nehéz nem így érteni a szabályokat.

Egyik forrásunk a közismert, „ez komoly? Mert viccnek durva lenne” – felálláshoz hasonlította a tervezetet, szerinte ugyanis érthetetlen, hogy miért hoznának ilyen törvényt, ha aztán nem akarnák alkalmazni. Ha viszont alkalmazni akarják, akkor kinek a kezéből fogják kicsavarni a cégét? A kritikusok szerint eleve nem világos, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozásként való minősítés milyen esetekben vonhat maga után szankciót. A külföldi befektetők mindenesetre az ilyen szabályoktól elrettenhetnek.

Kire illik?

Próbáltuk a szakemberektől megkérdezni, hogy szerintük milyen cégekre illenek az AJV-k leírásai. Mint hallottuk,

• a bankok,
• a távközlési piac vezető cégei,
• a kiskereskedelmi láncok,
• néhány nagy kitermelő és gyártó, a Mol, a műtrágyagyártó Nitrogénművek, a párszereplős cementpiac,
• a nagyobb digitális és e-kereskedelmi platformok
• és a nagy adatvagyonnal rendelkezők

biztosan ilyen vállalkozások lehetnek. Márpedig tapasztalatunk szerint azt a cégvilágban minden oldalon megértették (még a kormányközeli vállalkozások vezetői is látják), hogy számukra nem kényelmes, ha ilyen hatáskört kap a GVH. Még ha jól is fekszik egy cég a mostani rendszerben, ha a politikai széljárás fordul, akkor egy ilyen törvény ellenük is fordítható. Egy banki példával: az AJV-minősítés bármelyik nagy kereskedelmi bankra ráillik, ha pedig az egyik rezsim nekimegy az OTP-nek, mint piacvezetőnek, lehet, hogy egy következő majd az MBH-t pécézi ki.

A Gazdasági Versenyhivatal egészen mást vár a szabályozástól. „Az alapvető jelentőségű vállalkozássá történő minősítést és az ilyen vállalkozásra nézve kötelezettség kiszabását a tisztességes gazdasági verseny feltételei fennállásának, és az ezt elősegítő egészséges piacszerkezetnek a biztosítása, továbbá a fogyasztók jogainak védelme teszi szükségessé”– írták.

A másik nagy újdonság

Az új szabályokban az is szerepel, hogy amennyiben valaki semmi rosszat nem tesz aktuálisan, de a létezése révén káros versenyfolyamatok tapasztalhatók, a GVH felléphet.

Az ilyen cégek is alapvető fontosságú vállalkozássá minősíthetőek és velük szemben súlyos, tulajdonjog-korlátozó intézkedések alkalmazhatóak, holott magatartásuk nem volt jogsértő.

Ez meg mit jelent? Megint próbáljunk meg életszerű példát találni, gondoljunk a sörpiacra. Lehet, hogy a pár nagy nemzetközi sörgyártó, amelyik dominálja a hazai piacot, éppen nem kartellezett, de ha a kisebb magyar sörcégek úgy érzik, hogy nem jutnak piachoz, akár az is elképzelhető, hogy majd a nagyoknak maguknak kell szerződéseket bontaniuk, vagy neadjisten feldarabolniuk magukat.

Az ilyen trösztellenes, oligopóliumok létrejöttét akadályozó jogi lehetőségekre egyébként van példa máshol is, például az Egyesült Államokban vagy Németországban, csak ezekben az országokban kevésbé merül fel, hogy az intézkedések politikai bekötöttség alapján szelektíven születnének.

Miközben itthon látjuk, hogy mi történt a Ryanairrel vagy a kereskedelmi láncokkal, milyen össztüzet kapnak, ha szálkává válnak a kormány szemében.

Maga a GVH szintén a német mintát említette a Telexnek. A német versenyhatóság az ottani versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen – GWB) alapján szintén jogosult a kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokkal szemben a versenyt veszélyeztető magatartásformákat megtiltani. A GVH szerint pedig a készülő magyar szabályok szinte teljes egészében a német versenytörvény, a GWB vonatkozó szakaszának átültetését jelentik a magyar jogba. A GWB angol fordítása itt olvasható.

A hivatal azzal indokolta új hatáskörét, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás mindennapi működését hátrányosan érintő belső vagy külső ok következtében olyan piaci helyzet állhat elő (például ellátásbiztonság veszélyeztetettsége), amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a hatóság részéről. „A versenyvédelem érdekében a hatóságnak egy ilyen esetben folyamatos ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések a mindennapi tevékenységet hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárítását és a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák” – írták.

Szerkezeti korrekció

Mindenesetre ha a szabályokat tényleg bevezetik, akkor ha ágazati és gyorsított ágazati vizsgálatok után anomáliát észlel a GVH, olyan cégek ellen is intézkedést hozhat, amelyek nem követtek el jogsértést. A monopolisztikus és oligopolisztikus piacokon akadnak ilyen példák, az Egyesült Államokban híres Standard & Oil vagy az AT&T távközlési cég feldarabolása. De hogy szól a magyar passzus? Idézzük a szabályt:

„A GVH a jogsértés tényének megállapítása nélkül megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása hozzájárul a jelentős mértékű és folyamatos versenykorlátozáshoz vagy versenytorzuláshoz, és számára arányos és a versenytorzulás vagy versenykorlátozás megszüntetéséhez szükséges kötelezettséget – ideértve különösen a magatartásra vonatkozó, vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket – ír elő”.

Itt is vannak fokozatos lépések, időbeli adagolások, de a lényeg, hogy a hivatal előírhat magatartásokat (legyen kevesebb ügyfeled) és szerkezeti javaslatokat is tehet (darabold fel magad). Tény, hogy mostanában sokszor alakultak ki erősen koncentrált piacok, gondoljunk a Booking.com, a Facebook, az Uber és más cégek piaci dominanciájára, ezért az EU-ban is felmerült, hogy úgynevezett „new competition tools”-t, vagyis teljesen új versenyjogi eszköztárat vezessenek be – bár az EU ezt végül elvetette.

A kérdés itthon is megint az lesz, hogy majd mi alapján minősít a GVH? Aki nem ért egyet az intézkedéssel, annak hogyan lehet bírósághoz fordulnia, ki fog ehhez érteni?

A megdöbbent piac, az őket képviselő szervezetek sok részletbe kötöttek bele, de azért az alapvető kritika úgy szól, hogy az alaptörvénnyel és az uniós joggal is ütközik, hogy a kormány lehetőséget teremtene a tulajdonjoghoz való hozzányúlásra, miközben mai ismereteink alapján a feltételrendszer sem teljesen világos.

A GVH a tulajdonjog korlátozásával kapcsolatban arról tájékoztatta a Telexet, hogy az európai bírósági joggyakorlat szerint az közérdekből arányosan korlátozható. A hivatal arra is felhívta a figyelmünket, hogy a tulajdonosi jogokat érintő jogosítványok megegyeznek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hasonló pontjaival, vagyis több mint 10 éve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezésére állnak hasonló eszközök.

Elkeseredett piaci reakciók

A szabályok bizonytalanságot tartalmaznak, vélik a leendő szabályozottak, mivel nem érthető, hogy mik az értékelések és a GVH erre vonatkozó eljárásainak a menete: ezek elnagyoltak, nyitott kérdéseket hagynak maguk után. Ha az új szabályok megszületnének, akkor az ország versenyképessége sérülne, az új törvény az innovációra, valamint a fogyasztói jólétére káros hatással lenne, vélik.

Különösen ijesztő, hogy a kormány azt szeretné, hogy akár teljesen tisztességes és hatékony verseny mellett működő piacokon is be lehessen avatkozni – ráadásul egy olyan eljárásban, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal egyszerre értékelné egy-egy vállalat alapvető jelentőségét, és szélsőséges esetben dönthetne arról, hogy annak tulajdonosaira tulajdonrész-elidegenítési kötelezettséget ró. Mindez akár azzal a nem várt következménnyel is járhatna, hogy a végrehajtó szerv akár saját belátása szerint alakíthatná az egyes piacok versenyhelyzetét.

A szakmai szervezetek szerint ebben a formában nem szabad bevezetni a jogszabályt, sokkal pontosabban és sokkal szűkítőbben kellene megfogalmazni a törvényt, ha valóban valamilyen a fogyasztók számára pozitív versenyhelyzet elérése a cél.