Maga hazudik! Nem, maga hazudik! – kiabálásba és személyeskedésbe fulladt az ácsi katódgyár lakossági fóruma

Még nyáron jelentették be, hogy Ácson egy gigantikus katódgyárat fog építeni a kínai Huayou-csoport, amely termékeit az akkumulátorokban fogják felhasználni. Az akkumulátorgyárak korábbi rossz kommunikációjából tanulva itt a polgármester és a gyár képviselői maguktól szerveztek egy lakossági fórumot, aminek a célja elvileg a gyárral kapcsolatos kérdések feltétele és megválaszolása lett volna.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, az eseményen többségében olyan környékbeli lakosok gyűltek össze, akik ellenzik a beruházást, ami miatt a fórumon már az első perctől feszült volt a hangulat. Az első konfliktusforrás az volt, hogy a rendezvénynek helyt adó iskola bejáratát négy biztonsági őr vigyázta, akik a helyek véges számára hivatkozva nem mindenkit akartak beengedni. Többen szidalmazni kezdték őket, amire végül mindenki bejutott.

Az esemény elején a cég képviselői felvázolták a beruházás jelenlegi állapotát, majd a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Elsők között Lipka Zoltán, a beruházás ellen tiltakozó Kiáll(t)unk Ácsért civil csoport vezetője szólalt fel. Szerinte a cég képviselői hazudnak, mert a gyárban használt egyik alapanyagról azt állították, hogy az nem mérgező, miközben a neki eljuttatott dokumentáció szerint az. Itt hosszú és heves vita kezdődött a felhasznált anyagokról. A cég képviselői szerint egyébként ugyan használnak veszélyes anyagokat, de azok nem jutnak majd ki a gyárból.

A beszélgetésre amúgy is jellemző volt, hogy a felszólalók hazugságnak nevezték a cég képviselőinek bizonyos állításait, és többen a polgármestert is lehazugozták. Egyszer viszont a Bamo közkapcsolati igazgatója, Fülöp Ferenc is ezzel szakította félbe a felszólaló Lakatos Béla volt ácsi polgármestert, többször elismételve a mikrofonba, hogy „maga hazudik”.

A helyi felszólalók közül többen azt sérelmezték, hogy a beruházás bejelentése előtt őket nem kérdezték meg, és semmilyen döntési lehetőségük nincsen. Felmerült, hogy ők egy népszavazást szeretnének a kérdésről, amire a település jegyzője elmondta, hogy a Kúria szerint akkumulátorgyártásról nem lehet népszavazást tartani. Visszatérő kritika volt, hogy a korábban Magyarországon megnyitó akkumulátoripari üzemek is mérgeznek, így hiába ígéri ez a cég, hogy ők nem fognak, ennek nem lehet hinni.

Szintén sokat beszéltek a vendégmunkások érkezéséről. A cég szerint nagy lehetőség a régiónak, hogy náluk 900 új munkahely jön létre. A kritikus civilek szerint viszont nincsen a környéken munkanélküliség, így alig tudnak majd onnan dolgozókat felvenni. Felmerült, hogy akkor majd másik cégektől csábítanak át dolgozókat, de a kritikusok erre azt mondták, hogy akkor azok a cégek fognak Fülöp-szigeteki és vietnámi vendégmunkásokat hozni.

Az ilyen események többségéhez hasonlóan az ácsi lakossági fórumon is elbeszéltek egymás mellett a résztvevők. Több kérdező azt mondta, hogy a cégnek kellene bizonyítani, hogy az akkugyárak egy részével ellentétben az ácsi katódgyár nem fog mérgezni. A cég képviselői erre rendre annyit mondtak, hogy a technológiájuk nem mérgező, és EU-s meg magyar szabályok vonatkoznak majd rájuk.

A fórumon felszólalt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke is, aki szerint a kormány terve Magyarországot akkumulátoripari gyarmattá alakítani, a környezetvédelmi intézményrendszert pedig a Fidesz felszámolta. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke indulatos felszólalásában arról beszélt, hogy a külföldi vendégmunkások behozatala egyfajta lakosságcsere. A politikusok egy-egy megszólalását sokan megtapsolták, de volt, aki kipfujolta őket, és azt mondta, hogy menjenek vissza Budapestre, mert ez a fórum a helyieknek van.

Az eseményen többen hevesen támadták Ács fideszes polgármesterét, Szentirmai Istvánt. Volt, aki azt mondta, biztosan pénzt kapott a kínaiaktól, amiért támogatta a beruházást. A polgármester szerint a résztvevők azzal a meggyőződéssel érkeztek, hogy a gyár egyetlen célja a település megmérgezése, így pedig nem érdemes tárgyalni. Szerinte a gyárral szembeni ellenállás a településen nem nagyon látszik, inkább csak a médiában és a Facebookon.

Sokadik akkumulátoripari beruházás

Június végén jelentette be Szijjártó Péter, hogy nagyságrendileg 520 milliárd forintból építene a kínai Huayou-csoport katódgyárat a Komárom és Győr között fekvő Ácson. Ha megvalósul, az üzem Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz, ami érthetően komolyan érinti a kevesebb mint 7000 lakosú Ácsot.

A gyár híre megosztotta a helyieket, Ács fideszes polgármestere nagy lehetőségnek nevezte a 900 munkahelyet teremtő beruházást, míg a helyiek egy része tiltakozásba kezdett. Több kezdeményezés is indult: Lakatos Béla volt ácsi polgármester és a környező települések civiljei aláírásgyűjtést indítottak a gyár ellen. Velük párhuzamosan Kiáll(t)unk Ácsért néven civil szervezet alakult, ami szintén ellenzi a beruházást.

A Huayou Bamo nevű magyar nevű leányvállalata azóta igyekszik elkerülni azt a helyzetet, ami Gödön és az ország több pontján kialakult, ahol teljesen elmérgesedett a viszony az akkugyárak vezetése és a környék lakossága között. Ezért augusztusban egy csomó részletet elárultak a gyárról, többek között, hogy:

• 300 lakásos lakóparkot építenének a gyár dolgozóinak;
• az üzem beindításához kínai munkások érkeznének, de ők később átadnák a helyüket magyaroknak (vagy vendégmunkásoknak);
• évi 100 000 tonna katódanyagot gyártanának, ami 1500 milliárdos éves árbevételt ad majd;
• és a gyár áramigénye évente egy terrawattóra lenne, ami nagyságrendileg egy magyarországi megye lakosságának teljes áramfogyasztása.

A helyiek megnyugtatása érdekében az önkormányzat, a beruházó és a civilek munkacsoportot alakítottak, a Bamo pedig egy kérdőívben kérné ki a helyiek véleményét a beruházásról. A Kiáll(t)unk Ácsért csoport szerint viszont a kérdőív manipulatív, és annak hitelessége is megkérdőjelezhető, mivel a felmérést a katódgyár által megbízott kommunikációs cég végzi.

A beruházás bejelentése után jártunk már egyszer Ácson, akkor a többség nem nagyon lelkesedett a projektért. Sokan féltek, hogy a gyár mérgezne, mások pedig a közeli, komáromi akkumulátorgyárban tapasztalható munkakörülményekre hivatkozva utasították el azt.

Nem véletlenül jönnek ide

A magyar kormány gazdaságpolitikájának fontos eleme az akkumulátorgyártás, szerintük ez az ipar jövője, és az ország ezzel a szektorral kerülhet Európa ipari élvonalába. Ennek érdekében ezermilliárd forintos nagyságrendben adnak támogatást az ide települő akkumulátoripari cégeknek, valamint az a nekik szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarországon rengetegen félnek attól, hogy minden, az akkumulátorokkal összekapcsolódó gyártási folyamat mérgez. Ez azért van, mert a gödi Samsung környékén találtak mérgező vegyi anyagokat a talajvízben, valamint más gyáraknál is voltak szabálytalanságok, a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozót be is kellett záratni. Ettől viszont nem minden gyár mérgez, ez attól függ, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyeket az állam magától sajnos nem mindig igyekszik betartatni.