Egy rakás csokos változás, kisebb kamatplafon, több kedvezmény, nulla illeték – így indul az év a pénzügyekben

Az év eleje hagyományosan sok szabályozói változásnak is a fordulónapja. A 2024-es év is több új feltétellel indult, ezeknek általánosabb és korábban is tudható részét összefoglaló cikkünkben summáztuk. Most külön a pénzügyekre fókuszálunk, egyrészt azért, mert ez a téma önmagában is megér egy cikket, másrészt azért, mert idén sem maradt el a szokásos év végi szabályozási dömping; még 2023 legvégén is születtek a pénzügyeinkre hatással bíró rendeletek.

Módosult például a minimálbér, év elejétől igényelhetők az új (még az legvégén is fazonírozott) családtámogatási elemek, de más a kamatplafon is. Arra teszünk kísérletet, hogy ezekben a szabályokban egy kis rendet teremtsünk, és összefoglaljuk, hogy mi hogyan módosul 2024-ben. Az összesítést természetesen a nagy integrátoroldalak is megtették, alaposan használtuk is az anyagaikat.

A minimálbér sok más dologra hat

A minimálbér hagyományosan január 1-től szokott emelkedni Magyarországon, de 2023 végén már decembertől örülhettek az érintettek a megemelt fizetésüknek. Az újonnan megállapított összeg bruttó 266 800 forint lett, ami 15 százalékos emelkedést jelent, és már januártól emeli a minimálbéresek családi költségvetésének kereteit.

A minimálbér változásának ugyanakkor sajátossága, hogy egy sor más elemre, szabályozóra is hatással van. Az emelkedéssel járnak kellemes dolgok, például egyes egészségpénztári szolgáltatásokat emelt összegben vehetünk igénybe, de kedvezőtlenek is, például az, hogy hiteligénylésnél magasabbak lesznek a bankok minimális jövedelmi elvárásai.

Jobban járunk az egészségpénztárral

Kezdjük a pozitívumokkal! Simondán Eszter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője szerint sokan talán nem is tudják, hogy az egészségpénztárak szolgáltatásai jóval túlmutatnak azon, hogy azokon keresztül fizethetjük a gyógyszerek és a magánorvosi szolgáltatások költségeit. Bizonyos további lehetőségeknek az értéke a minimálbérhez van kötve. A legnépszerűbb ezek közül a lakáshitel törlesztése.

Az egészségpénztári megtakarításból fizethető ugyanis a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztőrészletének egy része.

Egészen pontosan a január 1-jén érvényes minimálbér összegének 15 százalékát költhetjük havonta a törlesztésre, azaz 40 020 forintot.

Ez nem tűnik soknak például egy 20 évre felvett 20 millió forintos hitel havi nagyjából 165 ezer forintos törlesztőrészletéhez képest, de a teljes futamidő alatt mégis közel kétmillió forintos megtakarítással lehet számolni, ennyivel csökken a lakáshitel összesített terhe ezzel a szolgáltatással.

De miért mondjuk azt, hogy csökken a törlesztés? Nos, nem közvetlenül apadnak a törlesztők, de az egészségpénztárakba befizetett összegek 20 százalékát, legfeljebb évi 150 ezer forintot visszaigényelhetünk az adónkból. Vagyis, ha semmi másra nem használjuk a pénztárat, csak a lakáshitelünk törlesztésére, akkor az említett példában 20 év alatt így is majd kétmillió forint adót igényelhetünk vissza.

Ezt pedig akár duplázhatják is azok a házastársak, akik adóstársak a lakáshitelükben, ha mindketten igénybe veszik a lakáshitel törlesztése szolgáltatást a saját egészségpénztári számlájukon keresztül, és nem felejtik el minden évben visszaigényelni a nekik járó adókedvezményt.

Ugyanígy emelkedik a beiskolázási támogatásként igénybe vehető keret összege is.

Évente gyerekenként a minimálbér összegének erejéig vásárolhatunk az egészségpénztárból az óvodás, iskolás gyerekeinknek tankönyveket, tanszereket és ruhákat, a főiskolás hallgatóknak pedig fizethetjük az albérleti, kollégiumi díját, és spórolhatunk ezzel közel évi 55 ezer forintot gyerekenként. (Természetesen ennek is az a feltétele, hogy az adót vissza tudjuk igényelni.) Nem a világ pénze, de akinek vannak iskolás korú gyerekei, az biztosan tudja, hogy minden forintra nagy szükség lehet, és azért ebből az összegből akár kijöhetnek a jobb minőségű iskolatáskák vagy egy ballagási öltöny ára is.

A magasabb jövedelmek igazolása nehézség lehet

A megemelt minimálbérnek azonban nemcsak pozitív következményei vannak, hanem nehézségei is, például magasabb minimális jövedelmet kell igazolnunk hiteligényléskor. A legtöbb bank elvárja a hitelek folyósítása előtt, hogy legalább a 8 órás munkára, tehát a teljes munkaidőre vetített nettó minimálbér összegét igazoljuk, mielőtt a bank hitelt nyújtana.

Tavaly tehát általában minimum havi nettó 154 280 forint – vagy ahol kerekítettek, ott 150 000 forint – bért kértek igazolni egy hiteligénylőtől, amely gyakran – bár nem mindenhol – a jelenleg érvényes havi nettó 177 420 forintra emelkedik.

A változást több bank azonnal átvezette a rendszerén még decemberben, amikor a minimálbér emelkedett, de van, ahol csak januártól, vagy még később lép életbe majd a változás. Erre különösen azoknak érdemes figyelni, akik alacsony jövedelem mellett szeretnének hitelt felvenni, például azért, mert csak részmunkaidőben dolgoznak, vagy esetleg nem kimutatható jövedelemből élnek.

A 25 év alattiaknak nem feltétlenül kell aggódniuk, hiszen egyelőre ők nem fizetnek adót, de azt jó, ha tudják, hogy több bank csak 21 vagy 23 éves kortól ad hitelt, illetve figyelembe veszik azt is, hogy 25 év felett a nettó jövedelem a belépő adófizetési kötelezettség miatt csökkenhet.

Számlára érkező összegek és havidíj

A minimálbér összegének változása ráadásul nemcsak a hiteleknél, de a bankszámla-díjcsomagoknál is fontos érték lehet. Több olyan bankszámlát kínálnak ugyanis a bankok, ahol a számla havidíja csak akkor kedvezményes, ha legalább havonta a minimálbér összege, vagy annak valahányszorosa érkezik a számlára. Erre érdemes figyelni, mert ha egy kedvezményt elveszítünk, az havi több ezer forintos pluszkiadást is jelenthet, és abban sem bízhatunk, hogy erre a bank figyelmeztet bennünket.

Személyes tapasztalatom, hogy amikor egy munkahelyváltásnál ugyan egy hónapot sem pihentem, és minden hónapra volt jövedelmem, mégis kaptam egy 8000 forint körüli (!) számlavezetési díjat.

A korábbi cégem el akart számolni velem, tört hónapokról volt szó, de a lényeg, hogy az utolsó havi munkabérem (június) és az egy hónapos, felmondási időre fizetett munkabérem (július) ugyanabban a hónapban érkezett még a számlámra (júniusban), viszont az új munkahelyem első munkabére csak augusztusban jött. Vagyis a bank szempontjából volt egy jövedelem nélküli hónap (július), amikor nem érkezett jövedelmem a bankomhoz, nem teljesítettem egy feltételt, és azonnal megkaptam az amúgy ingyenes számlavezetésre a „büntető” számladíjat.

A fenti történet, vagyis a bankszámla díja a hiteleknél is számít. Vannak ugyanis olyan hitelkonstrukciók, amelyeknél kedvezőbb kamatot kapunk, ha vállaljuk, hogy a banknál számlát nyitunk, és oda havonta adott összegű utalás érkezik. Ez a számla gyakran ingyenes, ugyanakkor az ingyenesség feltétele lehet, hogy legalább a minimálbérnek megfelelő, illetve a kedvezményben meghatározott összegű utalás érkezzen a számlára havonta.

Jön az új kamatplafon

Mindenképpen jó hír a hitelt igénylőknek, hogy a kamatplafon is csökken januártól. Mint a Bank 360 összefoglalója is kiemeli, a lakáshitelek önkéntes kamatplafonját a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (ma már Nemzetgazdasági Minisztérium) kezdeményezte. Október 9-én indult el a rendszer, amelynek értelmében a programhoz csatlakozó bankok kínálatában megjelent legalább egy olyan lakáshitel, amelynek THM-je legfeljebb 8,5 százalék volt, a vállalati forgóeszköz-hiteleknél pedig 12 százalékos kamat maximumot kért a minisztérium. Utóbbi novemberben 11,5 százalékra csökkent.

2024 januárjától ismét lejjebb tolta a kormány a hitelek kamatát, a lakáshitelek esetében maximum 7,3 százalék lesz ez a THM (elsőként a Gránit Bank már decemberben csökkentette is a lakáshitelkamatait). Cikkünk írása közben pedig éppen az MBH Bank jelezte, hogy 2024. január 2-től az új, csökkentett THM-plafon alatt, 6,79 százalékos ügyleti kamattal kínálja a lakáshiteleit. A vállalati hitelek új kamata pedig 9,9 százalék.

Érdemes tudni, hogy a bankok korábban is túlteljesítették a kérést, így jelenleg is elérhető a piacon olyan lakáshitel, ami a szigorúbb THM-elvárásnak is megfelelne, vagy csak kicsivel megy fölé. Ez még mindig nem éri el, de legalább egy lépéssel közelíti az ideálisnak tartott 6 százalékos THM-szintet, ahol már jobban be tud indulni a hitelfelvétel. A Bankmonitor mindenesetre január 2-án megjelentetett egy részletes összeállítást arról, hogy milyen messze is vagyunk a kívánatos céltól.

Csokos változások

A piaci hitelek után most lássuk a támogatott konstrukciókat! A kormány már októberben bejelentette, hogy 2024-ben a városokban és az 5 ezer főnél nagyobb települések nagy részén megszűnik a csok, és közben változik a maradó falusi csok és a babaváró hitel is. A kivonuló városi csok helyére új támogatási formát ígértek, és novemberben meg is jelent a csok plusz tervezete, amelyet nagy várakozás előzött meg. Ám az első – egyelőre csak a lényeget érintő – tájékoztatás után tovább módosultak az egyes támogatási elemek részletszabályai, ráadásul a változások más jogszabályok módosításait is szükségessé tették. Teljes egység egyelőre nincs, így maradt némi bizonytalanság és nyitott kérdés, de lássuk, mi is történt, mit tudunk.

Más, mint eddig

2024. január 1-jével startolt a csok plusz. Simondán Eszter elmondta, hogy elődjével, a csoktámogatással, illetve a hozzá legalább 2 gyerek mellé elérhető csokhitellel ellentétben

már nem egy vissza nem térítendő támogatás és egy támogatott hitel kombinációjáról van szó, hanem ez önmagában egy kamattámogatott hitel.

Lényeges különbség továbbá, hogy kizárólag olyan házaspárok igényelhetik, akiknek nem pusztán vannak gyerekei, hanem a jövőben még gyereket terveznek. Az anyaság mellé életkori korlát is érkezett, a feleség legfeljebb 40 éves lehet, azzal a könnyítéssel, hogy a következő két évben várandósság alatti igénylésnél nincs korlát.

A támogatott hitelt legfeljebb 3 százalékos kamat mellett kínálhatják a bankok, azaz akár a korábban fix 3 százalék alá is mehetnek (az MBH Bank és a Gránit Bank a legfrissebb hirdetményeiben már közzé is tette, hogy náluk 2,89 százalék a kamat).

Érdemes lesz tehát alaposan megnézni, hogy melyik bankkal kötünk szerződést. Ugyanakkor a jogszabály a hitelbírálat teljes feladatát a bankok hatáskörébe utalja, a jogszabályi feltételek teljesítésén túl a bank saját maga dönti el például, hogy a csok plusz mellé mekkora jövedelmet vár el, és egyáltalán kit tart hitelképesnek.

A lehetséges hitelösszeg meghatározásánál a már meglévő és együtt költöző gyerekeket is figyelembe kell venni, így igényelhetnek 15, 30, illetve 50 millió forint kamattámogatott hitelt a családok. A jövőben születendő gyerekeket viszont úgy lehet vállalni, hogy a család általában háromgyerekessé váljon, azaz ahol már legalább 2 gyerek van, ott egynél több nem vállalható.

A csok plusz támogatásban hitelelengedés típusú támogatás is van, amelyet a szerződés megkötésétől számított második gyerektől kezdve lehet igényelni, ekkor minden új születésnél 10 millió forinttal csökken a család hiteltartozása.

A falusi csok is módosult

Eközben a falusi csok javarészt változatlan maradt. Ez továbbra is egy vissza nem térítendő támogatás, amely a jogszabályban listázott preferált kistelepülésen elérhető ingatlan vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére, ahol a korszerűsítés kötelező elem. A támogatás meglévő gyerekekre is igényelhető a jövőbeli gyerekvállalás kötelezettsége nélkül, az elérhető támogatási összegek viszont jelentősen emelkedtek 2024-től.

A falusi csok mellé továbbra is igényelhető a hitel, ha viszont a család a jövőben további gyereket vállal, akkor a csok plusz is válaszható hitelkonstrukció. Vállalt gyerek esetén a házaspár hölgy tagjára itt is életkori korlát van – ráadásul 1 évvel szűkebb, mint a csok plusznál – akkor jogosult a támogatásra, ha még nem töltötte be a 40. életévét. Hogy azért ne örüljünk annyira, december 28-án azonban megjelent a kormány 649/2023. rendelete, amely módosította a falusi csok feltételeit.

A jövőben a falusi csokhoz – a csok pluszhoz hasonlósan – egységesen minimum 2 év társadalombiztosítási jogviszonyt kell majd igazolni, legalább a pár egyik tagjának.

Ez eddig csak 3 gyerek esetén volt előírás, egyébként a 180 nap is elég volt. Ezen felül a vállalható gyerekek számát itt is a csok plusznál látottakhoz hasonlóan korlátozzák, nem lehet tehát akármennyi gyereket vállalni.

A módosítás azért pozitív változásokat is hozott. A terven felül született gyerekek után 400 ezer forint helyett 1 millió forint jár, meglévő lakás korszerűsítésekor pedig egy gyerek esetén 500 ezer forint helyett 600 ezer forint lehet a támogatás összege.

A legalább két gyerek esetén igényelhető csokhitel összege pedig a hitelcéltól függetlenül 10, illetve 3 gyereknél 15 millió forint lehet. Utóbbi azért fontos változás, mert korábban a meglévő ingatlan korszerűsítésére és bővítésére csak a hitelösszeg fele, azaz 5 és 7,5 millió forint volt elérhető. A teljes összeg csak építéshez és vásárlással egybekötött korszerűsítéshez vagy bővítéshez járt. Ezt a korlátozást most eltörlik, így azok is nagyobb hitelösszeghez juthatnak, akik már nem szeretnének több gyereket, és a saját meglévő lakásukat bővítenék, modernizálnák.

A falusi csok mellé áfa-visszaigénylési lehetőség is tartozik. A vásárláshoz, illetve építéshez és korszerűsítési, bővítési munkálatokhoz kapcsolódó áfa 5 millió forintig visszaigényelhető. (Vagy a kedvezményes 5 százalékos, vagy a 27 százalékos áfa.) Az áfa-visszatérítésnél az ingatlanokra méretkorlát van: a lakás legfeljebb 150, a ház legfeljebb 300 m2 lehet. A cél itt természetesen az, hogy aki nagyon jómódú, azt ne támogassuk közpénzből.

Szintén a pozitív változások sorát növeli, hogy a lakásokra szóló 150 négyzetméteres méretkorlátot a jogszabály-módosítás eltörli,

tehát bármekkora lakáshoz kapcsolódó áfa visszaigényelhető a fenti 5 millió forintos értékhatárig. Ez jó hír, bár a falvakban valószínűleg kevés a megvásárolható társasházi lakás, így ez vélhetően keveseket érint majd.

Teljes illetékmentesség

Nagyobb érdeklődésre tarthat számot az illetékmentesség, amit sokáig sok kétely övezett. Mint a Bankmonitor elemzésében olvasható, az illeték alapesetben a vételár 4 százaléka. Ez egy 20 millió forintért megvásárolt ingatlannál 800 ezer forint, egy 60 millió forintosnál 2,4 millió forint, míg egy 150 millió forintosnál 6 millió forint költséget jelenthet. (150 millió forintnál drágább ingatlan csok plusz felhasználásával nem vásárolható.)

Ám senki ne ijedjen meg, itt a friss változások éppen arról szólnak, hogy ez végül nem merül fel. A falusi csokkal érintett ingatlanokra eleve nem volt felső értékhatár, a lakás vagy ház bármennyibe kerülhet, és az igénylők minden esetben teljes illetékmentességet élvezhetnek.

A csok plusszal megszerezhető ingatlanokra viszont maximum értékeket szabtak, az első lakás értéke legfeljebb 80 millió, az újabb vagy bővítendő lakás pedig maximum 150 millió forint lehet (mármint, ha támogatást kérünk, ha nem, akkor természetesen bármekkora lakásban rajtolhat a család).

A csok pluszhoz kapcsolódó illetékmentesség ugyanakkor kezdetben csak 80 millió forintos értékhatárig járt volna. Ez azokat a családokat érintette volna hátrányosan, akik nem az első lakásukat vásárolják, és nagyobb értékű ingatlant vesznek.

Egy 80 millió forint értékű lakás után 3,2 millió forint az a vagyonszerzési illeték, amit nem kell megfizetni. Ha egy család ennél többért vásárol ingatlant, akkor az illeték egy része továbbra is őket terhelte volna. A csok pluszból legfeljebb 150 millió forint értékű ingatlant lehet vásárolni, ez után 2,8 millió forint illetéket továbbra is a családnak kellett volna állnia. Az értékhatárt azonban egy december 22-én megjelent, az illetéktörvényt érintőjogszabály-módosítás eltörli, így a csok plusszal szerzett ingatlanokra is teljes illetékmentesség jár. Nem kell tehát a drágább lakást vásárlóknak sem aggódniuk.

Mennyi önerő kell életünk első lakásához?

Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a legnehezebb dolga az első lakásukat vásárló fiataloknak van, még akkor is, ha sokuknak rendelkezésükre áll a csok.

Ha gyereket vállalnak, és a feltételeknek is megfelelnek, akkor viszont igényelhetik a babaváró hitel immár 11 millió forintját is. Mivel ebből lehet önerő, ez jelentős segítség lehet, de még így sem feltétlenül elég. Ráadásul 3 év megszakítás nélküli tb-jogviszony kell hozzá, és az, hogy a feleség 30 év alatt legyen, ha még nincs úton a baba. Szerencsére a jogalkotók is felismerték a korlátokat,

így lehetővé tették, hogy a csok pluszhoz az első közös lakásukat szerzőknek 10 százalék önerőt is elég legyen összegyűjteni.

Ehhez külön-külön ugyan nem baj, ha korábban már volt a feleknek lakásuk, de együtt most kell megvásárolniuk vagy építeniük az elsőt. Ez az első közös lakás az, amelynek az értéke nem lehet 80 millió forintnál nagyobb.

Jövedelem, hitelfedezet

Cizelláljuk még egy kicsit ezt a szabályt, ha már több rendelet is ezt tette. Ezek szerint – a csok plusztól függetlenül is – elég lehet 10 százalék önerő azon fiatalok lakáshiteléhez, akik még nem töltötték be a 41. évüket, nincs még egy lakásban sem 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaduk, és csak olyan ingatlanban voltak tulajdonosok, amelyen valaki másnak haszonélvezeti joga volt (tehát például öröklés révén jutottak tulajdonhoz).

Ebben a módosításban fontos kikötés, hogy ha a hitelben több adóstárs is van, akkor a 10 százalékos limithez mindegyiküknek teljesíteni kell a fenti feltételeket. A csok pluszra nézve ez akár azt is jelentheti, hogy a férjnek is 41 év alatt kell lennie, amiről eddig nem szólt a fáma.

Ráadásul a közös első lakás elvileg azt is jelenthetné, hogy külön-külön volt a házastársaknak saját lakásuk, amit ők vásároltak, ennél pedig az 50 százalék alatti tulajdoni hányad és más haszonélvezeti joga a szigorúbb feltételek. A program indulása után látszik majd, hogy hogyan járnak el a bankok ilyen esetekben.

Egyelőre tehát így indul útjára az új csok plusz és a némiképp megújult falusi csok, őket erősíti a szűkebbre szabott babaváró hitel. Abban pedig csak reménykedhetnek az igénylő fiatalok és a folyósító banki munkatársak, hogy újabb változásokra egyelőre nem kell számítani.