Szijjártó: A migránsok összemosása a vendégmunkásokkal kicsit meredek

Az már nem kérdés, hogy kellenek-e akkumulátorgyárak, már csak az a kérdés, hogy ezek hol jönnek létre, hol generálnak profitot, hol teremtenek munkahelyeket, más országban, vagy nálunk – mondta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának keddi ülésén Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán kifejtette azt is, hogy a kormány adatai alapján exportban és külföldi működőtőke-beáramlásban is rekordteljesítményt nyújtott a hazai gazdaság.

Szijjártó emellett beszélt biztonsági kihívásokról is. A miniszter szerint nem túlzás azt mondani, hogy most van a legrosszabb formájában a globális biztonság. Az elmúlt években kétszer is nem gazdasági természetű válság csapott le ránk. Először egy világméretű járvány, aztán az orosz-ukrán háború. Mindkettő új gazdasági helyzetet teremtett számunkra. “Egy új világrend van kialakulóban, de hogy ennek mi lesz az eredménye, jelenleg senki nem tudja” – mondta.

Rekordok az export és a beruházások terén

Az elmúlt gazdasági év három rekordtényező megjelenésével járt a tárcavezető szerint. Megdőlt az exportrekord, megdőlt a beruházási rekord, és a foglalkoztatási rekord is – sorolta.

142 milliárd eurónyi értékben exportáltunk, és 6,5 milliárd eurónyi beruházásról állapodott meg a magyar beruházási ügynökség, “soha korábban ennyi beruházás a kormányzati beruházási ügynökségen keresztül nem érkezett az országba” – mondta. A miniszter úgy számol, a 2023-as év mind az export mind a beruházások tekintetében újabb rekordot hoz. “Idén 13 milliárd eurónyi beruházási volumen fog megjelenni az országban a beruházási ügynökségen keresztül. Ez azt jelenti, hogy meg tudjuk duplázni a tavalyi beruházási rekordot.”

Az export 150 milliárd felett lesz, ez is magasabb mint a tavalyi érték, eddig idén 214 beruházás érkezett Magyarországra. A legtöbb Kínából, Németországból és az Egyesült Államokból, tehát “kiegyensúlyozott” a helyzet – tette hozzá.

Szijjártó szerint a pandémia alatt “arra próbáltak rábírni minket”, hogy az állami támogatásokat szociális alapon osszuk ki. A kormány viszont a munkahelymegőrzés érdekében cselekedett, a versenyképességnövelő támogatásokkal több mint 800 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre közel 300 milliárdnyi állami támogatással – fejtette ki. “Ennek köszönhetően a Covid után több ember dolgozott mint előtte", amikor a világból inkább a munkahelyek elvesztéséről érkeztek hírek. A dolgozói létszám megtartása alapvető kötelezettség a legtöbb állami támogatásnál – tette hozzá.

Úgy véli, a beruházási stratégiánk kulcsa az, hogy ellensúlyozzuk azt, hogy főként az ország nyugati részére érkezzenek beruházások. “Mára teljesült az, hogy a keleti országrészbe is annyi beruházás érkezik, mint a nyugatiba.” Most szerinte az a feladat, hogy a déli országrészt is felhozzuk, Baranya és Csongrád-Csanád van a fókuszban.

Az akkumulátorgyárak kockázatait kérte számon az ellenzék

Tordai Bence párbeszédes képviselő egyebek mellett arról kérdezte Szijjártót, hogy a beruházások tekintetében mennyire figyel arra a kormány, hogy a kockázatos gazdasági partnerektől minél inkább függetlenítse magát. Tordai szerint nemcsak Oroszország ilyen, hanem Kína is. Érdeklődött arról is, hogy miért forszírozza a kormány a zöldmezős beruházásokat, amikor környezetvédelmi szempontból barnamezős beruházásokra lenne inkább szükség.

Tordai kérdezett az akkumulátorgyárakról is. Szerinte az EU-s előírások szerint egy stratégiai fenntarthatósági vizsgálatnak kellett volna megelőznie az ilyen gyárak idetelepülését, ami azonban az ellenzéki képviselő szerint nem történt meg. Fognak-e készíteni utólag ilyen vizsgálatot? – tette fel a kérdést.

Barcza Attila a bizottság fideszes alelnöke szerint sikeres a keleti nyitás, és minden országgal jó kapcsolatokra kell törekedni. Azért is érkezik hozzánk sok befektetés, mert biztonságos ország vagyunk – mondta. Megköszönte, hogy Szijjártó kiáll Brüsszelben a magyar érdekekért.

Csárdi Antal, az LMP képviselője egyebek mellett az akkumulátor-stratégiáról érdeklődött. Arra lenne kíváncsi, hogy a következő években mennyi akkumulátorgyári beruházással számol a kormány. Ez azért fontos szerinte, mert jó lenne tudni, hogy ehhez mennyi vízre és energiára lesz szükség. Hogy lehetséges, hogy ilyen jellegű felmérések nélkül kezdett el behozni ilyen nagy beruházásokat a kormány? – kérdezte. Veszélyes akkumulátorvégtermék-tárolás, súlyos balesetek (Bátonyterenye, Szigetszentmiklós) – ilyen ügyek sora történik, de az elmúlt hónapokban a kormány szerinte mégis folyamatosan leépíti az ellenőrző hatóságok jogköreit.

Csárdi arról is érdeklődött, hogy miért a külföldi tőke korlátlan behozatalára törekszik a kormány. Szerinte ez nem fogja úgy felemelni az országot, mint ahogy várják. Szuverenitásról beszél a kormány, ugyanakkor a multik pártján áll – hangsúlyozta. Úgy véli, Magyarországon a külföldi tőke aránya extrém magas, és ez extrém mértékű kiszolgáltatottságot jelent “a multitőkének”. Miért nem inkább a magyar kis- és közepes cégekbe fektetnek, amikből aztán lehetnének majd nagy magyar cégek is? – hangzott el a kérdés. Miért nem növelik a magas hozzáadott tudásértékű munkahelyek számát, amiben sajnos nagyon rosszul állunk? – hangsúlyozta. Ráadásul szerinte az aksigyárakban főként vendégmunkások dolgoznak, ami szintén nem a magyarok foglalkoztatottságát növeli.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt javasolta, csináljon olyan támogatási rendszert a kormány, hogy csak olyan közpénzes beruházásösztönző támogatást lehessen nyújtani vállalatoknak, ha az adott cég vállalja, hogy 90 százalékban magyar állampolgároknak adnak munkát. De a képviselő azt látja, az ilyen helyeket sokszor nem a magyar munkavállalókra kalibrálják, hanem vendégmunkásokra. Debrecen körül például szerinte elfogyott a magyar munkaerő.

Mint mondta, nem “a migránsmunkásokra” kellene helyezni a fókuszt, hanem a magyar álláskeresők átképzése kellene állami pénzt költeni. Ha a legmagasabb szinten megfogalmazódott, hogy 500 ezer új munkásra lesz szükség a közeljövőben, akkor ezt a magyar munkavállalók képzésével kellene megteremteni, nem migránsmunkásokkal – vezette le.

Lesz-e időbeli korlátja a harmadik országokból érkező “migránsmunkások” itt tartózkodásának? – kérdezte Z. Kárpát Dániel. Mert a törvénytervezetben az volt, hogy maximum három évig tartózkodhat itt egy vendégmunkás, de ezt a törvényt visszavonta a kormány, tehát akkor nem maximalizálják az itt tartózkodásuk időtartamát? – érdeklődött a Jobbik képviselője. Z. Kárpát érdeklődött arról is, hogy miért a “migránsmunkásoknak” építenek sok munkásszállót, miért nem az országon belül munkahelyet váltó magyaroknak.

A DK-s Dávid Ferenc bizottsági alelnök egyebek mellett arról érdeklődött Szijjártótól, hogy nem lenne-e jobb javítani az akkumulátorgyárak körül kialakult társadalmi párbeszéden, ami most szerinte nagyon egyoldalú. A kormány nem hallgatja meg eléggé a társadalmi igényeket, kérdéseket – mondta.

Szijjártó: Ha van iparág, ami a hosszabb távú jövőben is létezni fog, az az elektromos autóipar

Szijjártó az összesített válaszában kitért arra, hogy a világgazdaság szerinte átalakulóban van, ezen belül is egy folyamat megingathatatlanul megy előre. Ez pedig az, hogy az autógyártásban az elektromos meghajtás veszi át a szerepet. Szijjártó azt mondta, nem tudja, hogy az elektromos átállásra vonatkozó kötelező céldátumok EU-s meghatározása mögött mennyi volt a “képmutatás”, mindenesetre a helyzet az, hogy a következő évtizedben már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában.

A miniszter úgy véli, “az elektromos autó akkor indul el, ha van benne egy akkumulátor.” És a világ 10 legnagyobb akkugyártója ázsiai. “10-ből 6 kínai, 3 koreai, 1 japán – részletezte Szijjártó. Mivel kialakult ez a helyzet Európában, ezért az már nem kérdés, hogy kellenek-e akkumulátorgyárak, hanem már csak az a kérdés, hogy ezek hol jönnek létre. Hol generálnak profitot, hol teremtenek munkahelyeket, más országban, vagy nálunk.

Egy idő után a tradicionális autóipari munkahelyekre nem lesz szükség, mondta. Viszont ha van iparág, ami a hosszabb távú jövőben is létezni fog, az az elektromos autóipar. Ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy ezek a beruházások nálunk valósuljanak meg. Ráadásul a globális károsanyag kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedésből jön létre, ez is egy fenntarthatósági szempont.

A magyar kormány nem problémaként tekint a kínai-európai gazdasági kapcsolatokra, hanem realitásként

Szijjártó az európai-kínai gazdasági kapcsolatok jövőjével kapcsolatban arról beszélt, hogy tavaly 860 milliárd euró értékű kereskedelmi forgalom zajlott a két térség között. Ebből 230 milliárd euró Németországhoz kötődik. A német autóipari cégek mind kínai akkumulátor-beszállítókkal dolgoznak – mondta Szijjártó. A miniszter úgy véli, a nyugat-európai politikusok teljesen mást gondolnak a kínai-európai gazdasági kapcsolatról, amikor a függetlenedésről és távolodásról beszélnek, mint a saját országaik legfontosabb vállalatai, amelyek egyre szorosabb kapcsolatra törekszenek a távol-keleti cégekkel. A magyar kormány nem problémaként tekint a kínai-európai gazdasági kapcsolatokra, hanem realitásként – hangsúlyozta.

A miniszter kitért arra is, hogy érti a környezetvédelmi aggályokat, például, amik az új gyárak vízfogyasztására vonatkoznak.

A komáromi akkugyár azonban szerinte egy nap alatt csak annyi vizet használ fel, amennyi a Duna vízhozama öt másodperc alatt.

Az ide települő gyárakkal kapcsolatos aggályokra is kitért. Felidézte azt az időszakot, amikor az Audi Győrbe települt. Akkor sokan arról beszéltek, hogy ez óriási szennyezéssel, porral jár majd, aztán eltelt pár évtized, és ma már a város élete elképzelhetetlen az Audi nélkül.

Volt, aki azt kérte számon rajta, hogy miért nem hoz a kormány több olyan beruházást az országba, ami nagyobb hozzáadott tudásértékű munkahelyeket teremt. A miniszter szerint az elmúlt évek azt mutatják, hogy a külföldi vállalatok először termelőberuházásokat akarnak idehozni, és ha látják, hogy ezek működnek, akkor hoznak ide nagyobb tudásigényű munkahelyeket.

“Nagyon régen volt olyan forradalmi léptékű változás, amiben Magyarország ennyire az élen jár, mint az elektromos autógyártás.” 2025-re, amikorra elkészülnek a bejelentett nagy akkumulátorgyártó üzemek, a világon másodikak leszünk ilyen jellegű kapacitásban, Kína után.

Migránsok ≠ vendégmunkások

“A migránsok összemosása a vendégmunkásokkal kicsit meredek”

– válaszolta az ülésen Szijjártó azokra a felvetésekre, amik a nagy számú vendégmunkás behozatala miatt kérték számon a bevándorlásellenes kormányt.

Szerinte a migránsok a déli határnál illegálisan akarnak bejönni, a vendégmunkások viszont érvényes munkaszerződéssel jönnek ide dolgozni. Azt a kormány nem adja fel, hogy minden új munkahelynél elsődlegesen a magyaroknak jár a hely, ha magyarok nem állnak rendelkezésre, akkor jöhetnek vendégmunkások.

Szijjártó a keddi ülés után azt is mondta újságíróknak: a magyar sajtó a vendégmunkások hazai dolgait csak akkor kapja fel, ha valami ellentét keletkezik a helyiek és az érkezők között, azt nem mutatják meg, amikor minden rendben megy, és jól tudnak együtt dolgozni.

A Telex nyáron írt arról, hogy a Magyarországra érkező vendégmunkások által keltett értetlenség szimbolikus helyszíne lett Hajdúszoboszló. A fürdővárosban a polgármesterrel együtt forronganak a helyiek: nem értik, miért érkezett ennyi külföldi vendégmunkás Hajdúszoboszlóra, hiszen korábban azt hallották, hogy egyetlen migráns se teheti be a lábát az országba. Azóta azonban változott a helyzet: Orbán Viktor szerint 500 ezer új munkásra lesz szükség Magyarországon egy-két éven belül. A helyiek egymásba hipnotizálják, hogy rabolni, erőszakolni, ölni fognak a külföldiek, de a rendőrséghez eddig egyetlen bejelentés sem érkezett ilyesmiről. Az ellenségesség erősen következik az elmúlt nyolc év kormányzati kommunikációjából.

A kormányközeli propagandagépezet az utóbbi években számtalanszor mosta össze a migráns és a vendégmunkás kifejezéseket. A nyugati országokból kizárólag olyan híreket hoz le (torzítva) napi rendszerességgel hatalmas mennyiségben, amik EU-n kívülről érkező emberek által keltett konfliktusokról szólnak. Pozitív példákat, jól működő együttélési helyzeteket sosem mutatnak.

Akkumulátorgyártás Magyarországon

A hazai akkumulátorgyártással cikksorozatban foglalkoztunk a Telexen, anyagaink legfontosabb tanulságait ebben a cikkben foglaltuk össze. Ha ezután megjött a kedve, hogy nyugodtabb óráiban elolvassa a teljes sorozatot, itt találja a cikkeket:

1. Miért olyan fontos iparág az akkumulátorgyártás, és miért kiemelt kérdés Orbánéknak, hogy ezt Magyarországra hozzák?
2. Hogyan működik egy akkumulátor, mi kell a gyártáshoz, és muszáj-e, hogy mérgezzenek a gyárak?
3. Hogy lehet, hogy a Samsung érdemi büntetés nélkül úszhatja meg a szabálysértéseket? Egyáltalán miért tűnik úgy, hogy erre az ágazatra nem vonatkoznak a törvények?
4. Milyen egy akkumulátorgyár belülről, és mit csinál a társadalommal, ha megépülnek ezek a gyárak?