Tömegesen szegényedtek el a többgyerekes háztartások tavaly, miközben a gyerektelenek egyre jobban élnek
2023. november 9. – 10:08
A magas jövedelműek és a diplomások gazdagabbak, az alacsony jövedelműek és az alapfokú végzettségűek szegényebbek lettek tavaly, amikor hosszú évek után először romlottak Magyarország szegénységi mutatói. A gyerektelenek helyzete valamennyivel javult, de a több gyereket nevelő háztartások közül sok csúszott bele a szegénységbe.
Kiadta a KSH a Háztartások életszínvonala nevű jelentését, amelyben évente egyszer közlik a legfontosabb statisztikai adatokat a lakosságról. Persze csak az előző évről, így most tudtuk meg, pontosan hogy alakult a magyar háztartások helyzete 2022-ben.
Megette az infláció
Több mint hárommillió forint volt az egy főre jutó átlagos bruttó jövedelem Magyarországon 2022-ben. (Ezt úgy számoljuk ki, hogy a háztartás minden jövedelmét összeadjuk, és elosztjuk a háztartásban élők számával.) A hárommilliós összeg jóval meghaladja az egy évvel korábbi értéket, de bele kell számolni, hogy tavaly 14,5 százalékos infláció sújtotta az országot, így a növekedés reálértéken igazából csak kétszázalékos volt.
Hosszú távú trend, hogy a magyarok bevételeinek egyre nagyobb része származik munkából, és egyre kisebb társadalmi jövedelemből (ilyen például a nyugdíj, a táppénz vagy a segély). Ennek megfelelően tavaly már az összjövedelem háromnegyede származott munkából, míg 2015-ben még csak 69 százaléka. A társadalmi jövedelem aránya ebben az időszakban 29 százalékról 22,6 százalékra csökkent.
Egyenlőtlen az eloszlása
Nem elég, hogy az infláció miatt alig nőtt a magyarok átlagos jövedelmének reálértéke, a különböző társadalmi csoportok között egyre igazságtalanabbul oszlik el ez a pénz. Tavaly a társadalom legszegényebb ötöde átlagosan fejenként bruttó 1,25 millió forint jövedelemre tett szert, míg a leggazdagabb húsz százalék több mint hatmillió forintra. Ez majdnem ötszörös különbség.
Az egyenlőtlenség növekedését mutatja, hogy a legszegényebb ötöd jövedelme infláció alatt, 10 százalékkal növekedett, a leggazdagabb ötödé viszont infláció felett, 23 százalékkal. A szegények tehát kicsit szegényebbek, a gazdagok pedig kicsit gazdagabbak lettek 2022-ben.
Nem mindegy, ki hol végzett
Sok tényezőtől függ, hogy kinek mennyi a jövedelme ma Magyarországon, az egyik legfontosabb ezek közül az iskolai végzettség. Tavaly így Magyarországon 2,4-szer több jövedelmet kapott egy felsőfokú végzettséggel bíró lakos, mint egy alapfokú végzettségű.
Itt megint látszik az előző, aránytalannak tűnő elmozdulás: míg az alapfokú végzettségűek jövedelme a megelőző évhez képest mindössze 6,5 százalékkal nőtt, a felsőfokú végzettségűeké 21 százalékkal.
Sok év után most nőtt a szegénység kockázata
A fent részletezett jövedelmi eltolódás következménye látszik a szegénységről szóló statisztikákon is. A koronavírus-járvány előtti időszakban nagy gazdasági fellendülés volt Magyarországon, akkor sokan évről évre egyre jobban éltek, és így csomó szegénységi mutató javult. A következő grafikonon azt mutatjuk, hogy a szegénység vagy társadalmi leszakadás különböző mutatói hogyan alakultak az elmúlt években.
Az infláció és az igazságtalanabb jövedelmi eloszlás miatt a szegénység hosszan tartó csökkenése tavaly megállt, és a négy mutatóból három romlott tavaly. Egyedül a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők száma csökkent, ez leegyszerűsítve azokat a családokat jelöli, amelyekben nem nagyon dolgozik senki.
A KSH ebben a felmérésében a szegénységet három szempont alapján méri. Aki a három szempont közül legalább egyben érintett, az az ő kifejezésükkel kitett a „szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának”. A kifejezés viszont megtévesztő lehet, mert csak kockázatról beszél, miközben a három szempont azt mutatja, hogy valaki ténylegesen le van szakadva a társadalom többségétől. A három szempont:
- Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát).
- Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek).
- Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával).
A három szempontból az első kettő, amelyben tavaly növekedés volt, anyagi viszonyokra vonatkozik, így a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatát ebben az esetben azonosíthatjuk egyszerűen a szegénységgel.
A gyerekesek járnak rosszabbul
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata az egy főre jutó jövedelemhez hasonlóan nem egyenletesen oszlik szét a társadalomban, hanem egy rakás tényezőtől függ. Ezek közül az egyik legfontosabb a háztartás mérete, és a benne élő gyerekek száma.
Nem meglepő módon minél több kereső felnőtt és minél kevesebb gyerek van egy háztartásban, annál kisebb a szegénység kockázata. Viszont az esélyek annál inkább romlanak, minél kevesebb a felnőtt és minél több a gyerek a háztartásban.
Az ábráról leolvasható, hogy a szegénység kockázata leginkább azokat a háztartásokat érinti, amelyekben egyetlen felnőtt egy vagy több gyerekkel él együtt. Őket követi a három vagy több gyerek és két felnőtt kombinációja, majd az egyszemélyes háztartás.
Érdekes jelenség, hogy tavaly a gyermektelen háztartások minden típusában csökkent a szegénység kockázata, a gyermekeseknél viszont jellemzően nőtt.
Különösen nagyot a kétgyerekes háztartásoknál (7,2 százalékról 12,5 százalékra) és a három, vagy többgyerekes háztartásoknál (21,6-ról 30,1 százalékra).
Ez azt jelenti, hogy csak ebből a két csoportból körülbelül 30 ezer háztartás, vagy 130 ezer ember csúszott bele a szegénységbe.
Az egy szülő–egy gyerek kombinációnál valamivel javult a helyzet, míg az egy gyereket nevelő két szülő esetében nem nagyon változott.
Összességében viszont egyértelműen kijelenthető, hogy míg a gyermektelenek körében mérsékelten csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, a gyerekesek körében jelentősen nőtt.
Élelmiszerre, lakásra és rezsire költenek a szegények
A jövedelem egyenlőtlen eloszlásán és a szegénység kockázatát befolyásoló tényezőkön kívül érdemes megnézni, mire költenek a különböző rétegek tagjai. Az egyszerűség kedvéért itt a legalacsonyabb (1.) és legmagasabb (5.) jövedelmi ötöd költéseit hasonlítjuk össze.
A grafikonról leolvasható, hogy a legszegényebbek a jövedelmük egyharmadát költik élelmiszerre és alkoholmentes italokra és ötödét lakásfenntartásra, valamint háztartási energiára. Ez a két kategória (ami kis túlzással csak a létfenntartást jelenti) a legkisebb jövedelmű ötöd költéseinek 54,5 százalékát viszi el, míg a legnagyobb jövedelmi csoportnál ez csak 38,4 százalék.
Az ábrán látszik, hogy ennek a csoportnak így sokkal több pénze marad minden másra, így például kultúrára és szórakozásra az elköltött jövedelmük több mint kétszer akkora részét adják ki (ez abszolút értékben persze majdnem tízszeres különbséget jelent).
