A Telekom kipróbálta: meg lehet csinálni a négynapos munkahetet Magyarországon is

• Július és október között a Telekom 152 munkavállalója állt át heti öt napról heti négy nap munkára. A projekt most végződött, a cég szerint olyan sikeresen, hogy februártól közel 300 dolgozóval folytatják.
• A cég hr-vezetőjével beszélgetve kiderült: a feladatalapú munkakörökben sikerült ugyanazt a teljesítményt nyújtani, a projektben részt vevők 90 százaléka pedig megtartaná a négynapos munkahetet.
• A nagy multik közül Magyarországon a Telekom próbálkozott először a négynapos munkahéttel, a kísérletük eredménye pedig az egész magyar irodai munkaerőpiacra hatással lehet.

Június elején jelentette be a Magyar Telekom, hogy dolgozói egy részét négy hónapra, tesztjelleggel, átállítja a négynapos munkahétre, és megpróbálják felmérni, hogyan változik így a teljesítményük. A projektben négy különböző munkakörben dolgozó csoport összesen 152 munkavállalója vett részt, a cégvezetés pedig az ő visszajelzéseik alapján mérlegelné, kiterjesszék-e a gyakorlatot a többi alkalmazottra.

A próbaidőszak júliustól októberig tartott, ami alatt az erre kiválasztott csoportok tagjainak:

• ugyanakkora maradt a fizetése,
• heti négy napot kellett dolgozni napi 8 órában, munkaidejük tehát hivatalosan 40 óráról 32 órára csökkent,
• a heti egy plusz szabadnapot pedig a hétvégéhez csapva, tehát vagy hétfőn, vagy pénteken kapták meg, a folytonos munkarendben dolgozóknál meg a heti szabadnapok egyike mellé tették

A négy csoportot szándékosan úgy választották ki, hogy abból kettő beosztásban dolgozókból álljon (ügyfélszolgálat és műszaki hibaelhárítás), kettő pedig kötetlenebb munkaidőben, feladatalapon dolgozókból (technológiai értékesítési támogatás és SAP-támogatás). Ezzel azt akarták biztosítani, hogy reprezentatív eredményeket kapjanak mind a kétféle munkakörben dolgozók teljesítményéről.

Nem csak a munkavállalóknak jó

A cég mostanra elemezte ki a négy hónap tanulságait, és azt egyértelműen sikeresnek találták.

Aki dolgozott már életében, kitalálhatja, hogy a Telekom munkavállalói kifejezetten értékelték a munkaidő-csökkentést, a most nyilvánosságra hozott eredmények alapján pedig a cégvezetés is elégedett az eredményekkel.

Ezek alapján a fix munkaidőben ügyfélkapcsolatban dolgozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt a négynapos munkahét bevezetése után, a más területen dolgozó nem beosztásban lévők pedig, ha nem is mindig 32 óra alatt, de négy nap alatt is ugyanúgy el tudták végezni a rájuk bízott feladatokat, mint korábban.

Azt azért a Telekom is hangsúlyozta nekünk, hogy a munkavállalóik szerint a maradék négy napban intenzívebben és kevesebb szünettel dolgoztak, ezek a napok pedig fárasztóbbak voltak. Abban viszont a dolgozók egybehangzóan egyetértettek, hogy a plusz egy pihenőnapért cserébe megéri a koncentráltabb és megterhelőbb munka.

A munkaadó szerint

A négy hónapos próba eredményeinek nyilvánosságra hozatala előtt a Telex beszélt a Telekom Chief People Officer-ével, Friedl Zsuzsannával, aki a vállalatcsoporton belül felel a projekt lebonyolításáért. Kérdésünkre, hogy miért vágtak bele az egészbe, Friedl azt mondta:

– Külföldi kutatások sokszor kimutatták már, hogy a legtöbb dolgozónak nem elég két szabadnap a héten. Bár jól hangzik, hogy két napot lehet pihenni, a legtöbben hétvégén tudnak házimunkát végezni, bevásárolni, a többség valójában legfeljebb egy napot pihen. Egyáltalán nem véletlen a rengeteg vicc arról, ki mennyire utálja a hétfőt. Ki akartuk próbálni, hogy három szabadnap alatt jobban ki tudják-e pihenni magukat az emberek, a jelek szerint pedig igen.

Valószínűtlen persze, hogy a Telekom tisztán emberbaráti szeretetből engedi el heti plusz egy nap a dolgozóit, más szempontok is szerepet játszanak a döntésben. Erről a cég hr-vezetője azt mondta:

– Nemcsak nagyon erős megtartó ereje, de nagyon erős felszívó ereje is tud lenni a négynapos munkahétnek. Arra számítunk, hogy egy négy napos munkával járó állás a jövőben rendkívül vonzó lesz minden területen, ezzel pedig sikerül új tehetségeket bevonzani, és a mostani munkavállalókat is jobb arányban megtartani.

Hogy a fluktuáció mekkora problémát is jelent?

– Az elmúlt 1-2 évben az ügyfélszolgálatos jellegű munkakörökben nagy volt a fluktuáció, ez azonban a következő hónapokban a kialakulófélben lévő válság miatt csökkenhet. Az előrejelzéseink szerint viszont a következő időszakban nőhet az elvándorlás a speciális szaktudást igénylő, például informatikusi munkakörökben. Ezeket a munkákat már szinte mindenhol lehet otthonról végezni, a magyar IT-sok közül egyre többen vállalnak külföldi munkát, nagyobb kihívás tehát ezeket a kollégákat megtartani. A négynapos munkahét bevezetése ebben lenne egy hatalmas lépés.

Az ilyen változtatások persze mindig járnak valamennyi cégen belüli ellenállással. Egyrészt, zavaró lehet, hogy nem mindenki egyszerre dolgozik, a munkavállalók egy része pedig bizonyos napokon nincs gépnél. Másrészt az is belső ellentéteket szülhet, ha a dolgozók bizonyos csoportjai már jogosultak a négynapos munkahétre, mások pedig még nem. A hr-vezető szerint „a Magyar Telekom régóta szeret kísérletezni a munkavégzés körülményeinek javításával, a home office-t is a Covid előtt bevezettük már. A cégvezetés nyitott az ilyen újításokra, a munkavállalók között pedig fontos kommunikálni, miért pont azoknak lehetett kipróbálni a projektet, akiket beválogattunk. Ez utóbbit még lehetett volna jobban csinálni, de ettől függetlenül az egész cég egy emberként szurkolt a résztvevőknek, hogy sikeres legyen a kísérlet és kiterjesszék a négynapos munkahetet a többi részlegre is.”

Friedl Zsuzsanna hozzátette: „folyamatosan mértük a kollégák elégedettségét a pilot folyamán, mely a tesztidőszakban átlagosan 94% volt és 92% érezte úgy, hogy munkája mellett elegendő ideje van a magánéletére. A pilot időszak végén a tesztben részt vevő kollégák 90 százaléka válaszolta azt, hogy folytatná a 4 napos munkahétben való működést”.

A munkavállaló szerint

Hogy a másik oldalról is lássuk a történetet, megkérdeztük a vállalatcsoportnál dolgozó presales szakértőt, Harsányi Péter, aki részt vett a 4 hónapos projektben. Ő rugalmas munkaidőben, vállalati ügyfelek kiszolgálásával foglalkozik, a feladatait és idejét pedig többnyire korábban is magának osztotta be.

A projektről a Telexnek Harsányi azt mondta: „azt gondolom, az elvárt teljesítmény a 4 nap során ugyanaz maradt, a hatékonyság növelésére azonban nincs csodaszer, így a 40 órát nem tudtuk egyik napról a másikra 32-re csökkenteni. Azt viszont kiemelném, hogy a négynapos munkahét során sokkal fókuszáltabb volt a munkavégzés, könnyebben elengedtünk olyan megbeszéléseket, amelyekben nem volt szükséges a részvételünk, és megfelelő priorizálással összességében csökkent a munkateher.”

Harsányinak az új rendszer bevezetése óta szerencsésen a plusz szabadnap a pilot ideje alatt péntekre esett, elmondása alapján „egyszer-kétszer fordult csak elő, hogy pénteken is dolgozni kellett, de ebben a munkakörben korábban is hullámzott a munkamennyiség. Azon pedig mi is meglepődtünk, hogy az ügyfelek milyen könnyen elfogadták ezt a változást, velük is súrlódásmentes volt a kommunikáció.”

Harsányi azt is kiemelte, hogy a járványhelyzet miatti távmunkás időszakban érezhetően megbillent a munkával és a magánéletével töltött idő közötti egyensúly, visszaszorultak a kollégákkal való személyes, szociális kapcsolatok. Az irodába való visszatérés és a négynapos munkahét viszont segített abban, hogy helyreálljon az egyensúly.

Kérdésünkre azt mondta: napi egy-másfél órával dolgozott többet a teszt időszakban, mint korábban, legtöbbször reggel korábban kezd. Csütörtök estére el szokott fáradni, de a szabad péntek kárpótolja. Hozzátette: „három iskoláskorú gyerekem van, nagyon jól jön, hogy pénteken van időm az ügyintézésre, nagybevásárlásra, de még a gyerekorvost is ilyenkor szoktuk elintézni. Nyáron felújítottuk a házunkat, akkor is örültem neki, hogy heti egy nap tudtam a mestereket szervezni, fogadni.”

Hogyan tovább?

A Telekom a pozitív eredmények ellenére nem fogja holnaptól az egész cégre kiterjeszteni a négynapos munkahetet.

A próbában eddig részt vevő négy csoport közül három továbbra is heti négy napban dolgozhat, egyedül a műszaki kiszolgálásnak kell a karácsonyi időszakban visszaállnia az ötnapos munkahétre.

Jövő februárban viszont belevágnak a projekt második szakaszába, amelyben a mostani létszám kétszeresével, közel 300 fővel folytatják majd a kísérletet, az eddigi heti 32 óra helyett 36 órás munkaidőben. Ebbe a szakaszba már be fognak vonni egészen más jellegű részlegeket, például az IT-fejlesztőket is, hogy megnézhessék, az ő munkakörükben hogy alakul a teljesítmény a csökkentett munkaidővel.

Arról, hogy az egész cégben be akarják-e vezetni a változást, Friedl Zsuzsanna szerint még korai beszélni. Szerinte jövő tavasz végére látják majd, hogyan sül el a projekt második szakasza, és annak fényében hozzák majd meg a döntést a kísérlet jövőjéről. A mostani eredmények viszont abba az irányba mutatnak, hogy:

„jó eséllyel el lehet végezni ugyanazt a munkát négy nap alatt is.”

Nem mindegy, mit értünk négynapos munkahét alatt

Korábbi, a négynapos munkahétről szóló cikkünkben már írtunk arról, hogy a fogalom alatt valójában több munkarendet lehet érteni. Egyrészt nem mindegy, hogy négy alatt napi 8, 9, vagy esetleg 10 órát kell dolgozni. Másrészt az sem mindegy, hogy ha kevesebbet kell dolgozni, akkor jár-e a teljes fizetés.

A Telekom rendszere az úgynevezett 100/90/100-elvét tűzte ki célul, azaz hosszú távon négy nap alatt, az eredeti munkaidő 90 százalékában, tehát 36 órában kellene elérni az eredeti teljesítmény 100 százalékát, teljes bér mellett.

Kis projekt, nagy következményekkel

Bár a Telekom kísérlete első körben csak 152 dolgozót érintett, a következményei az egész magyar munkaerőpiacra hatással lehetnek. A négynapos munkahét ötlete elég régi, az amerikai szakszervezetek a 20. század közepén nem álltak messze az elérésétől, később azonban pont az Egyesült Államokban csak távolodtak ennek bevezetésétől.

Magyarországon 1984 óta érvényes a 40 órás, 5 napos munkahét, ezt az utóbbi néhány évben kezdték csak el megkérdőjelezni. A nagyobb cégek közül a Telekom volt az első, amely próbálkozni kezdett a négynapos munkahéttel, októberben aztán a Libri-Bookline is elindította a tesztüzemet az irodai munkásai számára. Ha ezek a cégek végül tényleg bevezetik az új rendszert, akkor jelentős előnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon riválisaikkal szemben, ami az összes többi szereplőt is váltásra kényszerítheti majd.

A négynapos munkahetet Nyugat-Európában számos vállalat alkalmazza már, és könnyen lehet, hogy néhány éven belül az irodai dolgozók többsége ebben a munkarendben fog dolgozni. Tekintve, hogy nem olyan régen a home office is milyen ritka volt, nem lehetetlen, hogy a négynapos munkahét elterjedése is évek kérdése csak.

Persze az is lehet, hogy nem így lesz, a kialakulófélben lévő válságban ugyanis már most számos cég inkább a spórolás felé tett lépéseket. Bárhogy is alakul, a Telekom projektje mindenképpen úttörő, a tanulságait pedig minden bizonnyal az összes nagyobb magyar munkaadó figyeli.

A négynapos munkahétről megvalósíthatóságáról, előnyeiről és hátrányairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.