A gazdasági aranykornak vége, jönnek a kijózanodás évei

Ha már az előző 20-30 évet – némileg ironikusan – a zsenik korának hívták, mert mindenki úgy érezhette, hogy bármihez nyúl, abból pénzt tud csinálni, akkor a most következő időszak lehet a kijózanodás kora

– derült ki a Concorde szerdai sajtóeseményén. A befektetési cég stratégái egyetértettek abban, hogy míg az 1990-es évektől kezdődő, és a koronavírus-járvánnyal véget ért korszakot csupa gazdasági szempontból előnyös tényező jellemezte, most olyan fordulóponthoz érkeztünk, ahol nagyjából minden a visszájára fordul.

Az elmúlt évtizedekben (a pénzügyi válság éveit leszámítva) viszonylag stabil növekedés, alacsony infláció, támogató jegybanki és költségvetési politika, munkaerőtöbblet, olcsó energia és nyersanyagok, globális béke jellemezte a világot. Ennek következtében az eszközárak is szárnyaltak, valóban nem volt nehéz befektetésekkel pénzt keresni. Ezzel szemben mit látunk most? Munkaerőhiány, bérnyomás, szigorító jegybankok, visszalépés a globalizációban, visszatért az infláció, lassul a növekedés, elszálltak a nyersanyag- és energiaárak. Európában ráadásul kitört a háború, de félreértés lenne azt gondolni, hogy a fenti tényezők mögött kizárólag, vagy akár csak döntő mértékben ez állna.

Sokkal inkább arról van szó, hogy trendfordulót élünk át, és most stabilan arra kell berendezkednünk, hogy a 2020 előtti világ a következő években, vagy talán soha többé nem tér vissza

– tudtuk meg Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójának bevezetőjéből. Erre erősített rá Kovács Krisztián, a Concorde üzletefejlesztési igazgatója is, aki szerint nem lesz új aranykor: kulminációs ponton vagyunk, közel sem a járvány és a háború tette tönkre azokat a feltételeket, amelyek a korábbi állapotot fenntartották. Mint mondta, az elöregedő társadalom okozta demográfiai problémák, az egyenlőtlenség soha nem látott szintje az USA-ban és az egész világon, a klíma- és ökológiai válság olyan megatrendek, amelyek mellett nem várna általános javulást a következő időszakban. Az különösen valószínűtlen, hogy az infláció megint visszatérne egy olyan alacsony sávba, amelyhez hozzászoktunk.

A Fed szorongatja a fél világot

A közeljövőre visszaevezve: sok minden függ attól, hogy milyen folyamatok játszódnak le a továbbra is a világgazdaság és a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszer központjának számító Egyesült Államokban. Most mindenki arra figyel, meddig szigorít még az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed: már a kamatszint maximuma környékén járunk-e, vagy további emelés jöhet.

A Fed elsődleges célja az infláció fékezése és az úgynevezett ár-bér spirál megakadályozása, ami viszont nem egyszerű feladat a mostani munkaerőhiányos környezetben: az USA-ban kétszer annyi az üres álláshely, mint amennyi álláskereső van, ez nyilván jó alkupozíciót jelent a munkavállalóknak. A Fed tehát valamennyit még valószínűleg kénytelen lesz emelni, ami óhatatlanul a dollár további erősödésével jár.

„Ez az Egyesült Államoknak (ami relatíve még mindig zárt gazdaságnak számít) nem olyan rossz, de a világ többi részén sokan megszenvedik az erős dollárt” – mondta Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája utalva például a már most gondban lévő Nigériára és egyéb fejlődő piacokra, amelyek jellemzően dollárban vannak eladósodva. De azoknak a feltörekvő országoknak (így például Magyarországnak) is kellemetlen az amerikai kamatemelkedés, amelyek így sokkal rosszabb feltételekkel tudnak piaci finanszírozáshoz jutni, folyamatosan emelniük kell a kötvénykamataikat, ha versenyképesek akarnak maradni a befektetők szemében az USA-val.

Ezen a vonalon jöhetnek még csúnya forgatókönyvek államcsődökkel és fizetésképtelenséghez közeli állapotokkal a fejlődő piacokon.

További rúgást adhat a világgazdaságnak a vállalati hitelek piaca, ami Móró Tamás szerint a legveszélyesebb szektor most. Sok cég hozzászokott a nulla közeli kamatszintekhez és a nagyon olcsó hitelhez, ők is hallottak olyan vállalati kötvénykibocsátóról, aki sokáig 2 százalékon finanszírozta magát, most viszont ezt már csak 8 százalékon tudja megtenni. Ebben a helyzetben globálisan várhatóak céges refinanszírozási gondok, csődhullámok.

Csúnya forgatókönyvek az értékpapír-piacon

A részvények frontján szintén olyan trendek indultak el, amilyeneket az utóbbi évtizedekben nem igazán tapasztaltunk. Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája elmondta, 2009 óta a leghosszabb áresési periódust látjuk most, a vezető technológiai cégek papírjait egybefogó Nasdaq 100 index nagyobbat esett az elmúlt hónapokban, mint a Covid elején. Ráadásul ezt az adatot még felfelé húzza, hogy néhány prémium, óriási piaci kapitalizációjú cég (pl. a Tesla vagy az Apple) papírjai még tartják magukat, miközben a Microsoft és az Alphabet már csökkenő pályára állt, a kisebb cégek nagy része pedig brutálisat esett: a tavaly tőzsdére lépő vállalatok által kibocsátott részvények mostanra az értékük 60-70 százalékát elvesztették.

A korábban aranykorként leírt elmúlt két-három évtizedes periódusban az volt a jellemző, hogy bár voltak nagy esések, azok után maximum kilenc hónap alatt az árazás visszamászott nagyjából a korábbi, vagy még magasabb szintre. Most viszont nem ezt látjuk.

Az S&P 500-ból és a Nasdaq 100-ból generált mozgóindex jelenlegi állása lesújtó szcenáriókat vetít előre, ez a mutató az elmúlt 40 évben mindössze kétszer (a dotkomlufi előtt és a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság idején) állt olyan alacsony szinten, mint most.

Jónap Richárd szerint igen kis eséllyel, de még jöhet pozitív forgatókönyv a részvénypiacokon, ám ehhez valószínűleg békére lenne szükség Ukrajnában, illetve arra, hogy a következő időszak céges jelentései jó vállalati eredményességet tükrözzenek. Az elemzők egyébként úgy látják, egyelőre még maguk a befektetők sem feltétlen hiszik el, hogy most nem a szokásos kilengésekkel, hanem hosszabb távú negatív trendekkel van dolguk, emiatt is elég hektikusak most a pénzpiacok; a Netflix közelmúltbeli bezuhanása előtti árfolyam-felpumpálás is ezeknek a reflexeknek tudható be.

Gyurcsik Attila szerint ugyanakkor mint minden válság, ez is jó lehetőségeket hordoz magában a portfóliójukat okosan felépítőknek, az elkövetkezendő 12 hónapban nagyon jó üzleteket lehet majd kötni. Móró Tamás vezető stratéga arról beszélt, az amerikai piacokon is rendkívül alacsony áron forognak most több szektorban a vállalati papírok, amit a Fed politikája várhatóan még lejjebb nyom majd a közeljövőben – ezekre is érdemes lesz odafigyelni. Az elemzők ugyanakkor azt vetítették előre, hogy valószínűleg egy időre a válság csúcsa után is elfelejthetjük a nulla közeli kamatszinteket, ami miatt a részvénypiacokon alacsonyabban maradhat az árazás, mint amit az elmúlt években a befektetők megszoktak.

Arra a kérdésre, hogy ilyen környezetben mégis miben érdemes pénzt tartania a lakosságnak, a Concorde szakértői azt mondták, az aránylag rövid lejáratú, inflációkövető kötvényekben érdemes lehet gondolkodni a következő időszakban.

Az általában jó befektetésnek tartott ingatlantól most nemzetközi szinten senki nem vár semmi jót,

az USA-ban 2011 óta először csökkentek az árak, az Európai Központi Bank is arra számít, hogy 15 százalékkal csökkenni fog az eurózóna átlagos árszintje.

A magyar helyzet necces, de kicsit javult

Az EU és benne Magyarország helyzetét az általános viharfelhőkön felül az európai energiaválság is rontja. Ezzel kapcsolatban a Concorde elemzői annyiban bizakodóak voltak, hogy szerintük egyelőre csak a mostani telet kell kibekkelni, hiszen már egy éven belül komoly eredményei lesznek az orosz gázról való leválást célzó erőfeszítéseknek és a spórolási kényszernek. A földgáz ára így visszatérhet egy tolerálható sávba, mentőövet kínálva az európai iparnak, különösen Magyarországnak, ami az egyik leginkább gázfüggő gazdaságú ország a blokkban.

A magyar helyzet máskülönben nem túl rózsás, de egy kicsit azért javult a néhány héttel ezelőtti állapothoz képest. Ekkor még azt sem lehetett tudni, egyáltalán mennyi pénz forog kockán az Európai Bizottság és a kormány közötti huzavonában. Mostanra úgy néz ki, a legrosszabb esetben is csak évi ezer milliárd forintos kieséssel számolhatunk az uniós költségvetési ciklusban, ami azért kezelhető mennyiség, ráadásul a most csőben lévő törvényjavaslatok elfogadása esetén valószínűleg ennél sokkal kedvezőbb lesz a végső egyenleg.

A megegyezés az unióval a mostani (sőt, várhatóan akár 14 százalékig emelkedő) kamatszint mellett már elégséges támaszt nyújthat a forintnak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője szerint. Mint mondta, a magyar alapkamat most már a cseh és a lengyel duplája, ennek pedig meg kell tennie a hatását: van rá esély, hogy már év végére 390 forint környékére visszaáll az euró ára, és meg is marad ezen a szinten.

Jobbágy annak ellenére számít némileg erősödő forintra, hogy szerinte a szeptemberi inflációs adat már 20 százalék fölé megy, 2023-ban pedig recesszióba kerül a magyar gazdaság,

és a jövő évi infláció is csak az optimistább forgatókönyv szerint férhet be 10 százalék alá. Tehát egy alacsonyabb GDP és életszínvonal mellett kaphatja vissza a stabilitását a magyar deviza – mondta, hozzátéve, hogy azért számításba kell venni, hogy háborús helyzetben a megszokottnál bizonytalanabb a makromodellek előrejelzési képessége.

Magyarország fizetési mérlege az elmúlt időszakban – a többi energiaimportőr országhoz hasonlóan – súlyos veszteségbe fordult, elértük azt a szintet, amikor a jegybank devizatartaléka már nem is fedezne 3 havi importot. Az Államadósság Kezelő Központ a régió többi országához hasonlóan a várakozások szerint ki fog jönni még az idén egy új devizakötvénnyel, hogy ellensúlyozza az ország finanszírozási nehézségeit és a devizahiányt.

Mindemellett a kormány kénytelen lesz teljesen újraírni a jövő évi költségvetést, amelyben még 4 százalékos növekedéssel számoltak. Itt kérdés lesz (nem csak nekünk, a többi uniós tagállamnak is), hogy milyen feltételeket szab az EU: szó van róla, hogy a koronavírus miatt felfüggesztett adósságplafont és fiskális szigort (maastrichti kritériumok) nem állítanák vissza egy az egyben, hanem több rugalmasságot hagynának a rendszerben. Ha tényleg ez történik, az nagyobb mozgásteret jelent majd a következő, viharosnak ígérkező években.