Ezért fáj kifizetni már egy pizzaszeletet is – 9 ábra a magyar rekordinflációról

Érdekes adatokat tett közzé a héten a KSH a 2023-as, rekorder magyar infláció összetevőinek alakulásáról. A hivatal interaktív grafikongyűjteményéből kiolvasható, milyen területeket hogyan érintett a drágulás, melyik szolgáltatásoknak nőtt az ára igazán nagyot, vagy éppen hogyan hatott az árstop kivezetése az érintett termékköre.

Az összesített adatból látszik, hogyan ért fel nagyon meredeken a csúcsra a fogyasztói árak növekedése, majd hogyan kezdett ugyanilyen sebesen hanyatlani. Ez persze továbbra sem árcsökkenést, csak fékezett ütemű drágulást jelent, a pénzromlás még most, 2024 elején is 3,7 százalékon áll a legfrissebb adat szerint. Ráadásul van rá esély, hogy ismét élénkülni fog.

Az inflációhoz leginkább hozzájáruló termékeknél nem nagy meglepetés az élelmiszerek és a háztartási energia kimagasló értéke, ahogy az sem, hogy a ruházkodás messze az átlag alatt drágult (nemrég mi is foglalkoztunk vele, hogy az étkezéshez képest irreálisan olcsón lehet új ruhákhoz jutni, hát még ahhoz viszonyítva, mekkora a szektor környezetterhelése).

Termékcsoportonkénti uniós összevetésben is kimagaslik a mezőnyből az élelmiszer, ennek oka a legtöbb elemzés szerint a magyar élelmiszeripar gyenge termelékenységében és az értéklánc bizonyos pontjain (valószínűleg leginkább a beszállítóknál) lecsapódó nagyobb profitban keresendő. Ezen túl a turizmus-vendéglátás árai is durván elszálltak itthon egy év alatt Európa más országaival való összevetésben.

Az inflációt az égbe lökő ételdrágulás sem egyformán érintette az egyes termékeket, az alábbi ábra azt mutatja, miknek ment fel leginkább az ára:

A legfájdalmasabb minden bizonnyal a legalapabb alapélelmiszer, a kenyér drágulása, de ott van a dobogó környékén – sőt, súlyban többet tesz hozzá a teljes inflációhoz – a tejtermékek inflációja is.

Az árstop sokáig mesterségesen fogta vissza a drágulást az érintett élelmiszereknél, elemzők szerint ezzel összességében hozzájárulva ahhoz, hogy a cégek más termékeket drágítsanak és ezeken próbálják visszaszedni a mínuszt – vagyis összességében tovább erősítve az inflációt. A legtöbben arra számítottak, hogy a fék kivezetése után minden árstopos élelmiszer azonnal és durván fog drágulni, ehhez képest az alábbi grafikon szerint egyáltalán nem mindet érintette ugyanúgy az intézkedés. A kristálycukor ára ugyan eszméletlenül megemelkedett, a tojás még olcsóbb is lett, ami mögött a termelői költségek csökkenése lehet a fő tényező.

Érdekes az üzemanyagok árának alakulása a Brent kőolaj árának függvényében. Az ábrán az látszik, hogy korábban egy trendet követett a nyersanyag árgörbéje a benzin és a gázolaj áráéval, majd az üzemanyag-árstop hatására elszakadtak egymástól. Annak kivezetése után aztán egy rövid széttartási periódust követően nagyjából visszatért a korábbi mintázat, de egy korábbinál nagyjából 30-40 százalékkal magasabb szinteken mozognak az árak.

Egyébként annak ellenére, hogy a benzinárstop kimondottan problémás intézkedése volt a kormánynak, és hirtelen és be kellett rekeszteni az egészet, mielőtt országos ellátási hiány alakult volna ki, Nagy Mártonék még mindig nem engedték el teljesen a témát. A miniszter nemrég azt nyilatkozta, van egy megállapodásuk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk. „Ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba” – mondta.

Mint a korábbi ábrán látszott, a tartós fogyasztási cikkek alig drágultak pl. az élelmiszerhez képest, de ezen belül jelentős eltérések voltak az egyes alkategóriák között.

A bútorok és az új autók elég durva áremelkedésen mentek át 2023-ban, ezzel szemben meglepő módon a használt autók még olcsóbbak is lettek a KSH szerint.

A munkaigényes szolgáltatások drágulási trendjének egyértelmű győztese a háztartási berendezések javítása, a KSH szerint ezek a szakik (tehát pl. a mosógép- vagy kazánszerelők) emelték a legnagyobb mértékben az áraikat, de nem sokkal maradt el ettől a lakásjavítási szolgáltatás sem.

És végül egy grafikon, ami megmagyarázza, miért érezhetjük iszonyatosan húzósnak a gyorskaják árait az utóbbi időben. A KSH bontása szerint messze nem a beülős éttermi és a munkahelyi menzák árai lőttek ki a legjobban tavaly, hanem pont az a szegmens, ami korábban aránylag hozzáférhető volt, vagyis a büféáruké.

2024-ben bekapni egy hamburgert, egy giroszt vagy egy pizzát egy random gyorsétteremben már nem az a kategória, mint pár éve volt (vagyis hogy egy átlag fizetésből élőnek azért különösebb gondolkodás nélkül belefért hetente párszor), hanem kezd átcsúszni luxusba, amit csak az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezők engedhetnek meg maguknak ilyen rendszerességgel.

A KSH oldalán az adatok böngészhetők is, továbbá található még néhány, ide be nem válogatott grafikon az energiaárakról, fürdőárakról, távközlési szolgáltatások árairól.