Imádták az elején, most mégis megszüntetik – utánajártunk, miért vezeti ki a Telekom a 4 napos munkahetet

2022. november 23-án nagyszabású sajtóeseményt tartottak a Telekom budapesti székházában. A rendezvény apropója az volt, hogy októberben véget ért a cég négy hónapos tesztidőszaka, amelyben 152 munkatársuk heti öt nap helyett négy nap dolgozhatott. Az eseményen bejelentették: a próba annyira sikeres volt, hogy kiterjesztik 300 dolgozóra, és ha náluk is minden klappol, akkor elgondolkodnak, hogyan lehet folytatni.

Idén februárban aztán, esemény nélkül, egy sajtóközleményben tudatták, hogy a próba második szakaszát lezárták, kiértékelték, és arra jutottak: nem fogják folytatni. Szerintük „a kezdeti pozitív visszajelzéseket követően a felmérések rávilágítottak arra, hogy a hosszú távú tesztidőszak során nem minden terület és kolléga tudta ugyanolyan hatékonysággal ellátni feladatait. Míg a kollégák egy része akadály nélkül oldotta meg a feladatokat az intenzívebb 4 nap alatt, egyértelművé vált, hogy többségük munkája jellege, vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni.”

Ez a magyarázat azért is érdekes, mert másfél éve még a Telekom dolgozói és a cég akkori HR-igazgatója, Friedl Zsuzsanna is azt mondták a Telexnek: a tapasztalatok alapján négynapos munkarendben hatékonyabban lehet dolgozni, és a háromnapos hétvégével jobban ki tudják magukat pihenni a dolgozók. Ráadásul Friedl akkor még arra számított, hogy a négynapos munkahét nagyon vonzó lesz a dolgozóknak, és ha bevezetik, sokkal könnyebben tudnak majd jó munkaerőt felvenni.

A jelek szerint ez nem jött be, úgyhogy most megint megkerestük a céget, hogy kiderítsük, min csúszott el a kísérlet.

Magyarországon egyedülálló kísérlet

A Magyar Telekom 2022 júliusában, 152 dolgozóval indította el a négynapos munkahétről szóló próbát. Akkor a kiválasztott dolgozóknak:

• ugyanakkora maradt a fizetése,
• heti négy napot kellett dolgozni napi 8 órában, munkaidejük tehát hivatalosan 40 óráról 32 órára csökkent,
• a heti egy plusz szabadnapot pedig a hétvégéhez csapva, tehát vagy hétfőn, vagy pénteken kapták meg, a folytonos munkarendben dolgozóknál meg a heti szabadnapok egyike mellé tették.

A projektben a cégen belül négy csoport vett részt, őket szándékosan úgy választották ki, hogy kettő beosztásban dolgozókból álljon (ügyfélszolgálat és műszaki hibaelhárítás), kettő pedig kötetlenebb munkaidőben, feladatalapon dolgozókból (technológiai értékesítési támogatás és SAP-támogatás). Abból indultak ki, hogy ez a négy különböző munkakör viszonylag jól reprezentálja az egész céget, és az ő tapasztalataikból mindenkire érvényes következtetéseket tudnak majd levonni.

Az első próbakörben – nem meglepő módon – a dolgozók imádták a négynapos beosztást, a végén készült felmérésben 90 százalékuk szavazott arra, hogy így folytatná a munkáját. Ez főleg azért tűnt előnyösnek, mert a legtöbben hétvégén tudnak bevásárolni, házimunkát végezni, ügyet intézni, így normál munkarendben csak egy napjuk marad pihenni. A négynapos munkahétnél viszont kettő maradt, ami sokaknak nagyon tetszett.

Ezenkívül az is kiderült, hogy a kísérlet alatt az elvégzett munka mennyisége sem csökkent olyan nagy mértékben. A fix munkaidőben, ügyfélkapcsolatban dolgozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a próba előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt, a más területen dolgozó nem beosztásban lévők pedig, ha nem is mindig 32 óra alatt, de négy nap alatt is ugyanúgy el tudták végezni a rájuk bízott feladatokat, mint korábban.

Az első szakasz sikeres lezárása után kiterjesztették a kísérletet más munkakörökre, például IT-fejlesztőkre is. Annyi változást vezettek be, hogy a beosztásban dolgozók munkahete onnantól nem 32 órás, hanem 36 volt, vagyis négy nap napi 9 órát kellett dolgozniuk. Ekkor azt mondták, hogy a céljuk az úgynevezett 100/90/100-as modell megvalósítása, ahol a dolgozók az eredeti munkaidő 90 százaléka alatt, az eredeti fizetésük 100 százalékáért érik el az eredeti teljesítményük 100 százalékát.

Nem sikerült megvalósítani

A próba második, egy évig tartó időszaka a mostani bejelentés szerint február 29-ével véget ér. A cég szerint „másfél évnyi tesztelést követően világossá vált, hogy nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni vagy munkafolyamati megkötések miatt, a 4 napos és az 5 napos munkarend párhuzamos működése pedig hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene”.

A projekt kudarcának okairól a sajtóközlemény csak röviden ír, ezért rákérdeztünk a cégnél, az pontosan min csúszott el. Válaszuk szerint a következő szempontok voltak a legfontosabbak:

1. A beosztásban dolgozókon múlott. Ahogy a cikk elején is írtuk, a cégben egyszerre próbálták ki a négynapos munkahetet a fix munkaidőben, beosztással dolgozó munkavállalóknál és a feladatalapú munkaköröknél. Mostani tájékoztatásuk szerint az előbbieknél nem volt sikeres a próbálkozás, azt írják, hogy „a műszaki hibaelhárítással foglalkozó, valamint az ügyfélszolgálati területeknél láttuk azt, hogy feladataik összetettsége miatt nem valósítható meg ezeken a területeken a 4 napos munkavégzés ugyanolyan hatékonysággal.”
2. Magánélet, család. A cég szerint „a kollégák egy része azt jelezte vissza, hogy a 4 napban való koncentráltabb, intenzívebb munkavégzés során sérült a munka-magánélet egyensúlya, a családi feladatok ellátása.” Ez a gyakorlatban jelentheti azt, hogy a szülők 9-10 óra munka mellett nem tudnak elmenni a gyerekeikért, vagy nem tudják őket iskola utáni foglalkozásokra vinni. A cég ebben nem tudott olyan megoldást találni, ami egységesen minden munkavállalónak előnyös lett volna.
3. Munkaidő összehangolása. Azt a Telekom már a projekt első szakasza után jelezte, hogy a négynapos munkahét komoly szervezési kihívásokkal jár, hiszen az egy csoportban dolgozók egy része hétfőn, másik része pénteken vette ki a szabadnapját. A jelek szerint erre nem sikerült megoldást találni, azt írják: „a vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása hosszú távon szintén kihívásokat jelentett”.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a kísérlet lezárását úgy értékelte, a munkafolyamatok hatékonyabb szervezésére tettek egy kísérletet a négynapos munkahéttel. Ezt nem folytatják, de keresik az új megoldásokat a munka-magánélet egyensúly támogatására.

Túlmutat önmagán

A Telekom csak 150, majd 300 dolgozóval tesztelte a négynapos munkahetet, de a kísérletre nagyon sokan figyeltek, mert az fontos tanulságokkal szolgálhat más cégeknek is. A Telekomnak több mint 5000 dolgozója van Magyarországon, a multicégek közül az egyik legnagyobb foglalkoztató, így a HR-döntéseik másoknak is irányadóak lehetnek. Most a jelek szerint az lesz irányadó, hogy a négynapos munkahetet Magyarországon (még) nem lehet megvalósítani.

Magyarországon 1984 óta érvényes a 40 órás, ötnapos munkahét, ezt az utóbbi néhány évben kezdték csak megkérdőjelezni. Nyugat-Európában több cég próbálkozik ezzel, de egyelőre nem látszik, hogy ez is el tud-e majd terjedni olyan mértékben, mint a korábban szintén elképzelhetetlennek tartott home office.

A négynapos munkahét megvalósíthatóságáról, előnyeiről és hátrányairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.