Állampapírok: hiába nyomják orrba-szájba, egyre kevesebb fogy belőlük, mióta romlottak a feltételek
2023. szeptember 17. – 06:58
A korábbi értékek töredékéért vásároltak a magyarok prémium állampapírt az elmúlt hetekben. Ez nem csoda, ha beleszámítjuk, mennyit rontott az Államadósság-kezelő Központ a papírok feltételein, de a tendencia komoly fejtörést okozhat a kormánynak, ami jogszabályok sorozatával akarja állampapírba terelni a magyarok pénzét. Kérdés, mibe teszi a pénzét, aki ebbe már nem akarja.
2022 gazdasági slágertémája az infláció volt. Mindenki a pénztárcájához kapott, amikor több mint egy évtized után megtapasztaltuk, hogy a boltban havonta (ha nem hetente) drágul minden. Amikor a sokk elmúlt, a legtöbben azon kezdtek el gondolkodni, hogyan fektethetnének be úgy, hogy a drágulás közben a pénzük ne veszítse el értékét. Vagy ami még jobb, hogyan nyerjék vissza az inflációval devalválódott pénzük eredeti értékét.
Ebben a helyzetben vezettek be tavaly szeptemberben a korábbiaknál előnyösebb prémium (tehát inflációkövető) állampapírokat. Ezekre pedig azonnal ráugrottak a magyarok, már az első két nap 300 milliárd forintért vásároltak belőle. A lelkesedés pedig hónapokon keresztül kitartott.
Komoly kormányzati rásegítés érkezett
A hirtelen jött magas kamatozású befektetési lehetőségnek nagyon örült a lakosság, de az állam nagylelkűsége egyáltalán nem volt véletlen. A rossz gazdasági helyzet, az infláció és az EU-s pénzek visszatartása miatt ugyanis már 2022 második felében nagyon hiányzott a pénz az államkasszából, amit az Államadósság-kezelő Központ a lakosságtól akart kipótolni.
Odáig elmentek, hogy:
- egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek az állampapírokat részesítették előnyben a többi befektetési formával szemben;
- Orbán Viktor a rádióbeszédben buzdította a lakosságot az állampapírok megvásárlására;
- és még a KRÉTA-ban is hirdetni kezdték ezt a befektetési formát.
Mint most kiderült, ennek nem sok hatása volt. Azt ugyanis, hogy a magyar lakosság mikor mennyit vett a prémium állampapírokból, a jelek szerint leginkább a vásárlási feltételek (kamatprémium és futamidő) határozták meg. Ahogy ezeket fokozatosan rontották az utolsó hónapokban, úgy csökkent a hetenként megvásárolt állampapírok mennyisége is. Íme:
Az állampapír-vásárlók aranykora idén május végéig tartott, ameddig még lehetett 7 éves futamidejű 1,5 százalékos kamatprémiumot fizető sorozatokat venni. Májustól júliusig aztán a 8 éves futamidejű, 1 százalékos kamatprémiumos sorozat tűnhetett a legjobb választásnak. Augusztus elejével viszont ezt is kivezették (ahogy a rövidebb futamidejű sorozatokat is) és maradt a jóval gyengébb, 10 éves futamidejű, 0,25 százalékos kamatprémiumot fizető 2033/I sorozat.
Az ábrán a három időszakot külön színnel jelöltük, így nagyon szépen leolvasható, hogy a feltételek romlásával mindkét alkalommal jelentősen visszaesett az érdeklődés. Az is látszik, hogy egy-egy változás előtt az utolsó napokban a magyarok hirtelen még jól bevásároltak a régi, előnyösebb sorozatokból.
Mi jön ezután?
Felmerül a kérdés, hova rakják a magyarok a megtakarításaikat, ha már nem prémium állampapírba. Az egyik kézenfekvő válasz a fix kamatozású, egyéves lejáratú állampapír, ami rövid futamidő után biztosan fizet. Ennek éppen nemrég rontották 9-ről 8 százalékra a kamatozását és talán ezzel is összefügg, hogy továbbra sem vesz belőle túl sokat a lakosság.
A Bankmonitor nemrég felvetette, hogy a következő nagy üzlet a lakástakarék lehet, ami 8 éves időtávon jobban fizethet, mint a prémium állampapír – már ha tényleg a normális szintre csökken az infláció. A Kiszámoló viszont rámutatott, hogy ehhez elég sok feltételt kell teljesíteni, ami nem mindenkinek lehet kényelmes.
Az is lehet, hogy akinek felesleges pénze van, annak mostantól megéri lakásokat nézegetni. Az ingatlanok iránti kereslet hosszú ideje csökken, a csok és a babaváró részleges kivezetésével pedig jövőre még inkább bezuhanhat. Emiatt az árak is alig nőnek, ami ekkora inflációnál reálértékben komoly csökkenést jelent. Jövőre ráadásul a lakáshitel-kamatok is alacsonyabbak lesznek már, így simán lehet akkor ideális időpont befektetési lakásvásárlásra.
Nem tudni, mi a pontos cél
Az Államadósság-kezelő Központ nemrég megjelent beszámolója szerint idén körülbelül 4700 milliárd forintért terveztek lakossági állampapírt eladni, amiből az első félévben már több mint 3000 milliárdért sikerült. A vásárlási feltételeket tehát valószínűleg részben pont azért rontották le, mert vissza akarták fogni az eladásaikat.
A jelek szerint ez sikerült: az év első feléhez képest augusztusra és szeptemberre komolyan visszaesett a kereslet.