A gazdasági aranykornak vége, jönnek a kijózanodás évei

2022. szeptember 21. – 17:56

A gazdasági aranykornak vége, jönnek a kijózanodás évei
Vásárlók várakoznak a pénztári sorban a Costco egyik orlandói diszkontáruházában 2022. május 31-én – Fotó: Paul Hennessy / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Brutális rezsiszámlák és bolti árak, emelkedő hitelkamatok, megszorítások, közelgő gazdasági visszaesés. Csupa olyan jelenség, amelyről azt reméljük, hogy csak eseti tényezők váltották ki őket, mint az ukrajnai orosz invázió vagy a Covid-járvány, ezért átmenetiek lesznek, gyorsan levonulnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű: még ha a legdurvább tüneteken túl is leszünk egy-két éven belül, sok jel utal arra, hogy utána sem tér vissza az az – utólag már-már aranykornak tűnő – állapot, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzőinek diagnózisa és világgazdasági előrejelzése.

Ha már az előző 20-30 évet – némileg ironikusan – a zsenik korának hívták, mert mindenki úgy érezhette, hogy bármihez nyúl, abból pénzt tud csinálni, akkor a most következő időszak lehet a kijózanodás kora

– derült ki a Concorde szerdai sajtóeseményén. A befektetési cég stratégái egyetértettek abban, hogy míg az 1990-es évektől kezdődő, és a koronavírus-járvánnyal véget ért korszakot csupa gazdasági szempontból előnyös tényező jellemezte, most olyan fordulóponthoz érkeztünk, ahol nagyjából minden a visszájára fordul.

Az elmúlt évtizedekben (a pénzügyi válság éveit leszámítva) viszonylag stabil növekedés, alacsony infláció, támogató jegybanki és költségvetési politika, munkaerőtöbblet, olcsó energia és nyersanyagok, globális béke jellemezte a világot. Ennek következtében az eszközárak is szárnyaltak, valóban nem volt nehéz befektetésekkel pénzt keresni. Ezzel szemben mit látunk most? Munkaerőhiány, bérnyomás, szigorító jegybankok, visszalépés a globalizációban, visszatért az infláció, lassul a növekedés, elszálltak a nyersanyag- és energiaárak. Európában ráadásul kitört a háború, de félreértés lenne azt gondolni, hogy a fenti tényezők mögött kizárólag, vagy akár csak döntő mértékben ez állna.

Sokkal inkább arról van szó, hogy trendfordulót élünk át, és most stabilan arra kell berendezkednünk, hogy a 2020 előtti világ a következő években, vagy talán soha többé nem tér vissza

– tudtuk meg Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójának bevezetőjéből. Erre erősített rá Kovács Krisztián, a Concorde üzletefejlesztési igazgatója is, aki szerint nem lesz új aranykor: kulminációs ponton vagyunk, közel sem a járvány és a háború tette tönkre azokat a feltételeket, amelyek a korábbi állapotot fenntartották. Mint mondta, az elöregedő társadalom okozta demográfiai problémák, az egyenlőtlenség soha nem látott szintje az USA-ban és az egész világon, a klíma- és ökológiai válság olyan megatrendek, amelyek mellett nem várna általános javulást a következő időszakban. Az különösen valószínűtlen, hogy az infláció megint visszatérne egy olyan alacsony sávba, amelyhez hozzászoktunk.

A Fed szorongatja a fél világot

A közeljövőre visszaevezve: sok minden függ attól, hogy milyen folyamatok játszódnak le a továbbra is a világgazdaság és a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszer központjának számító Egyesült Államokban. Most mindenki arra figyel, meddig szigorít még az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed: már a kamatszint maximuma környékén járunk-e, vagy további emelés jöhet.

A Fed elsődleges célja az infláció fékezése és az úgynevezett ár-bér spirál megakadályozása, ami viszont nem egyszerű feladat a mostani munkaerőhiányos környezetben: az USA-ban kétszer annyi az üres álláshely, mint amennyi álláskereső van, ez nyilván jó alkupozíciót jelent a munkavállalóknak. A Fed tehát valamennyit még valószínűleg kénytelen lesz emelni, ami óhatatlanul a dollár további erősödésével jár.

Joe Biden amerikai elnök találkozója Jerome Powell jegybankelnökkel és Janet Yellen pénzügyminiszterrel a Fehér Ház ovális irodájában 2022. május 31-én Washingtonban, ahol a rekordmagas infláció leküzdésére kidolgozott kormányzati terveket vitatták meg – Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images
Joe Biden amerikai elnök találkozója Jerome Powell jegybankelnökkel és Janet Yellen pénzügyminiszterrel a Fehér Ház ovális irodájában 2022. május 31-én Washingtonban, ahol a rekordmagas infláció leküzdésére kidolgozott kormányzati terveket vitatták meg – Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images

„Ez az Egyesült Államoknak (ami relatíve még mindig zárt gazdaságnak számít) nem olyan rossz, de a világ többi részén sokan megszenvedik az erős dollárt” – mondta Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája utalva például a már most gondban lévő Nigériára és egyéb fejlődő piacokra, amelyek jellemzően dollárban vannak eladósodva. De azoknak a feltörekvő országoknak (így például Magyarországnak) is kellemetlen az amerikai kamatemelkedés, amelyek így sokkal rosszabb feltételekkel tudnak piaci finanszírozáshoz jutni, folyamatosan emelniük kell a kötvénykamataikat, ha versenyképesek akarnak maradni a befektetők szemében az USA-val.

Ezen a vonalon jöhetnek még csúnya forgatókönyvek államcsődökkel és fizetésképtelenséghez közeli állapotokkal a fejlődő piacokon.

További rúgást adhat a világgazdaságnak a vállalati hitelek piaca, ami Móró Tamás szerint a legveszélyesebb szektor most. Sok cég hozzászokott a nulla közeli kamatszintekhez és a nagyon olcsó hitelhez, ők is hallottak olyan vállalati kötvénykibocsátóról, aki sokáig 2 százalékon finanszírozta magát, most viszont ezt már csak 8 százalékon tudja megtenni. Ebben a helyzetben globálisan várhatóak céges refinanszírozási gondok, csődhullámok.

Csúnya forgatókönyvek az értékpapír-piacon

A részvények frontján szintén olyan trendek indultak el, amilyeneket az utóbbi évtizedekben nem igazán tapasztaltunk. Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája elmondta, 2009 óta a leghosszabb áresési periódust látjuk most, a vezető technológiai cégek papírjait egybefogó Nasdaq 100 index nagyobbat esett az elmúlt hónapokban, mint a Covid elején. Ráadásul ezt az adatot még felfelé húzza, hogy néhány prémium, óriási piaci kapitalizációjú cég (pl. a Tesla vagy az Apple) papírjai még tartják magukat, miközben a Microsoft és az Alphabet már csökkenő pályára állt, a kisebb cégek nagy része pedig brutálisat esett: a tavaly tőzsdére lépő vállalatok által kibocsátott részvények mostanra az értékük 60-70 százalékát elvesztették.

A korábban aranykorként leírt elmúlt két-három évtizedes periódusban az volt a jellemző, hogy bár voltak nagy esések, azok után maximum kilenc hónap alatt az árazás visszamászott nagyjából a korábbi, vagy még magasabb szintre. Most viszont nem ezt látjuk.

Az S&P 500-ból és a Nasdaq 100-ból generált mozgóindex jelenlegi állása lesújtó szcenáriókat vetít előre, ez a mutató az elmúlt 40 évben mindössze kétszer (a dotkomlufi előtt és a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság idején) állt olyan alacsony szinten, mint most.

Jónap Richárd szerint igen kis eséllyel, de még jöhet pozitív forgatókönyv a részvénypiacokon, ám ehhez valószínűleg békére lenne szükség Ukrajnában, illetve arra, hogy a következő időszak céges jelentései jó vállalati eredményességet tükrözzenek. Az elemzők egyébként úgy látják, egyelőre még maguk a befektetők sem feltétlen hiszik el, hogy most nem a szokásos kilengésekkel, hanem hosszabb távú negatív trendekkel van dolguk, emiatt is elég hektikusak most a pénzpiacok; a Netflix közelmúltbeli bezuhanása előtti árfolyam-felpumpálás is ezeknek a reflexeknek tudható be.

Kereskedők dolgoznak a New York-i tőzsde épületében 2022. június 14-én. – Fotó: Spencer Platt / Getty Images
Kereskedők dolgoznak a New York-i tőzsde épületében 2022. június 14-én. – Fotó: Spencer Platt / Getty Images

Gyurcsik Attila szerint ugyanakkor mint minden válság, ez is jó lehetőségeket hordoz magában a portfóliójukat okosan felépítőknek, az elkövetkezendő 12 hónapban nagyon jó üzleteket lehet majd kötni. Móró Tamás vezető stratéga arról beszélt, az amerikai piacokon is rendkívül alacsony áron forognak most több szektorban a vállalati papírok, amit a Fed politikája várhatóan még lejjebb nyom majd a közeljövőben – ezekre is érdemes lesz odafigyelni. Az elemzők ugyanakkor azt vetítették előre, hogy valószínűleg egy időre a válság csúcsa után is elfelejthetjük a nulla közeli kamatszinteket, ami miatt a részvénypiacokon alacsonyabban maradhat az árazás, mint amit az elmúlt években a befektetők megszoktak.

Arra a kérdésre, hogy ilyen környezetben mégis miben érdemes pénzt tartania a lakosságnak, a Concorde szakértői azt mondták, az aránylag rövid lejáratú, inflációkövető kötvényekben érdemes lehet gondolkodni a következő időszakban.

Az általában jó befektetésnek tartott ingatlantól most nemzetközi szinten senki nem vár semmi jót,

az USA-ban 2011 óta először csökkentek az árak, az Európai Központi Bank is arra számít, hogy 15 százalékkal csökkenni fog az eurózóna átlagos árszintje.

A magyar helyzet necces, de kicsit javult

Az EU és benne Magyarország helyzetét az általános viharfelhőkön felül az európai energiaválság is rontja. Ezzel kapcsolatban a Concorde elemzői annyiban bizakodóak voltak, hogy szerintük egyelőre csak a mostani telet kell kibekkelni, hiszen már egy éven belül komoly eredményei lesznek az orosz gázról való leválást célzó erőfeszítéseknek és a spórolási kényszernek. A földgáz ára így visszatérhet egy tolerálható sávba, mentőövet kínálva az európai iparnak, különösen Magyarországnak, ami az egyik leginkább gázfüggő gazdaságú ország a blokkban.

A magyar helyzet máskülönben nem túl rózsás, de egy kicsit azért javult a néhány héttel ezelőtti állapothoz képest. Ekkor még azt sem lehetett tudni, egyáltalán mennyi pénz forog kockán az Európai Bizottság és a kormány közötti huzavonában. Mostanra úgy néz ki, a legrosszabb esetben is csak évi ezer milliárd forintos kieséssel számolhatunk az uniós költségvetési ciklusban, ami azért kezelhető mennyiség, ráadásul a most csőben lévő törvényjavaslatok elfogadása esetén valószínűleg ennél sokkal kedvezőbb lesz a végső egyenleg.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa érkezik az Európai Parlament Magyarország ügyét tárgyaló plenáris ülésére 2022 májusában – Fotó: Fred Marvaux / Európai Unió
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa érkezik az Európai Parlament Magyarország ügyét tárgyaló plenáris ülésére 2022 májusában – Fotó: Fred Marvaux / Európai Unió

A megegyezés az unióval a mostani (sőt, várhatóan akár 14 százalékig emelkedő) kamatszint mellett már elégséges támaszt nyújthat a forintnak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője szerint. Mint mondta, a magyar alapkamat most már a cseh és a lengyel duplája, ennek pedig meg kell tennie a hatását: van rá esély, hogy már év végére 390 forint környékére visszaáll az euró ára, és meg is marad ezen a szinten.

Jobbágy annak ellenére számít némileg erősödő forintra, hogy szerinte a szeptemberi inflációs adat már 20 százalék fölé megy, 2023-ban pedig recesszióba kerül a magyar gazdaság,

és a jövő évi infláció is csak az optimistább forgatókönyv szerint férhet be 10 százalék alá. Tehát egy alacsonyabb GDP és életszínvonal mellett kaphatja vissza a stabilitását a magyar deviza – mondta, hozzátéve, hogy azért számításba kell venni, hogy háborús helyzetben a megszokottnál bizonytalanabb a makromodellek előrejelzési képessége.

Magyarország fizetési mérlege az elmúlt időszakban – a többi energiaimportőr országhoz hasonlóan – súlyos veszteségbe fordult, elértük azt a szintet, amikor a jegybank devizatartaléka már nem is fedezne 3 havi importot. Az Államadósság Kezelő Központ a régió többi országához hasonlóan a várakozások szerint ki fog jönni még az idén egy új devizakötvénnyel, hogy ellensúlyozza az ország finanszírozási nehézségeit és a devizahiányt.

Mindemellett a kormány kénytelen lesz teljesen újraírni a jövő évi költségvetést, amelyben még 4 százalékos növekedéssel számoltak. Itt kérdés lesz (nem csak nekünk, a többi uniós tagállamnak is), hogy milyen feltételeket szab az EU: szó van róla, hogy a koronavírus miatt felfüggesztett adósságplafont és fiskális szigort (maastrichti kritériumok) nem állítanák vissza egy az egyben, hanem több rugalmasságot hagynának a rendszerben. Ha tényleg ez történik, az nagyobb mozgásteret jelent majd a következő, viharosnak ígérkező években.

Kövess minket Facebookon is!