Visszaadja a működési engedélyét a piacvezető bizalmi vagyonkezelő, úgy érzik, létezésük „sérti a Magyar Nemzeti Bank érdekeit”

A Magyar Nemzeti Bank 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt-re. A hatalmas (még a kereskedelmi bankok néhány tízmilliós bírságaihoz képest is feltűnően nagy) bírság már jelezte, hogy milyen mély ellentét feszülhet a jegybank és a piacvezető bizalmi vagyonkezelő között.

Most a Primus Trust közleményben tette nyilvánvalóvá, hogy úgy döntött, feladja, vagyis visszaadja az engedélyét. Maga a cég nem szűnik meg, vagyis a különböző folyamatban levő eljárások (per, vizsgálat) folytatódnak, de a döntésről egy elég keményen fogalmazó sajtóközleményben is beszámolt a cég.

A Primus Trust két igazgatósági tagja (Dr. B. Szabó Gábor és Dr. Menyhei Ákos) által jegyzett közleményben a cég deklarálta, hogy 2023. december 31-i hatállyal visszaadja a működési engedélyét, egyben jelezte, hogy az ügyfeleivel elszámolt, illetve a vagyonkezelési feladatokat más bizalmi vagyonkezelők részére átadta. A többes szám indokolt, B. Szabó Gábortól úgy tudjuk, hogy a Primus több hazai bizalmi vagyonkezelő struktúra részére adta át az ügyfeleket, közöttük korábbi versenytársának is. Az ügyről alkotott véleménye miatt a Magyar Nemzeti Bankot is kerestük, az intézmény cikkünk megjelenése után kiadot egy sajtóközleményt, amelyben „visszautasítja a Primus Trust valótlan állításait”.

A jegybank szerint a valóság az, hogy az MNB nem indít „hatósági támadásokat” és „ellehetetlenítési sorozatokat”, ugyanakkor valamennyi piaci szereplőtől elvárja a jogszabályok maradéktalan betartását és azokat vizsgálatai során folyamatosan ellenőrzi. Az a körülmény, hogy az MNB párhuzamosan több vizsgálatot folytat egy intézmény vonatkozásában, egyáltalán nem példa nélküli – írták hangsúlyozva, hogy az MNB a bizalmi vagyonkezelők piacfelügyeleti hatósága, továbbá köteles vizsgálni a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jogszabályok betartását. A Primus Trust vonatkozásában jelenleg is folyamatban van egy ezzel kapcsolatos vizsgálat. „A Primus Trust most nyilvánosságra hozott kérelme alapján az MNB a jogszabályban meghatározott eljárást lefolytatja és amennyiben annak feltételei fennállnak, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelői engedélyt visszavonja” – írja a jegybank.

A Primus Trust Zrt. mindenesetre Magyarország első engedélyes üzletszerű bizalmi vagyonkezelője volt, amely elsőség időben, de piaci pozícióban is igaz. Hiszen a szolgáltató 2015 májusában kezdte meg tevékenységét, és nagyjából a hazai piac 75-80 százalékát fedhette le egymaga. Ez – elmondásuk szerint – az ügyfelek számát, a kezelt vagyon mértékét, az árbevételt, és nem utolsó sorban az általunk generált adóbefizetéseket (2015 és 2023 közepe között 3,5 milliárd forint) tekintve is igaz volt. Az árbevételekben nyilvános adatokra is lehet támaszkodni, a többiről nincsenek pontos számbavételek, de a Primus szerint egyáltalán nem túlzó a 75-80 százalék.

De miért hagyják abba?

Ha nagyon röviden foglalnánk össze a távozás okát, a cég vezetése úgy érezte, hogy idejük 80 százalékát már az MNB különféle vizsgálatai, vagy az ezek ellen megkezdett jogorvoslatok vitték el.

„A részünkről nem ismert csak sejtett előzmények hatására 2021 eleje óta sorra kaptuk az MNB részéről azokat a hatósági jelzéseket, amelyekből arra a következtetésre jutottunk, az események kronológiáját és a hatósági intézkedések nem túl bonyolult logikáját követve, hogy működésünk nem kívánatos az MNB számára”

– fogalmazott a közlemény. A fent már belinkelt nyári nagy cikkünk éppen ezekkel az eljárásokkal foglalkozott, így itt most tényleg csak dióhéjban írunk ezekről.

Mint B. Szabó Gábor elmesélte, 2020-ig alapvetően gond nélkül dolgozhatott a cég a piacon. A vezető partnerek sokszor vettek részt szakmai egyeztetéseken a kormányzat különféle képviselőivel, és sikeres jogszabály-módosítási kezdeményezéseik is voltak.

2021 elején aztán a jegybankkal nagyon megromlott a viszony. Ekkor indult a szakmában egy pénzmosási témavizsgálat (amely a mai napig is zajlik). Ez egy természetes, iparági szintű vizsgálat volt, amely segítheti egy ágazat megfelelő szakmai gyakorlatainak a meghonosítását. Ám ezen a ponton az MNB és a Primus is valahogy befeszült. Mint hallottuk, egy telefonon elkért adattömegből lett konfliktus, aminél a Primus úgy érezte, hogy azt nem adhatja át, az minősítése szerint „adathalászattal” ért fel.

Innen már többféle vizsgálat is elindult a cégnél, például az a célvizsgálat, amelynek során egy nem bejelentett helyszíni vizsgálattal 2022 januárjában a szakzsargonban „dawn raid”-nek nevezett razzia-szerű eljárásban az MNB megjelent a cégnél, lemásolta a társaság szervereit és lefoglalta dokumentumait.

A két vezető partner azóta is kifejezetten sérelmezi, hogy őket többszöri kérésük ellenére semmilyen eljárás során nem hallgatta meg senki. Ennek a felügyeleti vizsgálatnak 300 millió forintos bírság lett a vége. De miért kap valaki ekkora büntetést?

A jogosulatlan kölcsönnyújtás

Az MNB úgy értelmezte a cég tevékenységét, hogy a társaság jogosulatlanul kölcsönöket nyújtott, amiről korábban a jegybank itt és itt tett közzé sajtóközleményt, illetve határozatot.

A Primus azzal védekezett, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenység általános gyakorlata alapján adott ki előlegeket (a későbbi osztalékok előtt) a vagyonok kedvezményezetteinek, és a nagy bírságot egy közigazgatási perben meg is támadta. Jelenleg ez a per is zajlik, de az MNB még az említett pénzmosási ügyben is vizsgálódik, a Primus pedig úgy érezte, hogy felőrlődött. Mint sajtóközleményükben írták

„… azt világosan látjuk, hogy ebben az állandósult jogi küzdelemben nem adatik meg számunkra a fegyveregyenlőség. Ennyire ellenséges hatósági környezetben azonban nem kívánjuk időnket, energiánkat és szaktudásunkat általunk koncepciósként megélt eljárásokra pazarolni, ezért példamutatónak szánt munkánkat, mint üzletszerű bizalmi vagyonkezelő Magyarországon nem folytatjuk tovább.”

Nagy üzlet is lehetett volna

A piac tehát most biztosan átalakul. Ám az ügynek van egy nemzetgazdaságilag is érdekes aspektusa. A Primus annak volt az úttörője, hogy a szerinte alapvetően jó és piacképes magyar jogi szabályozásra, egy működőképes, nemzetközi ügyfeleket is megszólító vagyonkezelési iparágat lehessen építeni.

A cég a magyar bizalmi vagyonkezelést külföldön is értékesíteni tudta, az ügyfelek és a kezelt vagyon fele külföldi volt. Egy időben el is terjedt, hogy a cég orosz magánszemélyek pénzét is kezelte, de B. Szabó Gábor most deklarálta a Telexnek, hogy soha nem volt orosz ügyfelük, a „külföldi” távol-keleti és amerikai ügyfeleket jelent.

A Telexen viszonylag gyakran írunk a fő gazdaságpolitikusok, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök személyes és szakmai nézeteltéréseiről. Állítólag egy ilyen konfliktus majdnem kialakult a bizalmi vagyonkezelés körül is, de aztán ment az egész változtatási szándék a lecsóba.

Erről nagyon sok részletet nem ismertünk meg, de egy biztos: a Parlament honlapján hetekig nyilvánosan elérhető volt egy olyan salátatörvény-javaslat, amely többek között a bvk.-törvény lehetséges módosítására is utalt anélkül, hogy azt részletes tartalommal töltötte volna ki.

Az indifferens módosító szöveg arra a jogalkotási gyakorlatra utal, hogy mintegy megjelöli az utóbb érkező érdemi módosítások számára a helyet. Mivel ilyen megjelölést a bizalmi vagyonkezelést engedélyező hatóságról (MNB) rendelkező rész is kapott, viszonylag egyszerű eljutni addig a következtetésig, hogy felvetődhetett kormánykörökben a változtatási szándék az MNB lecserélése más hatóságra. Mindebből azonban semmi sem lett.

A kormánynak valószínűleg a bizalmi vagyonkezelésben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kelthették fel a figyelmét és nemcsak az adóbevételek lehetséges növelése, de főleg a külföldi likvid vagyonok potenciális becsatornázására, és ezzel Budapest regionális pénzügyi központ szerepének növelésére is tekintettel.

Ezek a várakozások a Primus Trust szakértői szerint sem légből kapottak, hiszen saját magukat tekintik élő példának arra, hogy a magyar bizalmi vagyonkezelésben nemzetközi vonatkozásban is jelentős potenciál van, amelyet minimális állami támogatással és a jelenleginél támogatóbb hatósági környezettel sikeresen lehetne kiaknázni.

Ez persze nem ennyire egyszerű, ha egyébként rossz egy ország nemzetközi megítélése, mert akkor nagyon vonzó program kell ahhoz, hogy mégis ezt válasszák a világ gazdagjai.

Hogyan tovább?

A Primus közleménye elég borús képet fest a szakma jövőéről.

„félő, hogy a piacvezető szereplő távozásával a hazai bizalmi vagyonkezelési iparág – az MNB jól kiolvasható szándékaival egyezően – a jelentéktelenségbe süllyed …”.

Majd így zárják közleményüket:

„Mélységesen sajnáljuk, hogy egy jobb sorsra érdemes, a modern vagyonkezelési eljárásokat meghonosítani törekvő új iparág jó eséllyel itthon még a teenager korát sem fogja megélni.”

A jogi ügyek folytatódnak, azt hallottuk, hogy az említett pénzmosási vizsgálat első, előzetes megállapításaira a Primus tett egy 80 oldalas észrevételt, ezek után jön az MNB ügyzáró határozata.

Közben bekerült a Parlament elé a pénzmosási törvény módosítása is, sőt az elfogadott új jogszabály már hatályba is lépett. A 69. paragrafus d pontja a lényeges változás, mert korábban a törvény úgy rendelkezett, hogy „törvényben meghatározott korlátok mellett” a pénzmosási ügyben vissza lehet vonni a szolgáltatók működési engedélyét.

Márpedig a bvk.-törvény tartalmazott korlátozásokat az engedély visszavonására nézve, vagyis az MNB csak a valóban indokolt esetben vonhatta vissza egy bizalmi vagyonkezelő cég működési engedélyét. A fentebb említett törvénymódosítás azonban éppen az idézett jogi korlátozást helyezte hatályon kívül, azaz az MNB-nek ettől kezdve szabad kezet adott az engedély visszavonására pénzmosási vizsgálat keretén belül is.

És mivel a Primus nem tud arról, hogy ez más szolgáltatót is ennyire közvetlenül érintene, a cégnél csak „Lex Primusnak” hívják a változtatást.

Az engedély visszaadásával a jövőben a Primus Trust már nem végezhet több ügyfélnek üzletszerű bizalmi vagyonkezelést, de egy ügyfelet megtartanak. Az alapítók a szakmát nem hagyják el, elsősorban ügyvédként fognak hazai és külföldi vagyonkezelési struktúrákat létrehozni ügyfeleiknek.