Milyen állampapírba tegyük a pénzünket? Tippek arra, hogy ne bukjunk annyit a magas infláció idején

2022. szeptember 16. – 07:07

frissítve

Milyen állampapírba tegyük a pénzünket? Tippek arra, hogy ne bukjunk annyit a magas infláció idején
Nyomtatott Magyar Állampapír Plusz egy budapesti postán 2019. november 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember végén átalakulnak a magyar lakossági állampapírok. Jön egy új sorozat, a Bónusz, ami azt orvosolja, hogy a 15,6 százalékos infláció idején ne csak 6-7 százalékos lakossági papírokat lehessen venni. De a tudatos befektetők az inflációkövető papírokra is figyelnek, mert azok akkor is vonzóak, ha nem annak látszanak. Ez a cikk főleg azoknak szól, akik a biztonság és a kisebb változékonyság miatt „beleszerettek” a lakossági állampapírokba, de a negatív reálhozam miatt most elbizonytalanodtak.

A következő írással segíteni szeretnénk azokon, akik most összességében elég rémisztő számokkal találkoznak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalain.

Mire gondolunk? Mutatjuk őket.

  • 15,6 százalék volt az augusztusi infláció;
  • 11,75 százalék az alapkamat;
  • emelés után, szeptember 19-től is csak 7 százalékot fizet egy 12 hónapos állampapír (Egyéves Magyar Állampapír), illetve az egyéves Kincstári Takarékjegy;
  • 7,5 százalékot fizet egy kétéves Kincstári Takarékjegy;
  • jövő júniusban is még csak 6,6 százalékot fial egy inflációkövető állampapír (2028/K);
  • a futamidő átlagában is csak 5 százalék körüli hozamot hoz ki a MÁP Plusz, az egykor „szuperállampapírnak” nevezett termék.

És akkor jöhetnek a kérdések: tényleg ilyen rémes értékvesztést kell elszenvednie a lakosságnak? Tényleg ennyire negatív a reálhozam (az elérhető nominális hozam és a pénzromlás különbsége)? A válasz egyszerre igen és egyszerre nem. A számok természetesen nem hazudnak, de akadnak a lakossági megtakarítók számára kedvezőbb folyamatok is. Ugyanakkor tényleg sok, pénzügyi tudatosságot igénylő döntést kell mindenkinek átgondolnia.

A legfontosabb kérdések

Vágtató infláció idején az talán nem igaz, hogy „megint a gazdagok járnak jól”, ők ugyanis többet buknak azzal, ha a megtakarításaik nem értékmegőrzők. Az viszont biztos, hogy megint a pénzügyileg képzettek járnak jól.

Ilyen kérdéseket kell átgondolni:

  • Ilyen inflációs környezetben megtakarítsak vagy fogyasszak?
  • Az államhoz forduljak, vagy keressek más megtakarítást, bankbetétet, részvényt, ingatlant vagy aranyat?
  • Magánbefektetőként vagy cégként fektessek be?
  • Mi a fontosabb nekem, a nominális hozam, a likviditás, a hosszabb távú átlaghozam vagy a következő év megtérülése?

Cikkünk most leginkább annak a rengeteg magyar embernek szól, akik a biztonság és a kisebb változékonyság miatt „beleszerettek” a lakossági állampapírokba, és ezen univerzumon belül szeretnének boldogulni.

Szeptember végén ráadásul fontos változások várhatóak, de az biztos, hogy most mindenkinek sokat kell agyalnia, és nincs is határozottan jó döntés. Csakis „valamit valamiért” helyzetek adódnak, és ahhoz, hogy jól döntsünk, érdemes megérteni az állam gondolkodását is, mert az állami célok és a saját céljaink kedvező metszetekben találkozhatnak.

Négy irány

Az állampapírokkal kapcsolatban minden tény, paraméter, de a jövőbeli tervek is ismertek. Az, hogy most milyen termék népszerű, itt láthatja, márpedig a tömeg nem szokott tévedni, főleg, ha a pénztárcájáról van szó, van iránymutatás abban, hogy mit keres a lakosság.

Minden egyes értékpapírt nem fogunk bemutatni, de különböztessünk meg négy papírt, ezek közül már három létező, egy pedig most jön.

Ők

  • a MÁP (Magyar Állampapír) Plusz,
  • a Prémium inflációkövető család,
  • a fix kamatozású, rövidebb papírok
  • és a most készülő Bónusz-család, amely a diszkontkincstárjegy-hozamokat követi.

Mindegyik jó valamire, és mindegyikkel van „szívás” is. Haladjunk sorban.

Az egykori „csodapapír”

A MÁP Plusz ötéves papír, amelynek kiszámítható 3-6 százalékos fix kamatai vannak. Aki végig megtartja, nagyjából 5 százalékos átlagos kamatot ér el vele. Ez most már nem vonzó, igaz, amikor elindult, az volt érthetetlen, hogy miért kínál ilyen sokat az állam. A magyarázat kettős: az Államadósság Kezelő Központ rengeteg lakossági befektetőt szeretett volna bevonzani, és a folyószámlán vagy a likvid bankbetétekben tartott pénzeknek kínált alternatívát.

A MÁP Plusz ugyanis egy nagyon kedvező „bankbetét”, olyan, mint egy kamatot is kínáló folyószámla, hiszen bármikor visszakérhető a pénzünk, a kamatfordulóknál veszteség nélkül, máskor nagyon alacsony veszteséggel.

Most éppen értelemszerűen jönnek ki belőle az ügyfelek, hiszen a racionális ügyfél akkor adja el a csodapapírt, ha jobb terméket talál a piacon. Az állam amúgy természetesen nem bankbetétként árulta, hanem némileg bizarr módon szuper, ötéves befektetésnek marketingelte.

Az önfinanszírozás elősegítése, a lakosság bevonzása azért sikeres volt, és akinek kell ez a teljesen likvid termék, továbbra is a megszokott feltételekkel tudja használni. Aki azonban 5 éves megtakarításként gondolt rá, biztosan elgondolkodik, mert most sokkal jobb termékek is vannak a piacon.

A rövid, fix papírok

Ezekre sok szót nem érdemes vesztegetni. Láttuk a bevezetőben, hogy aki 1 vagy 2 éves fix lekötést szeretne, annak ott van az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) 7 százalékon (ami fontos, hogy mindez kamatadómentes) és az 1 vagy 2 éves Kincstári Takarékjegy 7, illetve 7,5 százalékon.

Ennyit ad az állam, világít a negatív reálhozam, nem tudjuk velük megőrizni a két számjegyű infláció idején a pénzünk reálértékét, de a bankok hasonló futamidejű kínálatával versenyképesek ezek az ajánlatok.

Az inflációkövető papírok

A Prémium termékcsalád már sokkal izgalmasabb. Mi lehet vonzóbb, mint egy olyan változó kamatozású papír, amely az infláció felett fizet kamatot? Semmi, csak meg kell értenünk a struktúrát, elsősorban az érdemi időbeli csúszást, ha nem szeretnénk keservesen csalódni.

A PMÁP-papírok tehát kifizetik az előző évi inflációt plusz egy kamatprémiumot, csak az a kérdés, hogy mi az előző évi infláció?

Ha a már említett 2028/K a példánk, akkor megérthetjük az időzítést. Ez a papír 2022 júniusában indult, először egy év múlva, 2023 júniusában fizet kamatot. Igen ám, de csak 6,6 százalékot. Hogy jött ez ki? Amikor 2022 nyarán elindult a papír, a viszonyítási alap (megelőző év átlagos inflációja) még csak a 2021-es 5,1 százalékos infláció volt. Ez a bázisa a kamatnak, és erre jön rá 150 bázispont (1,5 százalék) prémium, így jön ki a 6,6 százalék. Ezen a kamatszinten 2022 júniusa és 2023 júniusa között dolgozott a pénzünk.

Vagyis a PMÁP a kamatfizetésnél nem az aktuális inflációhoz viszonyít, hanem ez egy hosszabb termék, a megelőző év átlagos inflációjához viszonyít, ami a kamatfizetésnél inkább két évvel korábbi állapot.

Prémium Magyar Állampapír hirdetés egy óriásplakáton, a fővárosban Kőbányán 2022 júniusában – Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi
Prémium Magyar Állampapír hirdetés egy óriásplakáton, a fővárosban Kőbányán 2022 júniusában – Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi

Miért jó mégis?

Ez tehát egy elég hosszú késleltetés, de az államnak ez így jön ki jól, mert az inflációkövetés egy természetes fedezet (natural hedge), hiszen az állam például forgalmi adóból (áfa) is többet szed be, ha nő az infláció. Ilyen termékkel sokan élnek az angolszász országokban is, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, de Franciaországban is.

Még az ilyen terméket is érdemes lehet megvenni. Gondoljunk csak bele, hogy amikor 2024 júniusában (mondjuk 13 százalékos átlagos 2022-es inflációra) már 14,5 százalékot kapunk, akkor elégedettek leszünk. De mutatunk egy extrémebb példát is.

Ha 2023-ban 15 százalék lesz az infláció, de 2024-ben visszamegy 3 százalékra, akkor 2025-ben a papír úgy fizet 16,5 százalékot, hogy gyakorlatilag nincs pénzromlás, vagyis csökkenő infláció idején ez a papír maga a Kánaán.

Csak ki az, aki most rohan a 6,6 százalékos kamatért, amikor 15,6 százalék az infláció? Nem sokan. Éppen ezért az állam a már belengetett szeptember végi reform során változtatást fog bejelenteni. Vélhetően majd szűkíti a késleltetés hosszát, vagy valamiképpen más módszerekkel közelíti a kamatfizetési ígéretet az aktuális inflációhoz. Mindenesetre ezt a papírt mindenképpen érdemes figyelni.

Be lehet már szállni

És még egy gondolat, amit érdemes lehet megérteni. Az említett inflációkövető papír most 6,6 százalékos kamattal „ketyeg”. Ám aki benne van, vagy mostanában vesz, az már 2023 júniusától egy 14,5 százalékos papírban fog ülni (ha 13 százalék lesz a 2022-es átlagos infláció).

Hiszen a 2024. júniusi magas kamatfizetést 2023 júniusa és 2024 júniusa között lehet „megszolgálni”. Vagyis azt nem tudja a mégoly rafinált befektető sem meglépni, hogy 2024 márciusában száll be a jó kamatozású papírba, mert az ÁKK nem hülye, nem hagyja magát meglopni (szaknyelven learbitrálni), hanem az értékesítési árfolyam emelésével csak az időarányos részt fogja megfizetni.

Bónusz: a dkj-követő

A lakossági befektetőknek mindezek mellett is nagyon bosszantó lehet, hogy ők jó, ha 6-7 százalékot kapnak a kifejezetten lakossági papírokra, míg az intézményi befektetők (cégek, bankok, brókercégek, nyugdíjpénztárak, külföldi alapok stb.) már ma is simán két számjegyű hozamokat realizálnak. Itt lehet látni az aktuális hozamokat, a diszkontkincstárjegyekkel (3–12 hónap) 11 százalék körül, vagy a hosszabb fix kamatozású papírokkal 9-10 százalék körül is vannak papírok. Hozzá kell tenni, hogy akár a kincstár rendszerén, akár brókercégeken, bankokon keresztül a magánbefektetők is tudnak venni ezen papírok egyes fajtáiból (például dkj-t).

Hamarosan ez már a lakosságnak egyszerűbben is elérhető lesz, az új termékcsalád neve: Bónusz.

Ez a lakossági sorozat tehát valamilyen metódussal a diszkont kincstárjegyek (dkj) hozamát kínálja majd a lakosságnak is (részletek hamarosan). Biztosan nem lesz annyira likvid, mint a MÁP Plusz, ez nem „folyószámla”, hanem inkább egy lekötött betét jellegű terméknek készül.

Vagyis tételezzük fel, hogy hamarosan kijön egy 10-11, esetleg 12 százalékos kamatozású termék. Mire jó ez? Az inflációt nem éri el, de nem riasztja el a lakossági állampapíroktól a magyar lakossági befektetőket. Akik ha esetleg kibekkelik a következő időszakot a Bónusszal, nem sokkal később már 14-15 százalékos, Prémium termékeket is fognak találni.

Mert a lakosság érték…

Mert az ÁKK biztosan szeretné megőrizni azokat a lakossági befektetőit, akikre annyit áldozott, például a bevezetésénél költséges MÁP Plusz révén. A nagy kampány amúgy be is jött, a lakossági forgalmazóknál (a kincstárnál, a bankoknál, a brókercégeknél) már több mint egymillió olyan értékpapírszámla van, amelyen van lakossági állampapír. Sok ez vagy kevés?

A KSH rendre összesíti a háztartások számát, kerekítsünk, és mondjuk azt, hogy 4 millió van belőlük. Ám a legtöbben családban, párkapcsolatban élnek, és jellemző az is, hogy a két felnőttnek csak egy számlán van megtakarítása, vagyis nagyjából 2 millió az elméleti maximuma ennek a számnak. De persze nagyon sok a nulla megtakarítással élő nincstelen is. Tehát az egymilliós számlaszám elérése kibocsátói oldalról inkább talán siker, viszont akinek bekerült a gondolkodásába a lakossági állampapír, azt nem lehet „elengedni” azzal, hogy nincsen aktuálisan attraktív termék.

Mert Magyarország kormánya, jegybanki vezetése nagyon hisz az önfinanszírozásban (ilyen forintgyengülés mellett a devizaadósság nem öröm), azon belül is a sporadikusan szétszórt, forintalapú lakossági finanszírozásban.

A teljes adósságon belül a lakossági állampapír aránya Magyarországon a második legnagyobb a világon (érdekes, hogy Bangladesben a legnagyobb). Természetesen a nyugati országokban is a lakosság „fizeti végül a révészt”, de jellemzően ők egy intézményi áttételen, vagyis biztosítókon, nyugdíjpénztárakon, alapkezelőkön keresztül.

Vagy csináljunk teljesen mást?

Ez a cikk a lakossági állampapírokról szólt, de azért végül egy pillanatra villantsunk fel egyéb gondolkodásokat is. Ne menjünk inkább bankba, vagy ne fogyasszuk el a pénzünket?

A bankok kiszámítható kamatozású kínálata nem igazán vonzó, még akkor sem, ha vannak már 6-7 százalékos kamatot kínáló termékek. Vagyis kijelenthető talán, hogy ma már a lakossági állampapírok kamata mindenképpen fontosabb (irányadóbb) a lakosság megtakarítási gondolkodásában, mint a bankbetét, ráadásul a bankban nem is kapunk mindent, például inflációkövető terméket.

Ugyanakkor a fogyasztás preferálása sajnos indokolt, de a makrogazdaságnak eléggé káros döntés lehet. Hiszen logikus döntés előrehozni a vásárlást. Ha valaki azt gondolja, hogy 15 százalék marad az infláció, de csak 7 százalékkal tudja félretenni a pénzét, akkor „fog” azzal, ha egy évvel előrehozza a jövőre esedékes hűtőszekrény-vásárlást.

  • Ám az inflációt a nagy fogyasztás, a sok vásárlás hajtja.
  • Ha éppen a magas infláció miatt tartjuk fenn aktuálisan a magas keresletet, akkor tovább generáljuk a fogyasztást, illetve a még magasabb inflációt.
  • A magas inflációból így lesz még magasabb infláció, hát ez is egy ördögi spirál.

Önnön farkába harapó kígyó

Végül van egy olyan „parajelenség” is, hogy az ÁKK termékei az ÁKK termékeivel is versenyeznek, még a lakossági és az intézményi termékek között is van átjárás. Amikor sok pénz kimenekül az 5 százalékot ígérő MÁP Pluszból, akkor a legtudatosabb magánbefektetők cégekként, intézményeken keresztül vagy olykor akár magánszemélyként is átmennek olyan, elsősorban intézményeknek kínált magyar állampapírokba, amelyek már most is 10-12 százalékot fizetnek.

Az Origo például a 2027/B, sorozatot mutatta be ebben a cikkben.

Az állam ugyanis – bár valóban elég keveset fizet az aktuális inflációhoz képest – valójában azért nem ármeghatározó, inkább árelfogadó. Neki az adott piaci körülmények között kell finanszíroznia az államot, nem engedheti el a lakosságot.

Jelenleg az alternatívák alacsony kamatkínálata mellett így is talál befektetőket. A lakosság pedig azért vállal néhány „veszteséges” hónapot, mert abban bízik, hogy az állampapírokkal nemsokára megint keresni fog. Ez a trendforduló pedig az inflációemelkedés platója lehet. Ha az infláció már nem nő, akkor a magyar állampapírokkal már lehet egy szerény reálhozamot is elérni, ha pedig már csökken az infláció, akkor lesz olyan papír, amellyel beleültünk a sütibe, és közben még egy hatost is dobtunk.

Kövess minket Facebookon is!